Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-10-17 / 42. szám
1907 EVANGELIKUS ORA LLO 373 sát tisztelt kollegáimnak melegen ajánlja. Ha valaki korunk történetét fogja megírni, azt fogja találni, hogy korunk az egyesületek kora. Az élet minden terén azt látjuk, hogy egyesek egyesületté alakúinak, hogy befolyásuk annál biztosabb, annál sikeresebb legyen. Az egyesek szava, bármilyen bölcs is legyen, elvész : sokak szava felett az egyesületben napirendre könnyen nem térhetnek. Az ilyen tapasztalásnak hódolva megalakúlt az országos tanítóegyesület ós felszólalása nélkül, alig mutathatott volna fel annyi sikert a fizetésemelésnél, mint az tényleg a jelenben megtörtónt. Erdekeik megvédésére a tanárok is az egyesület zászlaját kibontották. A református lelkósztestvórek sem maradtak vissza és éppen napirenden van az egyetemes lelkészi egyesület megalakítása; az országos kongresszus éppen e napokban tartatott meg. Hát csak nekünk nem volna okunk a tömörülésre, az egyesülésre? Bizony száz meg száz okunk van, hogy saját érdekünkben, községeink szolgálatában és a közegyház jogai megvédésében phalánxot képezzünk, mely képes győzelmünket biztosítani. Hogy állunk anyagilag, az legjobban innen világlik ki, ha tudjuk, hogy kissebbnagyobb toldozás-foldozástól eltekintve hiványaink lényege még II. József alatt, tehát 127 óv előtt alapíttatott meg. Mily nagyot fordúlt azóta a világ kereke. Községeinkben az erkölcsi értékek, az élő hit, a prot. öntudat, a sz. ige vezércsillaga mindinkább elhalványúlnak, az anyagiasság befolyása alatt ós e téren is mentő munkára szükségünk van. Közegyházunk felett vésszel fenyegető felhők tornyosúlnak, szociális uton támadhatók meg leginkább, úgy, mintha az ellenreformátió új kiadása bekövetkeznék. Kell, hogy vállvetve egymást segítsük, támogassuk a közös munkában ós küzdelemben. Ily körülmények között napnál is fényesebb a tiszai kerületi lelkészi egyesület megalakításának szükségessége. Mielőtt e fo ntos ügyben a tanácskozást ós a tárgyalást megkezdenék, kérem a mai gyűlésre a bureaut megalakítani, elnököt ós jegyzőt megválasztani. E beszédre közfelkiáltással a mai tanácskozásra Weber S. elnöknek ós Dianiska Frigyes jegyzőnek választatott meg. Legelőször is jelentetett, hogy a kerület minden lelkésze szívvel-lélekkel a kerületi lelkészi egyesület mellett foglalt állást. Kik személvesen nem jelenhettek meg, írásban nyilatkoztak. Többek meleg felszólalása után a jelenlevők a tiszai kerületi lelkészi egyesületet megalakítottnak nyilvánították. Az irányelvek kidolgozására Paulik János nyíregyházai lelkész kéretett fel, ki készségesen vállalkozott e nemes feladatra. A jelenlevőknek megjelenósökért ós lelkes magatartásukért hálás köszönetét kifejezve ós az ég áldását kérve a fiatal egyesületre, az elnök berekesztette az ülést. ' W. S. Magyar diákegyesület Genfben. Az 1906—7-i félévben megalakult a magyar diákegyesület „Hungária" néven Genfben. A genfi főiskolában, mely virágkorát a XVI. században, a nagy Kálvin idejében éli, a mulr nyári semesterben oly szép számban iratkoztak be magyar hallgatók, hogy a magyar ifjúság távol idegenben egyesülésének terve más emberek, más viszonyok között végre megvalósúlhatott. A cél, amely az egyesület megalakulásánál a kör alapító tagjait vezette, kettős volt: a francia kultura, tudományos szellem ós műveltség elsajátítása, ennek a külföldre törekvő hazai főiskolai ifjúság körében való propagálása, továbbá lehetőleg közrehatni