Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-15 / 33. szám

ev. Nyíregyháza, 1907. augusztus 15. 33. szám. // EYAMELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íve

;n; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék lete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHAZA. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. Nagy kérdéseink, y. y. — Papi kongnia Egy alsó pap — Az a bizonyos „szegénységi bizonyítvány." Onesimus. — Tárca. A socialis kérdés és az egyházak, (Vége köv.) — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetés Nagy kérdéseink.* I. Veszedelmes jelenségek. Bármilyen véleményben legyen valaki a világszerte tapasztalható szociális nagy átalakulásról és annak céljáról: az az egy bizonyos, hogy az mindenütt s így hazánkban is a politikai, társadalmi, nemzetiségi és vallásfelekezeti ellentétek megszüntetésére törekszik. Egyfelől követeli a tökéletes jogegyenlőség és viszonosság, a szabadság és testvériség elveinek őszinte megvalósítását és a becsületes munkának megbecsülését; másfelől pedig minden előjogoknak és kiváltságoknak v-égleges megszüntetését. Mi e nagy kérdések között csak az állam és a törvényes vallásfelekezetek közötti viszony ferdeségére és tarthatatlanságára akarunk rámui tatni és sürgetni annak törvényes rendezései Az áliam és egyházak közötti viszony gyökeres megoldásának és rendezésének az volna a feladata, hogy az ország lakosságának békéje és valamennyi vallásfelekezetnek szabad és nyugodt fejlődése biztosítassék, Ez oly magasztos cél, melynek minden párt- és felekezeti érdek alá rendelendő. Indoka pedig az, bogy a múltban ilyen magas célból hozott törvényeink eddig a közéletben nem érvényesültek; sőt legnagyobb hazafias fájdalommal tapasztaljuk, hogy a régi előjogok mesterségesen fenntartatnak és a vallási visszaélések és sérelmek napról-napra szaporodnak. Mi lehet ennek egyéb következése, mintáz, hogy a százados sebek felújulnak ; a nép kebelében lehangoltságot és elkeseredést szülnek és kiölik a törvény iránti tiszteletet. Hiába ünnepeltük a múlt évben a vallásszabadság hősének, Bocskay Istvánnak emlékét. * Ezen előkelő kézből, a helyzettel minden tekintetben tisztában levő egyéniségtől származó cikksorozatra külön is felhívjuk olvasóink szíves figyelmét. Szerlc. Hiába hoztuk haza mesés fénnyel és nagy diadallal Thökölyi Imrének és II. Rákóczi Ferencnek megszentelt hamvait. Azok az eszmék, melyekért ezek a nagy emberek éltek és haltak, még ma sem győzelmeskecltek. Annak a gyűlöletes reakciónak szelleme, mely nemzeti és vallási hőseinknek életét elkeserítette, mely a véres polgárháborúnak üszkét annyiszor dobta a haza fiai közé, — ma is él a magyar római főpapság lelkében, mely felekezeti elfogultságból tavaly sem ünnepelt a nemzettel, hanem elődeinek türelmetlenségével ma is „dolgozik", — néha csendesen, néha zajosan, de mindig következetesen a más felekezetű polgárok jogegyenlősége ellen, akikben még ma is — a XX-ik században! — kiirtandó „eretnekeket" lát. Ennek a főpapságnak sikerült eddig megakadályoznia, hogy a régi gyűlölségek megszüntetését célzó 1848: XX. t.-c. végrehajtassék. Sikerült minden kormányt megzavarnia, mihelyest ez egy-egy áldásos törvényjavaslatával a jogegyenlőség megvalósítását vette célba. Nem lehet tagadni, hogy az alkotmány visszaállítása óta minden kormány elismerte e törvény végrehajtásának szükségét és a körülményekhez képest, az állam pénzügyeinek figyelembe vételével, tényleg igyekezett is a törvényben lefektetett elveket fokozatosan megvalósítani és életbe léptetni. B. Eötvös József és miniszteri utódai egytol-egyig tudatosan és tervszerűleg igyekeztek az 1848-diki törvény fokozatos végrehajtására és a szegényebb felekezetek anyagi helyzetének javítására. Mert ezek meg voltak győződve arról, hogy az állam nem zarkózhatik el azon nagy szolgálatok elismerésétől, melyeket a protestantizmus és a többi kisebb egyházfelekezetek a közműveltség terjesztése, a vallásosság fenntartása, végre a nemzet szabadságának es békéjének biztosítása körül szereztek. Azok az államférfiak megvoltak