Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-08 / 32. szám

III. év. Nyíregyháza, 1907. augusztus 8. 32. szám. // EVANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék lete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. Egyetemes lelkészegyesűlet. — Egyetemes nyugdíjintézet. Az egyetemes nyugdíjintézet új rendszere. Geduly Henrik. — Gondolatok az új syllabus olvasásánál Beyer Theophil, lelkész — Külföld. Lelkészi értekezletek Németországban. Nógrádi. — Tanügy. — Tárca. Ének. Sántha Károly. A socialis kérdés és az egyházak, (Folyt köv.) — Belélet. — Pályázatok. Egyetemes Lelkészegyesűlet. Az Evangélikus Őrálló 30-dik számának elolvasása indított e sorok megírására. Nem kisebb ember, mint a Dunántúli Egyházkerület nagy nevű püspöke hangoztat e számban közölt püspöki jelentésében oly eszméket, amelyeket nemcsak a dunántúli egyházkerület képviselőinek, henem mindannyiunknak meg kellene szívlelnünk. „Igen szükséges volna" — így szól a püspöki jelentós - „világiaknak, lelkészeknek, tanároknak, tanítóknak egy oly közös gyűlésen is találkozása, amelyen nem közigazgatási dolgok, hanem szorosan egyházunk belügyei, a valláserkölcsi élet emelése, az egyháziatlanság elleni óvszerek, az evangéliomi buzgóság lelkeltése. az élőhitről tanúskodó jótékonycélú intézetek alkotása képezzék a tanácskozás tárgyait." Végre valahára ki van mondva a döntő szó ! Egyházunk egyik oszlopos embere meggyőző erővel hangoztatja, hogy az új időnek ellenséges áramlatai közepette nem szabad megelégednünk eddigi munkakörünkkel, nem elegendő az administrativ ügyeknek ejintézése, hanem evangeliomi munkásságot kell folytatnunk. S e munkásságra szervezkednünk kell. Szinte érthetetlen, hogy e fontos kérdésben már eddig is komolyabb lépés nem történt. Hát kell-e ma már bizonyítgatni, hogy e szervezetlenségben rejlik egyik fő oka minden nyomorúságunknak. Napjainkban sokszor történik hivatkozás protestáns részről a r. kath egyházra, amely — habár tanai, szervezete nem egyeztethető össze a mai kor szellemével — mégis hódító egyházképen lép fel és kétségtelenül óriási eredményeket ér el. Elég irodalmára, sajtójára, intézményeire, gyűléseire, az áttérésekre hivatkoznunk e tekintetben. Ez eredményeket nekünk igen, de igen komolyan kell vennünk. Egy egyház, amely a felvilágosodás századában elismerte a pápa csalhatatlanságát, a Mária szeplőtelen fogantatását, amely Trierben kiállította a Krisztus varrásnélküli palástját, megteremtette Lourdes-ot, ez az egyház, amelynek fejét az újkor leghatalmasabb eszméje, a nemzetiségi eszme megfosztotta világi birtokaitól, a felvilágosodás eszméi tönkretették nimbusát. tekintélyét : ma hatalmas hódító erőnek bizonyul. A világuralomra törekvő egyház hódít hatalmával, gazdagságával, párat'm szerzésével, ' ö O O i ' fényes szertartásaival, kegyszereivel a külszin után induló, a szolgaság jármát nyögő tömegben ; és amidőn egyszersmind reámutat a modern eszmék nyomában járó társadalmi kinövésekre, a vallástalanság káros következményeire és a modernségből eredő egyéni és társadalmi bajokra, amidőn fellép, mint a keresztyén civilizáció őre, a keresztyén kultura megmentője és az igazi keresztyén vallásosság birtokosa: akkor ezzel az intelligens elemeket is megnyerni igyekszik a maga részére. El kell ismernünk, hogy a r. kath. egyháznak van programmja, missioja. Vélekedhetünk e programmról. missioról bármiképen, aminthogy meg is vagyunk győződve abszurd hamis voltáról, de azt eltagadni nem lehet. Ezzel szemben evangeliumí egyházunknak mi ad a jelenben létjogosúltságot ? Az evangeliomi egyház magasztos missioját a múltban ismerjük. A magyar protestáns egyház honmentő erőnek bizonyult; még a más valláson levők is kénytelenek elismerni, hogy a protestantizmus politikai, társadalmi, irodalmi téren nagy szolgálatokat tett a magyar hazának. Altalánosságban pedig elmondhatjuk, hogy az emberiségnek bámulatos előrehaladása, nemzeteknek felemelkedése összefügg az evangeliomi felfogás keletkezésével és elterjedésével. S mégis