Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-08-22 / 34. szám
30(5 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 305 nek és szövetkezeteknek évenként sok-sok száz koronát, hogy halálunk esetére családunk ne legyen kénytelen nyomorogni, — ha ezzel a nyugdíjintézetet támogatva, magunk és családunk létfenntartását egyházi intézmény útján biztosíthatjuk? Én előttem a kérdés az eddigi ellenkező véleményt tartalmazó cikkek után is úgy áll, mint állott eddig. De legyen bármint, abban — azt hiszem, — mindannyian megegyezünk, hogy ez a vita kell, hogy teljesen objektiv téren mozogjon és így nem alkalmas arra, hogy egymás érzelemvilágát tegyük bírálat tárgyává. Geduly Henrih. TÁRCA. A soeialis kérdés és az egyházak. (Folyt-itás.) Ellenben prot. egyházunk népegyház s minden hierarchiai irányzattal szemben az egyéniségben látja az Isten fiuságban újjászületett teremtményt s az efijyén elidegenithetlen jogait helyezte szilárd alapra, midőn azt nem valamely külső szervezettel, hanem egyedül hitünk fejedelmével való viszonyban tekinti. Tudjuk azt, hogy minden igazi soeialis mozgalom az egyéniség s ez alapon az ember móltóságának, elidegeníthetetlen Isten-adta jogának tudatra, juttatásával veszi kezdetét. így volt ez akkor, mikor a reformácó újkorszak napfeljöttót jelentette. De az u. n. soeialis apostolok tévedtek, midőn napjainkban a figyelmet a mozgalomnak csupán gazdasági, (Marx szerint a fejlődés anyagi) ha kell jogi és nem egyúttal és kiváltképen annak erkölcsi oldalára is fordították. Felejtették, hogy az egyéni megelégedés keresése nem ránthat le bennünket a materialismus örvényébe, hanem az mindenekfölött a szívnek, a kedélynek, a vallásnak a dolga. Szépen mondja Tocquevill „Az amerikai demokrácziáró!" írt müvében : a kónyúraság el lehet hit nélkül, de a szabadság nem. Ugyanakkor, midőn a törvény az amerikai népnek megengedi, hogy bármit tegyen, a vallás meggátolja abban, hogy mindent akarjon ós megtiltja, hogy mindent merjen." Az előttünk álló feladat ép ezért: a valláserkölcsi egyéniségnek s ezáltal a jogaiba visszahelyezett emberi móltóságnak megértese ós megvédelmezóse. Annak a valláserkölcsi egyéniségnek, mely nem kiilsö intézménnyel, hanem egyes-egyedül a közös hitalappal áll összeköttetésben. A „sola fide" elve itt gyakorlatilag érvényesül. Nem a római, az evangéliumi egyház tarthat igényt, hogy ezen törekvését a szó igazi értelmében keresztyén socializmusnak nevezze. A valláserkölcsi egyéniség a belső ember megújhodásától várja a társadalmi bajuk orvoslását. A belmisszió is mindenekfelett erre a belső emberre kiván hatni. A belső embert fenyegető legnagyobb baj pedig a biin. Ezért a bün orvoslása a mentő munkának első feltétele. Erre int az Üdvözítő példája, ki azért volt a lelkeknek nagy orvosa, mert nyomban észrevette, hol fészkel a baj csirája s mindenekelőtt a belső emberre hatott, midőn a bün fiához így szólt: „Bízzál, megbocsáttatnak a te bűneid." A testnek orvoslása csak természetes következmény. Azon szálakat kell tehát erősítgetnünk, melyek a belső embert fűzik a Krisztusban eggyé lett öszszesség testéhez. S itt el kell ismernünk, hogy a római egyházat a soeialis bajok jegyében — hogy úgy mondjuk — kevésbé fenyegeti a veszély, mint a protestantizmust. Amott a veszély kevésbé komolv természetű, mert a külső máz megtartható akkor is, mikor a lélek már rég idegen hatalmak szolgálatába szegődött. Ellenben emitt az erkölcsi személyiségnek, mint magasabb céltudatnak tapasztalásán fordul meg minden. Viszont — folytassa csak a róm. katholicismus sociális törekvését, mondjuk socíalpolitikáját — kérdés, vájjon az a néptömeg, melynek boldogítását jelszavakkal hirdette s jövőjét rikító színekkel ecsetelte, nem fogja-e indulatra jutva régóta szőtt álmait a maga rendje-módja szerint megvalósítani s nem fog-e az ellen az egyház ellen fordúlni, melynek minden útja hatalma gyúpontjához, Rómába vezet. (Vége köv.) TANÜGY. Az iglói ág. hitv. ev. polgári leányiskolában az 1907—1908. tanévre a beiratások szeptember hó 2., 3. és 4-én délelőtt 9—12 óra ós délután 2—4 óra közt eszközöltetnek. A javító ós felvételi vizsgálatok augusztus hó 31-ón tartatnak meg. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én délelőtt 9 órakor lesz. Az egész évi tandij helybelieknek 24 korona, vidékieknek 36 korona, mely összeg két részletben fizethető. A magánvizsgálat díja 50 korona. Vidéki tanulók elhelyezéséről az igazgató szívesen gondoskodik ós mindennemű megkeresésre bővebb felvilágosítást készségesen nyújt. B E L É L E T. Összes olvasóink szives figyelmébe. A szerkesztő-kiadó e hó végén ós szeptember havában szabadságidőre távozván, felkérjük lapunk összes olvasóit, előfizetőit és munkatársait, hogy a közlésre szánt dolgozatokat Dr. Popini Albert íőgymn. tanár úr czimére, — az előfizetési pénzeket, felszólamlásokat, hirdetéseket, szóval a kiadóhivatalt illető mindennemű küldeményeiket Borbély (Béla nyomdatulajdonos úr cimére küldeni szíveskedjenek. Kész tisztelettel Nyíregyházán, 1907. aug. 21. Az Ev. Őrálló szerkesztősége és kiadóhivatala. A tiszavidéki egyházmegye közgyűlése. A tiszavidóki egyházmegye augusztus 13—14. napjain tartotta évi rendes közgyűlését Nagyváradon, Materny Lajos foesperes ós dr. Meskó László esp. felügyelő elnöklete alatt. A gyűlést megelőzőleg a íöesperes úrvacsorát szolgáltatott ki a jelenvolt lelkészeknek. Paidilt János esp. főjegyző bevezető imája után az esperessóg érdemdús felügyelője: dr. Meskó László hosszabb, lendületes beszédben nyitotta meg a közgyűlést, amelyben egyebek közt az 1848. XX. t.-c. végrehajtásának szükségességével ós az egyházi lapokban legutóbb élénken vitatott egyetemes püspökség eszméjével foglalkozott. Az első kérdésben elodázhatlannak tartja a két protestáns egyház részére folyósított, illetve még folyósítandó 3 millió államsegélynek törvényben való biztosítását, ahogy azt a jelenlegi kultuszminiszter kilátásba helyezte. Erősen