abban, hogy eloszlattassanak a hazánkról, közviszonyainkról s népünkről táplált téves felíogások s nézetek, hazánk speciális viszonyairól alaposabb tájékozást nyújtani a velünk sok tekintetben rokonszenvező svájci népnek, egyáltalában a magyar érdekeknek minden módon előmozdítása. A Hungaria egyesület átesve a kezdet nehézségein, most már a genfi diákegyesületek között elfoglalja méltó helyét. Alapszabályai szerint a Hungaria-nak tagja lehet minden magyar honos, ki a genfi egyetemen vagy főiskolájában beírátkozva van. Az egyesület jelvényei a piros, fehér, zöld mellszallag, mely kötelezöleg csak az egyetemen vagy ünnepélyes alkalmakkor viselendő, ós egy másik jelvény, a magyar zászló emailból, középen az aranyozott szent koronával, alatta „Hungaria" felírással s ez a kis jelvény állandóan viselendő a kör tagjai által gombjukban, hasonlóan az újabb időben divatossá lett tulipán jelvényhez idehaza. Ünnepélyes, hivatalos megalakúlása a diákegyesületnek királyunk koronázásának 40-edik óvfordúlója alkalmából rendezett felemelő hazafias ünnepen történt az egyetem rector magnifikusa Bouvier Bernát ós sok más genfi előkelőség, a magyar—osztrák konzul, továbbá az összes diákegyesületek által kiküldött 2—2 tag jelenlétében. Az egyesület díszelnöke dr. Máday Andor, hazánkfia, jelenleg genfi egyetemi magántanár magas szárnyalású, ókes beszédében Magyarország ós Ausztria közjogi helyzetéről nyújtott igen tartalmas ós közelismerósben részesült képet, mely meggyőzően eloszlatta a két állam egymáshoz való közjogi helyzetéről külföldön elterjedt teljesen téves felfogásokat.* A szózat eléneklése után, melyet az összes jelenlévők állva hallgattak meg, az egyetem rector magnificusa, a francia irodalom nagyhírű tanára szólott ós költői ékes beszédben adott kifejezést érzelmeinek, lelkesült hangon ecsetelve rokonszenvét a szabad, alkotmányos Magyarország iránt, melyet ö is jól ismer, kétszer lóvén abban a szerencsés helyzetben, hogy több-kevesebb időt tölthetett Magyarországban ós a világ egyik legszebb, a természet által oly páratlanúl megáldott városában Budapesten. Az az idő, melyet ott töltött, az a sok szép emlék, amely szívót oda köti, örökre felejthetetlenné tette előtte a várost, a szabadságszerető ós lovagias magyar nép fővárosát, melynek rohamos fejlődését nemcsak ö, hanem hazája, a szabad Svájc is őszinte rokonszenvvel kisóri. Nagy örömének adva végül kifejezést a felett, hogy a Hungaria-egyesület megalakúlása épen az ö rektorsága idejébe esett, poharát emeli e kör fellendülése, fejlődése ós hosszú életére. Az egyesület rövid szereplése idejére is már felmutathat némi erkölcsi eredményeket, többek között azt, hogy míg ezideig az egyetem prospektusában Magyarország mint külön állam nem szerepelt, úgy hogy a külföldi hallgatóktól bekövetelt útlevelekben a magyarok származási helye állandóan csak „Autriche" volt, a jövő 1907/8. évi semester prospektusában már „Hongrie" van bejegyezve, hasonlóan a magyar egyetemi hallgatók egyéb vonatkozásaira nézve is ezen eljárás követtetik. Óhajtandó, hogy a magyarok minél számosabban keresnék fel a genfi egyetemet, a francia műveltségnek, a finomúlt, csiszolt ízlésnek, a tudományos életnek ezen ősrégi emporiumát, némi ellensúlyozással a különben jeles német iránynak ós műveltségnek, a hazánkban sok tekintetben túltengő * A „Tribuns de Genéve" előkelő genfi napilap és újabban egy párisi folyóirat is egész terjedelmében rokonszenvesen közölte a beszédet.
