Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-06-07 / 23. szám

190 7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 2.19 Mátyás egyházfelügyelő, Steltzer Endre városi tanácsos, Heim Károly ügyvéd, dr. Masznyik Endre theologiai akad. igazgató, Hörk József a theol. akad. tanári kar képviselője. A bizottsági ülésen Prónay báró rendkívül meleg szavakkal emlékezett meg Stromp László elhunytáról, méltatta nagy érdemeit s azt a veszteséget, a mit az akadémia és a theol. tudomány szenvedett. A bizottság a gvászeset hatása alatt megilletődve iktatta Stromp emlékét jegyzőkönyvébe. Tanszéke egy ideig betöltetlen marad és tárgyait a tanárok látják el. Nagy elismeréssel vette tudomásul a bizottság, hogy a Theol. Akad. Önsegélyző-kör Bocskay István emlékére a Theologusok Otthonában ingyenes helyet alapított s hasonló alapítványnyal fogja ünnepelni Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc fejedelmeink emlékét is. Ez elhatározás fényes bizonyságot tesz az ifjúság hazafias és nemes gondolkodásáról. A gyűlés főtárgya az igazgatóválasztás volt. Dr. Masznyik Endre mandátuma a három év elmultával lejárt. A választás eddig mindig titkos szavazással történt. Ez alkalommal a nagybizottság összes tagjai testületileg fölkeresték a tanári szobába visszavonuló Masznyikot s Prónay Dezső báró meleg beszédben kifejezte iránta az egész magyarországi egyet, evang. egyház bizalmát s a tagok éljenzése közt kérte, hogy viselje tovább tisztét, a melyhez annyi siker emléke fűződik. Miután Prónay megígérte, hogy a tanári kar kívánalmai mind az akadémia fejlesztése, mind a fizetések és a nyugdíj rendezése tekintetében a közel jövőben teljesülni fognak, Masznyik a felajánlott bizalmat köszönettel elfogadta. Masznyik 1895. január óta igazgatja az akadémiát s ez időre esik az Otthon és a Prot. Esték, valamint a Székács-kör alakulása. A Híradóval együtt bizonyára Pozsony egész magyarsága örömmel fogadja e hírt és sok sikert kiván a régi igazgatónak az új ciklushoz. Kitüntetés. Ismét érdemes férfiúra esett a királyi kegy sugara. Dr. Dobrovits Mátyás, a pozsonyi evang. egyházközség érdemdús felügyelőjét ő Felsége királyi tanácsosi ranggal tüntette ki „egyháza és a közügyek" terén való kiváló munkásságáért. A „világi" papok lelkes sorában dr. Dobrovits Mátyás mindig is az elsők egyike volt. Az ür adjon neki áldást anyaszentegyháza javára irányuló további áldozatkész munkásságában! Lelkészválasztás. A nagyvázsonyi egyház május 20-án tartott közgyűlésében egyhangúlag Zsiray Lajos esperességi segédlelkészt választotta lelkészeül. Az Úr legjobb áldásait kívánjuk a gyülekezetre és ifjú pásztorára ! A tiszai ág. h. ev. egyházkerület ez évi közgyűlését — értesülésünk szerint — Miskolcon, szept. hó 18—21. napjain tartja. A pontos időről, főbb tárgyakról a kibocsátandó meghívó alapján annak idején közelebbi értesítést is hozunk. A modori leánynevelő intézet, melyet a dunáninneni egyházkerület tart fenn, záróvizsgálatait e hó 13—15. napjain tartja. Ugyanezen intézet igazgatósága a jövő 1907—8. tanévre vonatkozóan a következő tudnivalókat bocsátja közzé : Tudnivalók az 1907—8. tanévre : Minthogy intézetünk internátusa e tavasz és nyár folyamán új emeletes szárnynyal kibővül, — az építkezés már kezdetét is vette — ennélfogva ezidőszerint nem állapítható meg az új iskolai év megnyitásának, továbbá a beiratásoknak, a különbözeti s magánvizsgálatoknak napja. Mindezekről a t. szülőket és érdeklődőket annak idején pontosan értesíteni fogom. Tan- és tartásdíj : 1. Bejáró növendékek tandíja 60 korona, helybeli növendékekért 40 korona. Beiratási díj 4 korona. Nem ág. hitv. ev. növendékek után külön vallásdíj. 