Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-10-10 / 41. szám

19(»7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 359 ahol a vész haragja templomot, iskolát romlásba > v döntött. Felemeli az -elesetteket, megvigasztalja a súlyos terhek alatt görnyedő szegény gyülekezeteket, örömmel hívja meg a zsoltár éneklésre a gyülekezeti karokat, neveli a hitnek templomát, amelyre pedig a föld vándorainak szüksége volt a múltban, szüksége van ma és szükség lesz a jövőben, amíg a haladás útján akar maradni, amíg ez a föld a küzdelmek, csalódások, szenvedések szintere lesz, amíg szívót fájdalom sebzi, annak az üldözött, balsorssal küzdő halandónak egy kis menedéket a hit világa nyújt, amelytől, mint Anteus az anyaföldtől, mindannyiszor új erőt nyerhet a harcra. Ez gyújtja fel kebelében az ébredező reményt, ez tördeli le a balsors fegyverének az ólét ós védi lelkét a kétségbeeséstől, az erkölcsi bukástól. Ha kihamvadna ma a hitnek lángja, az emberiség kebelében ledőlnének mind a templomok, holnap romba hullana utána a társadalmi rend, az embertől egy mennyországot rabolnának el és a rombolásból fakadó szenvedélyek, mint íókevesztett szörnyetegek dúlnának szét mindent, ami nagy, dicső, amit eddig a világnak az ihletett emberi szellem adott, míg a vallást, a lelki életet gondozza az egyház, hivatását tölti be ós míg itt sebeket gyógyít, a hitet, reményt, szeretetet, e három jóltevő angyalt ápolja, tiszteletet érdemel az a gyámintózet. Aki ennek ügyét felkarolja, szent ügyet véd, hisz ennek pártolása az igazi, legnemesebb érzelemnek, az emberszeretetnek megnyilatkozása, áldozás a szent ügynek oltárán, közreműködése Isten országának megépítésében. Amidőn ezt a két látogatót, a LutherTársulatot ós a gyámintézetet, szíves jóindulatukba, részvételükbe ajánlom, melegen üdvözölve a szeretett híveket, kedves testvéreinket, jelen ünnepélyünket megnyitom. (Éljenzés.) A gyönyörű beszéd mély hatást gyakorolt az ünneplő közönségre s a mély meghatottságban csak halk éljenzóst vertek vissza az Istenházának falai. Ezt követőleg a győri ev. egyházi vegyeskar precizitással adta elő Kirchner Elek „Uram, kit a lángész mélye . . kezdetű karénekét. Most Zsilinszky Mihály v. b. t. t. nyug. közoktatásügyi államtitkár ült a felolvasó asztalhoz, emlókbeszédet tartva néhai báró Radvánszky Béla, egyet, gyámintézeti elnök felett. A tetszéssel fogadott emlékbeszéd után Raab Károly, a dunáninneni egyházkerületi gyámintézet elnöke ismertette röviden az ottani gyámintézet működését ós tevékenységét, amelyhez 164 egyházközség tartozik. Rövid vázlatát adja, hogy ezek az egyházközségek milyen arányban járúlnak adományaikkal a gyámintózet céljaihoz. Kapi Béla körmendi lelkész állott ezután a felolvasó asztalhoz ós élénk közfigyelem mellett a műveltségről tartott igen érdekes tanúlságos és poétikus szabad előadást elbeszélő modorban. Zajosan megéljenezték ós számosan siettek üdvözlésére az ifjú papnak. Löw Fülöp, a dunántúli egyházkor, gyámintézet elnöke, a vezetése alatt álló gyámintózet vagyoni állásának, tevékenységének adta hü tükrét. Azzal zárja szavait, hogy a gyámintózet céljaira adakozzanak a hívők ós az egyházközségek, hogy erősbödjön az egyház. Sas Zsigmond szóló éneke követte Lőw elnök jelentését. Mendelssohn Paulus oratóriumából: Jeruzsálem . . . énekelte