Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-10-10 / 41. szám

1907 EVANGELIKUS OKALLO 357 egyesülésének magas érdeke, a szabad és akadály­talan haladásvágya ösztönöz bennünket arra, hogy az 1848-diki vallási törvénynek szószerinti végrehajtását követeljük. Szegénységünk mellett vallási irodalmunk is szegény; sajtónk pedig erötelen. Pedig a múlt száza­dokban nemcsak itt Győrött, hanem országszerte ez volt ama szellemi fegyverünk, melynek alkalmazásá­val elődeink meghódították a nép lelkét az evangé­liumnak ós a szellemi felvilágosodásnak. Ma — úgy látszik — az anyagi eszközökkel bővelkedő római egyház az irodalom terén is felül­kerekedett. Megértvén a haladó kor szellemét, őseink kipróbált fegyvereivel akar bennünket legyőzni. Az idei pécsi kath. nagygyűlésen tartott lelkes előadások és fulmináns beszédek oly szellemről tanúskodnak, mely hódítani ós alkotni kész. Buzgó ós szellemes tőpapok, világi urak ós lel­készek beszéltek a sajtó hatalmáról, mint a hitvéde­lem legméltóbb fegyveréről. Gondoskodtak védő irodákról, lelkes írókról, ezeknek családjairól; a köz­szellem felébresztéséről. Gondoskodtak kőnyomatos­ról és krajcáros napilapokról — mert meg vannak győződve, hogy amilyen szellemű az irodalom, olyan gondolkodású lesz a nép ós ennek közszelleme. És ebben tökéletes igazuk is van. Egyik kath. előadó a sajtót a legnagyobb földi hatalomnak jelentette ki. Hogy a szószók — mondá — mily hatalom, mutatja egy ezredév műveltsége... ma pedig a szószók munkáját a sajtó végezi, mint a felvilágososodásnak leghatalmasabb eszköze. Ezt az eszközt most a katholikusok vették kezükbe fegy­verül. Most ők tanítanak bennünket arra, miképpen kell ezzel a fegyverrel bánni. Egyik előadójuk azt hirdeti, hogy „ágyutüzelést csak ágyúval lehet elnémítani; hogy nagy mozgal­mak hatását csak hasonló mozgalmakkal lehet ellen­súlyozni; mert — úgymond — a várfalak ma már nem dűlnek le kürtszóra ós az imádság is csak úgy segít, ha eleget dolgozunk mellette" , . , így oktatnak bennünket római kath. testvéreink. Fogadjuk el tanításukat. Karoljuk fel ós lelkesen fej­lesszük mi is egyházi irodalmunkat ós sajtóügyünket. Ha ezt komoly elhatározás alapján megtesszük, akkor remélem, fellendül a hazai protestantismus is, minden intézményeivel együtt. Nekünk, mint a keresztyén felvilágosodás gyer­mekeinek, nincs okunk rettegni a modern kultura vívmányaitól. Mi a diadal biztos reményével karol­juk fel az ész ós tudomány, a hit ós erkölcs tiszta fegyvereit. Mi rendületlenül hiszünk a Krisztus evangeliomának üdvözítő voltában. Hiszünk az igaz­ság diadalában ós hiszünk a hit ós szeretet hódító erejében. Midőn e szilárd hitre támaszkodva arra hívom fel az egybegyűlt közönséget, hogy ez a hit, ez a meggyőződés élessze továbbra is reményeinket, erő­sítse vallásos buzgalmunkat ós irányítsa elhatározá­sainkat: a Luther-Társaság mai közgyűlését ezennel megnyitom. Schölts Gusztáv bndapesti püspök indítványozza, hogy elnök beszéde a társaság jelen közgyűlése jegyzőkönyvébe teljtartalmulag megörökíttessék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezt követöleg Izsó Vince a győri egyház első lelkésze üdvözölte magas szárnyalású be­széd keretében a Luther-Társaságot, melynek a győri egyház első alapító tagja. Lelkes éljenzés ós tetszés közt újabb 200 korona adományt tesz le a társaság nemes céljainak előmozdítására. Schölts Gusztáv budapesti püspök mond köszö­netet a nemes adományért, egyben bejelenti, hogy tegnap Horvátországból, a beskai kis német ev. egyházközség szintén 200 koronát adományozott a társaságnak. A közgyűlés jegyzőkönyvileg mond köszönetet a nemes adományokért. Ezt követöleg Falvay Antal, a társaság főjegy­zője, terjesztette elő évi jelentését. Ennek kapcsán elnök indítványozza, hogy a magyarországi egyetemes egyháznak köszönetet sza­vazzon a közgyűlés, amiért budapesti palotájában a társaság könyvkereskedésének, amely e hó 1-én nyílott meg — hely adatott. A jelentést egyébként a közgyűlés egyhagúlag tudomásul vette. Schölts püspök közbevetőleg felemlíti, hogy bár nem a társulat kiadásában, de az egyházat közelről érintő nagy munka jelent meg, amely az ág. h. ev. egyház történetével foglalkozik ós azt Zsilinszky Mi­hály, a társaság elnöke, írta. Háláját ós köszönetét fejezi ki azért Zsilinszkynek. Zajos óljenzéssel a közgyűlés is jegyzőkönyvi­leg köszönetet szavaz az elnöknek. A zárszámadásokat ós a költségelőirányzatot, melyet szintén Falvay főjegyző terjesztett elő, tudo­másul vette a közgyűlés és a íelmentvónyt minden irányban megadja. Az indítványok során Masznyik Endre, a pozso­nyi theol. akad. igazgatója, felhívja a társaság figyel­mét azon dunántúli kívánságra, hogy a vallásos munkák fordításaira nagyobb gond fordíttassék. A fordítások szuperrevíziójával Stettner Gyula esperest bízná meg. Gyuráts püspök hasonlóan nyilatkozik, de kéri a fontos javaslatot tüzetesebb megvitatás céljából a Luther-Társaság bizottságához útalni. így határoz a közgyűlés. Stettner esperes vállalkozik a szuperrevizor tiszt­ségre, de kéri, hegy csak a nagyon vitás munkák utaltassanak hozzá, elfoglaltsága miatt. Köszönettel fogadja a közgyűlés vállalkozását. Nosskó István rákoskeresztúri, lelkész ;okalja az Ev. Családi Lap előállítási költségét. Kovács Sándor pozsonyi theol. tanár, a lap szer­kesztője, a munkásviszonyokra utalva, raagyárazza a lap drága előállítását. Kovácsi Kálmán rákospalotai lelkész nyomda felállítását javasolja s annak vezetését hajlandó el­vállalni. Gyuráts püspök egyelőre a terv tanulmányo­zását javasolja csak. Frind Lajos kéri, hogy Aradon tartsa meg a társaság jövő évi vándorgyűlését. Zsilinszky elnök jelzi, hogy már Kis-Körös ós Besztercebánya is meghívta a társaságot, és kéri, hogy a döntés bízassék az elnökségre. Berssenyi Jenő országgyűlési képviselő szintén az elnökségre bízná az eldöntést. Massnyik Endre dr. már csak azért is ajánlja Aradot, mert az ország azon részében kicsi ós elha­gyatott az egyház. A közgyűlés végre az elnökségre bízza a jövő évi közgyűlés helyének megválasztását. Több indítvány nem lóvén elnck a közgyűlést bezárja. IwrríaÉKMtL

Next

/
Thumbnails
Contents