Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-07 / 45. szám

454 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ lí 07 dés, amennyiben a pécsi egyetemen egyáltalábnn nem volt theol. fakultás és tudósaink már sokat vitatkoztak azon okok felett, melyek miatt a pápa nem engedte meg Nagy Lajosnak a theol. fakultás felállítását. Egyébbiránt megjegyzem, hogy újabban már nagyon valószínűnek tartják, hogy a pécsi egyetem 1494. máre. 2-án már nem birt főiskolai jelleggel, mert a királyi regestrumban csak „maior schola chinqueeclesiensis" néven fordul elő, amely elnevezés alatt nem értettek sohasem Studium generálét. A régi, de már tarthatatlan állásponton áll szerzőnk, mikor azt fejtegeti, hogy a törökök valószinűleg azért nem zaklatták a protestánsokat, mert ezeknek puritán vallásos szertartásai kevésbbé botránkoztatták meg őket, mint a katholikusokéi. Szerinte a törökök a kath-ok fényes szertartásait, a képekkel való felvonúlást bálványimádásnak tekintették (48 1.). Ha jobban belemélyedünk e kor szellemébe, akkor egész másban kell azon okot találnunk, amely a törököket a prot.-sokkai szemben emberségesebb bánásmódra indította. Tudnunk kell, hogy a török-magyar küzdelem az izlám és a christianismusnak a küzdelme és ennélfogva a szent képek egyszersihied hadijelvények is, épen úgy, mint a haraiigozás. amely a katli.-nál oly gyakori, pápai rendelet folytán reggel, délben és este a keresztények gyülekezésére hívó szózat. Már most a processióknál tömeges felvonulások, csoportosulások történtek azon jelvények (Máriaképek) és jelek (harangok zúgása) alatt, amelyek a keresztes vitézeknek zászló gyanánt és buzdításul szolgáltak. A török gyanús szemmel nézte a processiókat, mert a képekben, mint hadijelvényekben izgatást látott a török uralom ellen; tehát nem vallási, hanem politikai tekintelből kifogásolta őket. Ez annak a ténynek történelmi és lélektani magyarázata, hogy miért voltak a törökök ingerültebbek a katholikusokkal szemben, tehát a törökök nagyobb erköl esi felfogasarol e kerdésben szó sem lehet. (Vége köv.) Dr. Karl Beth, Professor der Theologie in Wien