2. Benlakó növendékek tartásdija 450 korona, más felekezetbeliek után 500 korona, ág. hitv. ev. lelkészek, tanárok és tanítók gyermekei után 350 korona. Más felekezetiteknek külön vallásdíj. Beiratási díj 4 korona. Zongoraoktatás 80 korona. Francia nyelv oktatásáért évi 10 korona. Modoron, 1907. évi május hó 20-án. Az igazgatóság. Lelkészi értekezlet. A fejérkomáromi egyházmegye lelkészi kara gyónását és értekezletét Pusztavámon máj. hó 22-én tartótra. Az úrvacsorát Kotsch Mihály osztotta ki a testvéreknek, megható beszéd kíséretében (Jöjjetek én hozzám.). Az értekezletet Gáncs Jenő elnök imádsággal megnyitván, köszöntötte az élőket mint a földnek javait, magasztos hivatásukat vázolva, kiváló tisztelettel üdvözölve dr. Kéler Zoltánt, ki mint egyházmegyei tisztiügyész, lángoló buzgósággal szolgálja Istenországa szent ügyét; igazi királyi pap; köszöntötte az elhunytakat, kik a drága örökélettel gazdagították a híveket, Jankó Dánielt, mint imádkozó papot és Binder Adolfot, ki bűnbánó énekben dicsérte az Isten kegyelmét. Az értekezlet tárgyai a következők voltak : 1. Jánossy Lajos esperes, kemény téli időben fáradhatatlan odaadással járt faluról-falura, a gyülekezetek számadó közgyűlésein vett részt, 40 év óta nem volt esperesi látogatás áldott útját tette meg s ezekről terjesztette elő bizalmas jegyzeteit. Minden gyülekezetben elrendelte a papi napló vezetését, a számadások rendszeres vezetését, dr. Kéler Zoltán 2 gyülekezetben könyvtárt létesített és Gyúrónak harmoniumot ajándékozott. 2. Nehiba Lajos az úrvacsora szereztetéséről és kiosztásáról értekezett 3. Kövesi Béla, Binder Adolf elhunyt gyúrói lelkész életrajzát olvasta fel, melynek kapcsán elhatároztatott, hogy az elhunytak emlékét méltató sorok az esperesi levéltárnál megőrizendők. 4. Piri Károly a liturgia egységéről értekezett, feltüntetve az alapelveket, a történelmi fejlődést és a jelen viszonyokat, hangsúlyozva, hogy nem a szertartás, hanem Isten igéje az istentisztelet központja. Az értekezlet nagy érdeklődéssel fogadta részletezését a liturgiái beosztásnak és kimondotta, hogy bár az ige éltető lelke a vallásosságnak, mégis a lutheri mély érzelmeknek szertartásainkban nagyobb teret kell engedni az oltári szolgálat által, hogy a hívek is cselekvőleg vegyenek részt. 5. Gáncs Jenő a jó pásztort jellemezte, feltüntetve a kezdő és önzetlen munkás áldásos tevékenységét. 6. Horváth Sándor ezen kérdést fejtette ki: van-e joghatálya a konfirmációnak arra nézve, hogy a gyermek mely egyházhoz tartozik? Előadó szerint, ha egy kiskorút konfirmálnak, az nem felvétel egyházunkba; de a r. püspök ha 12 éves fiút, ki elkeresztelt és vegyesházasságból származott bérmál, az már r. k. egyházba felvettnek tekintendő, hivatkozott erre nézve Csecsetka jogtanára. Ellenkező véleményben volt az értekezlet többsége és kimondotta, hogy a keresztség által a megkeresztelt az egyetemes anyaszentegyházba vétetik fel és a konfirmáció — miután a megkeresztelt hitéről való öntudatos nyilatkozat folytán hiterősítés és nem áttérés — tehát hovatartozásra nézve joghatálylyal nem bír. (Apologia A. C. 201. 1.) Confirmatio non habet expressum mandatum Dei daruin promissionem gratiae. Ha tehát mi a szülők kívánságára felserdült gyermeket, ki vegyesházasságból született, konfirmálunk, ez nem büntetendő cselekmény. Ha róm. kath. püspök bérmálja a mi gyermekünket, ez sem orvosolható sérelem ; de ha ref. pap konfirmálja a mi gyermekünket, az tekintettel a nagygeresdi egyességre, sérelem. Elvileg azért áll a tétel, hogy a konfirmáció jogi hatálylyal nem bir. Végül 2 indítvány fogadtatott el, hogy a) az egyházmegye megkeresendő, hogy a lelkészi fizetések 2400 K-ra való kiegészítése és korpótlék rendezése, mint égető szükség,