Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-05-24 / 21. szám

190 7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 2.19 szóló gyönyörű szavait olvastam, melyekben oly megható színekkel festi a püspöki egyházlátogatások fontosságát, a hívekkel való személyes érintkezésnek szükséges voltát, a néplélekre való építő, lelkesítő és felemelő hatását: akkor csak megerősödött bennem azon régi meggyőződésem, hogy a püspököt semmi szín alatt nem szabad akadályozni ezen apostoli kötelességek teljesítésében és nem szabad őt kötelezni arra, hogy magasabb egyházi érdekek háttérbe szorításával, apró-cseprő gyülekezeti teendőkkel foglalkozzék. Mert hiába, két úrnak egyszerre senki nem szolgálhat. Javaslatomnak egyik pártolója (m. p.) erre nézve azt írja, hogy protestáns püspököt nem tud elképzelni gyülekezet nélkül. Sőt ezt evang. szempontból lehetetlennek tartja; s ezen nézetének támogatására azt hozza fel, hogy az ev. lelkipásztor és a gyülekezet, hitvallásunk értelmében olyan összetartozó két dolog, mint házas életben a férj és feleség. De mikor ezt állítja, akkor nem veszi észre, hogy a mi egyházunk és egyházi törvényünk azt a derék lelkipásztort, mikor a bizalom püspöki székbe emelte, valóságos big amiára kényszeríti, a mi pedig keresztény államokban nincs megengedve. Egyik felesége a gyülekezet; a másik az egyházkerület. Mind a kettőnek hűséget esküszik, még pedig azzal a biztos tudattal, hogy követeléseiknek nem fog megfelelhetni. Ebben a kényelmetlen helyzetben, az a férj, bármilyen derék és kötelességtudó legyen is. sohasem kerülheti el a gyanúsítást és a szemrehányást azért, hogy a kettő közül az egyiknek a másik rovására kedvez. Ez nézetem szerint tarthatatlan helyzet. Két parancsoló gazdától a cseléd is megszökik. Mért akarjuk tehát mi püspökeinket két úr szolgájává kényszeríteni? Az erdélyi evang. szászok igen okosan oldották meg ezt a kérdést a nélkül, hogy hitelveiket megsértették volna. De nincs is rendesebb, lelkesebb és jobban adminisztrált egyházkerület ennél! Ott az evang. püspököt nem kényszerítik arra, hogy egyes gyülekezet bajaival foglalkozzék; de megkövetelik, hogy egyházkerületi, püspöki kötelességeit akadály nélkül teljesítse! És ez a helyes. Különböző fokú két hivatalnak egy személyben való egyesítéséből ered az a képtelenség, hogy a püspök, mint felsőbb egyházi tisztviselő, alá van vetve mint pap, az alsóbbfokú tisztviselőnek, az esperesnek ! Nincs is rá eset, hogy valamely esperes merte volna valaha püspökének gyülekezetét ellenőrzés szempontjából megvizsgálni. Különben a zsinat maga is érezte, hogy a parochiához való kötöttség viszásságokra vezethet ; ezért alkotta a 137- szakaszt, melyben az mondatik, hogy püspöknek „lelkészi oklevéllel bíró" rendes theol. tanár is megválasztható. De arról nincs gondoskodás, hogy az ilyen tanár tartozik azonnal gyülekezetet szerezni. Ebből én azt következtetem, hogy lelkészi oklevélen, lelkészi minősítésen fordul meg a dolog. Mert hiszen a lelkészi oklevéllel bíró tanár is pap, habár nincs is parochiáj a. Miért ne lehetne tehát püspük is ? Tisztázni kell tehát a kérdést gyakorlati szempontból és megszüntetni az ellenmondásokat. (Vége köv.) Zsilinszky Mihály. Az egyetemes pénzügyi bizottság ülése. Az egyetemes pénzügyi bizottság május 15-ikén ülésezett Budapesten báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő elnöklete alatt dr. Baltik F., Zelenka P. és Scholtz G. püspökök, Zsilinszky M. és Szentiványi Á. ker. felügyelők, dr. Láng L , Szontagh A., Miinnich K., Zsigmondy J., Sztehlo K., Bende H., Gyiirky P., Izsó V. és Schleiffer K. biz. tagok jelenlétében. 1. Kiosztatott a Róth-Teleki Johanna-féle 60 ösztöndíj á 70 kor.-val, a tőke csak 3900 kor.-át kamatozván, 300 kor. a tartalékalapból pótoltatott. Az ág. h. ev. főgimnáziumok VII. osztályában 169, VIII. osztályában 168 evgl tanuló van. A theologusok száma 159, az evg. jogászoké Eperjesen 81. Jutott az ösztöndijakból : Békéscsabának 1 új (ki még nem élvezte), Budapestnek 4 új. Eperjesen 8 theologusnak, eddiginek (ki már tavai vagy régebben elnyerte) 5 eddigi jogásznak, 2 új gimnázistának. Iglónak 2, 1 eddigi, 1 új. Késmárknak 2 új. Nyíregyházának 1 új. Pozsonyban 9 theologusnak, 5 eddigi, 4 új. 5 gimnázistának 1 eddigi, 4 új. Rimaszombatnak 1 új. Rozsnyónak 3, 1 eddigi, 2 új. Selmecnek 3, 1 eddigi, 2 új. Sopronban 7 theologusnak, 5 eddigi, 2 új, 4 gimnázistának, 2 eddigi, 2 új. Szarvasnak 3, 1 eddigi, 2 új. 2. Sztehlo K. egyetemes ügyész jelenti, hogy a Blankenstein féle ösztöndíjalap befolyt és 16000 kor.-át megközelít. A tőke kamatja oly theologusnak kiadandó, a ki Jenában tanulván szegény, nemes, magyar — Békés vagy Biharmegyei családból való, vagy ilyennek hiányában nem nemes, de alföldi származású. Az ügyész ajánlja az ösztöndíj kiadását. A bizottság köszönetet mond az ügyész úrnak ezen alap rendezéseért, felkéri őt az alapítólevél szerkesztésére és bemutatására és elhatározta, hogy a theologiai akadémiák növendékei figyelmeztessenek arra, hogy 3 évi theol. akadémiai polgárság után ezen ösztöndíjért az 1908. évi tavaszi egyetemes pénzügyi, mint ösztöndíjakat osztó bizottsághoz folyamodjanak, mely az első ösztöndíjt az 1908/9. tanévre folyósítja. Kimondatott, hogy ezen alap kamatainak 6% kezelési költség cimén az egyetemes költségvetésbe mint jövedelem felvétessék. 3. Elhatároztatott, hogy a takarékpénztárakban elhelyezett nagyobb összegek záloglevelekbe fektettessenek. 4. A Wester-féle alap jövedelmének felülvizsgálása a számvevőszékre bízatott. 5. Úgy arra, hogy a theologusok Sopronban tanítóképezdei cursusban résztvehessenek és tanítói oklevelet megszerezhessenek, mint arra, hogy a pozsonyi diakonisza intézet felépítéséhez az egyetem hozzájáruljon, pénzforrás nem találtatott. Hangsúlyoztatott, hogy Budapesten ilyen intézetre mennyire volna szükség. 6. A Tököly-ünnepélyből a késmárki és budapesti egyházakra hárult költség az egyetemes pénztárból fedeztetett. Báró Prónay Dezső az egyetemes pénz-