: Die Moderne und die Principien der Theologie. Verlag von Trorvitzsch & Sohn Berlin S. W. 1907. (VIII. és 348 old. 8.). Ára tűzve 5-50 márka = 6 korona 60 fillér. Seeberg, berlini tanár szellemesen, de itt-ott, kissé a felszínen maradva írta meg a 19. századbeli egyház történetét. Egyebek közi felvetette ő itt egy modem positiv theologia szükségességének eszméjét, de néhány programmatikus fejtegetésen kívül annak teljes programmját sem ezen könyvében, sem azóta nem adta. Hel\ette tanítványai közül az azóta rostocki tanárrá lett mesteréhez hasonló élénk s mozgékony szellemű és írályú Grützmacher lépett sorompóba. Nemsokára jelentkeztek mások is, mint a dorpati G-rigensohn, Glüer és Eckardt lelkészek, kik a modern positiv theologia híveinek mutatkoztak be. Seeberggel majdnem egyidőben és tőle függetlenül fellépett a lutheránus hírben álló kiéli főszuperintendens, Kai an, aki megint „Moderne Theologie des alten Glaubens" név alatt hasonló gondolatokat hangoztatott. Persze, ha valaki netán azt hitte volna, hogy a két programm azonos, azt nemsokára kiábrándította Grützmacher, aki kimutatta, hogy Seeberg és Kattan követelései igen sok lényeges pontban elíérnek egymástól Kaftan csak a Ritschl-féle theologia egyik utolsó harcosa, mikor e theologia már a múlté kezd lenni, míg Seeberg a legújabb idő törekvéseivel, vágyaival és tudományos áramlataival akar kapcsolatot létesíteni. Természetes, hogy az eddig magát modernnek nevezett theologia is figyelni kezdett az új hangokra és Hermann meg Bousset személyében állást is foglalt ezen új törekvésekkel szemben. Ennyiben állott a különböző irányok állásfoglalása s akkor — ez év elején — megjelent a fentídézett könyv. Szerzője határozottan Seeberg oldala mellé áll. Teszi pedig ezt terjedelmes, részben alapos fejtegetések alapján. Először is kimutatja a szerző, hogy egy modern pozitív theologia szükséges és azért is az utána való kívánság fenforog. Azután pedig részletesen és terjedelmesen kimutatja a modernség lényegét. Epen ezon fejezet tartalmánál, melyre pedig szerzője mint munkája legsajátosabb részére tekinthet, lehetne sok helyen kérdőjeleket alkalmazni. De tovább sietünk. A harmadik fejezetben fejtegeti a szerző a modern pozitív theologia különféle alakulatjait, amint Kafta,n Seeberg és Grützmacher állásfoglalásai után kialakúltak. Mint már említettem, a szerző itt teljesen Seeberg pártjára áll, de Ivaftan álláspontjából is magáévá teszi, amit jónak lát. Csak Grützm.icherrel szemben foglal el nagyobbrészt ellentétes állást. Igen fontos végül a negyedik fejezet, melyben a) a kijelentésről és a szentírásról, b) a vallásos és az elméleti megismerésről, c) a theologia és a természettudomány és d) a theologia és a -vallástörténet viszonyairól van szó. Ezen kérdések tárgya hozza magával, hogy egyetértés mellett sokszor a szerző nézeteivel való ellenkezésre is van okunk. Aki a mi időnk fent jelzeit kérdései iránt érdeklődik és azok telol alaposan kíván tájékozódni, annak Betli könyvét csak ajaulhatjuk. Lie. Er. Eaxer György. PALYAZATOK. A budapesti ág. hitv. ev. egyházmegyében szervezett kispest-erzsébetfalvi missiói lelkészi állásra — Kispest szókhellyel — pályázatot hirdetünk. Javadalom: 1. Három szobás lakás. 2. A kispesti gyülekezettől 800 korona, az erzsébetíalvitól 400 korona. Ez utóbbi összeg előreláthatólag rövid időn belül emeltetni fog. 3. Egyházkerületi segély ez időszerint 500 korona. 4. Stóla kb. 300 korona. A két község állami elemi népiskoláiban a hitoktatói dijazás a folyó iskolai évben fog megoldatni. Istentiszteleti nyelv magyar. Az állás 1908. január 1-én foglalandó el. Pályázók kérvényeiket alulírott espereshez (VI. Felsőerdősor 5. sz.) 1907. november 28-áig küldjék be. Budapest, 1907. október 28-án. Kaczián János, Fabiny Gyula, esperes. 3—2 egyházmegyei felügyelő A hegyaljai ág. hitv. ev. egyházmegyéhez tartozó fancsali (Abaúj-Tornavármegye) egyházközségben eltávozás folytán megüresedett magyar nyelvű rendes lelkészi állásra pályázat hirdettetik. Ezen állással a 3 szobás lakáson s az ehhez tartozó nagy kert, mellékhelyiségek ós gazdasági épületeken kívül a következő javadalmazás van egybekötve: 1. Ingatlanokban: 26 kat. hold, 628 Qöl szántóföld, s 1 darab, részben beültetett szőlőterület haszonélvezete. 2. Földmunka váltságban : 172 kor. 3. Terményekben: a hívektől, ez idő szerint átlag 48 régi köböl rozs. 4. A meghatározott stóla-illetmónyek és offertórium. 5. Kongrua kiegészítés : 1075 kor. 90 fill. A kellően felszerelt kórvények folyó évi november hó 10-ig a főesperesi hivatalhoz Ózdra (Postahely, Borsodmegye) küldendők. Kelt Ózdon ós Miskolcon, 1907. október 18. Turóczy Pál, főesperes. 3-3 Padvány István, egyházm. felügyelő. ORGONAGYÁR villamos gépekkel berendezve. r 7ií

uScI',7 RIEGER OTTO cs. és líir. udv. szállítók, a Szent-Sír lovagja és a Ferenc József-r. tulajdonosa Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételék mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikai) tartós és remeshangú orgonákat szállit. i — Mindennemű orgonajavitásokat és orgonahangolásokat a legmérsékeltebb árbaa és lelkiismeretes pontossággal teljesiti és jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. [Tervezetek és rajzok A párisi és bécsi! 1 30 évi fennállása világkiállításon st. óta 980 üj orgohely

rőlkitüntetve.| | nákat szállított. Bérmentve dijtalanulj Nyomatott Nyiregyházán Piringer J. utóda (Borbély Béla) könyvnyomdájában.