Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-29 / 35. szám

'1907 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 tósága egy hazai vallásfelekezetnek sem lehet. (189b: 43. t.-c. 17. §.) 4. A középkori felfogásból és viszonyokból fenn­maradt mindennemű földesúri és védúri előjogok és kiváltságok, valamint az ezekből folyó kötelezettségek, lelki és dologi terhek, adóztatások és szolgálmá­nyok véglegesen eltöröltetnek. Egyik vallásfelekezet hívei sem adóztathatók meg semmi szín és ürügy alatt egy más felekezet előnyére és hasznára. ő. Egyenlő állami teherviselés, pénz- és vérál­dozat kötelezettsége mellett az állami valamennyi vallásfelekezethez tartozó honpolgárokat minden különbség nélkül egyenlő jogokban és javadalmak­ban részesíti; egyházi és iskolai szükségleteiket igazságos arányban fedezi; papi fizetésnek mini­mumát és maximumát a világi tisztviselő fizetésé­vel kellő arányban törvény útján az állam rendezi. 6. A házasság polgári intézmény lévén, a papi nötlenség általános emberi, nemzeti, társadalmi és erkölcsi érdekb'ól eltörültetik. Családi gondokat nem viselő nőtlen popok az állami kongruának csak felét kapják. 7. Fegyelmi jogot, saját tisztviselői felett, min­den felekezet maga gyakorolja; kivéve a haza, a király és a közerkölcs ellen elkövetett bűnökben, melyek a világi bíróság alá tartoznak. 8. A vallás és tudomány szoros kapcsolata kí­i vánja, hogy amit még b. Eötvös József miniszter 1869-ben javasolt, a hazai tudomány egyetemeken minden vallásfelekezet részére theol. fakultások szerv ezt essenek. * Ily irányú új és a vallásügyeket egyszers­mindenkorra rendező vallásügyi törvényhozás nélkül régi sebeink mindig ki fognak újúlni, — alárendelt helyzetünk meg nem szűnik, — vall­lási hátterű jogéletünk mindig bizonytalan ma­rad. Evangélikus egyházunk létérdeke követeli tehát: új vallásügyi törvényhozást! y• y> A dimáninneni egyházkerület közgyűlése. (Kiküldött tudósítónktól.) II. Mindenek előtt örömmel kell constatálnunk, hogy a mult években tartott kerületi gyűlésekhez képest az ezidei dunáninneni egyházkerületi közgyűlés, mely Komáromban folyt le augusztus hó 20—22. napjain, igen nagy népességnek örvendett. Úgy a világiak, mint az egyháziak csaknem teljes számban megje­lentek. Ott láttuk a kerületi elnökségen kivül Osz­troluczky Géza, Sziklai Ottó, dr. Trsztyénszky Fe­rencz világi jegyzőket; dr. Kossaczky Arnold ker. ügyészt, dn Kóler Zoltán ker. törvényszéki birót; Beniczky Árpád, dr. Simko Lajos, dr. Stur Károly egyházmegyei, dr. Dobrovits Mátyás, Farbaky István, Kirchner Mihály, Kujniss Gyula, Markovics Dezső, Rákóczy István, Szemere Béla, Szilvay Gusztáv egy­házi felügyelőket; az összes espereseket; Hrk Já­nos, Szekerka Pál alespereseket; dr. Masznyik E. theol. akad. igazgatót, Hörk József theol. akad. ta­nárt; Hirschmann Nándor, Király Ernő lie. igazgató­kat. A lelkészek közül Schleiffer Károly ker. jegyzőt, Bándy Endrét, Maróthy Emilt, Schőhnwieszner Kál­mánt . . . stb, A vendégek közül Schőhnwieszner Kál­mán leányát Sárikát, Mészáros Dóra polg. isk. tanító­nőt, dr. Petőcz Károly ügyvédet ós egyh. megyei törvényszéki birót, dr. Händel Bélát, dr. Stelczer Mátyást, dr. Zelenka Frigyest stb. A nagy népességnek bizonyára a legjobban örült a nemes komáromi egyh., mert két esperesség különböző okok miatt már eleve tiltakozott az ellen, hogy a ker. gyűlések Pozsonyból máshová tétesse­nek. De a tiltakozások elnémultak a ker. elnökség megnyugtató kijelentései és a komáromi egyház igazán magyaros vendéglátó és előzékeny viselke­dése következtében, Bizony-bizony nem ártana, ha a kerület idöröl-idöre oly egyházakban tartaná gyűléseit, ahol a impozáns megjelenés fényt kölcsönözne az erőt­len egyháznak és pezsgőbb életre hívná azt ! Első nap. A gyűlések sorát a lelkészi értekezlet nyitotta meg, amelyen az elnöklő püspök felolvasta minde­nekelőtt azon elnöki megnyitóját, amelyet lapunk előbbi számában már közöltünk „A lelkipásztorko­dás akadályairól a mi egyházunkban" c. alatt. Bándy Endre indítványára a lelkészi értekezlet köszönetét fejezte ki. A felszólaló egyúttal kérte a püspököt, hogy a lelkészek ügyét minden téren karolja fel. Úgy hiszi, hogy a lelkészek elégedetlensége mai helyzetükkel általános s csak fokozza az elégedet­lenséget, hogy az egyház nagyjainak egy része egyáltalán nem törődik a lelkész anyagi helyzetével, sőt a felszólaló hallotta kifejezni azt a nézetet is, hogy a legmagasabb helyen álló világi férfiaink egyike azt mondta volna, hogy a jobb helyzet a lelk'szt elkábítaná! Ily körülmények között csak üdvözli a püspököt, aki mint kezdeményező lép fel s kinek felolvasásából is kitűnik, hogy az ev. lelké­szek anyagi helyzetének javítását szivén viseli. A nag} ^etszóssel fogadott elnöki megnyitó beszédet a lelki -l\ értekezlet egész terjedelmében jegyzőköny­vébe vette fel. Az elnöki bejelentések következtek ezután. A m. ó. külmissiói gyűjtés 400 kor. a központba kül­detett, melyért a lipcsei egyesület igazgatója meleg köszönetét fejezte ki. A lipcsei május 22-iki külmis­siói ünnepen forrás hiánya miatt a kerület nem kép­viseltethette magát. Az elnöki bejelentések után Bándy Endre elő­adó ismertette az egyes egyházmegyei lelkészi ér­tekezletek jegyzőkönyvét. Itt rámutatott arra, hogy dunántúl igen szép, hasznos és eredményes munka fejtetik ki az ú. nevezett püspöki kérdő pontokkal, amelyek lebocsájtatnak az egyházmegyei lelkészi

Next

/
Thumbnails
Contents