először, majd Kapi Gyula Miatyánkját, befejező részében a vegyes karral. A gyönyörű hanggal bíró fiatal énekes előadása elismerő tapsokat váltott ki a közönség soraiból. Csengey Gusztáv „Gondviselés" c. költeményét lendülettel ós hatásosan szavalta el Pálmai Kálmán, budapesti tanító. A Hymnus éneke zárta be az ünnepség mindvégig érdekes ós élvezetes programmját, mely után offertorium volt a Gyámintózet ós Luther-Társaság javára. A gyámintézet közgyűlése. A közgyűlés tárgyait már megelőzőleg a bizottság készítette elő, mely 27-ón este 6 órakor ós 28-án délelőtt Va9 órakor tartotta üléseit. Működéséről a következőkben számolunk be. Gyurátz Ferencz püspök a bizottság szíves üdvözlése után az Azrendorter-fóle végrendeletről tesz mindenekelőtt jelentést. Minthogy a végrendelkező akaratát, a végrendelet hiánya miatt, nem volt mód ismerni, beszerezte az eredeti másolatát, annál is inkább, mivel tudomása szerint a végrendelkező a segélyt nem a négy kerület, hanem csak a felső soproni esperessóg önállóságra törekvő, szegény egyházainak hagyta. Dr. Kéler Zoltán e. e. e. gyámintézeti ügyész véleményének beterjesztése után beigazolást nyert az eddigi gyakorlat. Ezután tárgyalás alá került a Veszter-fóle végrendelet. Veszter Lajos lőcsei katona-orvos 50 kat. hold szántót ós egy házat hagyott az e. e. e. gyámintézetnek azon kikötéssel, hogy a hagyománya, mely özveg3

rónek halálakor lesz birtokba veendő, addig kamat oztassók, mig eléri a 8 millió koronát. Ezen esetre 2 millió koronán állítson fel az e. e. e. gyámintézet egy evang. leánynevelő intézetet, 2 millión egy lelenczházat, 2 millión egy szegénymenházat és a fennmaradt további 2 millió korona szolgáltassák át az akkori tiszakerületi püspöknek saját céljaira, mégis azon kikötéssel, hogy azon összegből egy palotát tartozik Budapesten felállítani, hogy a főrendiház ülésein résztvevő püspökök szállást találjanak. Az e. e. e. gyámintózet a hagyományt 1900-ban nem fogadta el, annyival is inkább, mivel az özvegy életében ez nagy terhet rótt volna rá, anélkül, hogy abból jövedelme lett volna. Az egyetemes egyház azonban Zelenka Pál tiszakerületi püspök véleménye j folytán azt elfogadta. Az özvegy elhalálozván s mert a hagyományról az e. e. e. gyámintózet annak idején sem mondott le formálisan, az ügyész indítványára, megkerestetik majd az egyet, egyház a hagyomány átadása végett. Hozzávetőleges számítással a hagyomány 120 év alatt éri el a 8 millió koronát, de az e. e. e. gyámintózet utóvégre is halhatatlan testület és így csak ezért azt visszautasítani nem lehet. Az elnöklő püspök bejelentette továbbá, hogy Dr. Borbély József budapesti főorvos 5000 koronát hagyományozott az e. gyámintózetnek teljesen szabad rendelkezésre. Ajánlja, hogy a hagyományozó nevét megörökítendő, alapitványnyá alakittassók az adomáuy s kamatai osztassanak ki évről-évre egy-egy szegény egyháznak. Az indítvány elfogadtatott. Ez után az országos evang. nőegylet alakítása céljából kiküldött bizottság jelentése következett. Miután az egylet céljait olvasó küzönségünk ismeri, itt csak annyit, hogy az ügy a további előkészítés céljából ismét visszaadatott az albizottságnak, dr. Láng Lajos e. e. gyámintózeti elnök azon ajánlatával, hogy mindenek előtt igyekezni kell az eszmének egy buzgó hölgyet megnyerni, hogy az megvalósítható legyen.