Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-04-26 / 17. szám
157 *~v EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 Predigt von Paul Fábry, Pfarrer in Vasdobra.) íme, a figyelemreméltó gyűjtemény a maga egészében. — Részletekbe menve, bi kell emelnünk az egyes beszédek jeles szerkesztését, könnyed feldolgozását, gondolatainak gazdagságát. Tekintettel arra, hogy a vasi felső egyházmegyei lelkésztestvérek ezen gyöjteményt másoknak is hozzáférhetővé igyekeznek tenni, ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. Ára fűzve 1 K, szép díszkötésben 2 K. Megrendelhető Ulreich Pál nagyszentmihályi (Vas m.) lelkésznél, vagy Stráner Vilmos kőszegi lelkésznél, a ki a szerkesztés munkáját gondosan teljesítette. „ Die Mischehe" címmel Weber Sámuel szepesi városi egyházmegyei főesperes tollából egy minden evang. lelkész és az evang. hivő közönség figyelmére felette érdemes füzet jelent meg. A szepesmegyei lelkészi egyesület adta ki azon eélból, hogy híveinknek egy a nép nyelvén, könnyű modorban írt füzetet adjon a kezébe, melyből a vegyes házasságok és különösen azoknak gyakori átkos következményét: a reverzálisok nagy veszedelmét felismerhesse. Tömeges terjesztésre szánták e füzetet, azért adják a lehető legolcsóbb áron, t. i. példányát 10 fillérért, 10 példány után 10%, 50 után 20%, 100 után 25% engedménynyel. A megrendelések Dianiska Frigyes késmárki lelkészhez, mint az egyesület jegyzőjéhez intézendők. A jövő hó folyamán tót nyelven is kiadják. Hasznos és áldásos munkát végeznek vele. Ha sikerül csak néhány hívünket a reverzálisok veszedelmes útjáról ez által letéríteni: célt értek. Melegen ajánljuk olvasóközönségünk érdeklődésébe. Dal hoff N. „A keresztyén szeretet munkái." Belmissziói kalauz. Ford. s hazai adatokkal bővítette Csizmadia Lajos theol tanár. Budapest, kiadja a magyar prot. irodalmi tarsaság 1906. Ára kötve 2 korona. A prot. irodalmi társaság igen jó dolgot cselekedett, a midőn Dalhoff müvét, mely egyike a legjobb tájékoztatóknak a belmisszió terén, lefordíttatta. Értékessé teszi a müvet, a mit a fordító is kiemel, az a körülmény, hogy maga Dalhoff is egyike a jelenkor legbuzgóbb munkásainak a belmisszió terén. Több éven át a dán állami elmegyógyintézet lelkésze volt. Az idegbetegségekről laikusok számára igen értékes kis művet írt, melyet németre is lefordítottak, „Unsere Germütskranke" cím alatt. Életének legnagyobb részét a koppenhágai diakonissza intézetnél lelkészkedve és az intézetet igazgatva töltötte el. Sokat utazott, 1905-ben hazánkban is megfordult és néhány napig vendégem volt. Irodalmilag is sokat dolgozott. A koppenhágai diakonissza intézet az ő kitűnő vezetéséről tesz tanúságot, mely intézet mellett kiadóhivatal is van vallásos iratkák számára. Egyszerű, kegyes, tudományos és igazságszerető férfiú Dalhoff, igazi gyermekkedély, buzgó pap, a ki Krisztust szivében hordozza. A létező belmissziói kalauzok között alig ismerünk jobbat Dalhoff müvénél. Siettek is német nyelvre lefordítani, mely dánul 1900-ban jelent meg Odenseben „Gak hen og gör du ligesaa!" cím alatt. (Luk. 10, 37. „Eredj el, és te is akképen cselekedjél".) A magyar fordító nem az eredeti nyelvből, hanem a német fordításból fordította le a müvet. A német fordítást nem ösmerem, de a magyar fordításból azt következtetem, hogy már a német fordítás is néhol túl szabad és a magyar ennek következtében még inkább eltér az eredetitől és hogy sok a kihagyás is. Az eredeti nagyobb alakban, kisebb betűkkel kitesz 382 oldalt, míg a magyar fordítás kisebb alakban nagyobb betűkkel 334 oldalt tesz ki. Dalhoff müvében nem áll merev lutheránus állásponton, hanem egészen tárgyilagosan adja mindkét prot. egyház irányát a belmisszió terén. Csizmadia erősen kalvinizálja Dalhoff müvét, a mit nem lett volna szabad tennie, vagy legalább a címben meg kellett volna jegyeznie, hogy református szellemben átdolgozva fordította. Ez állításom támogatására felhozom a következőket: A fordítás 92-ik lapján a következő mondatot olvassuk: „Az evangelium ez igazságait a reformátorok világosságra hozták és újból hatékonynyá tették". Az eredeti szöveg pedig ekként szól: „Ezek az evangelium igazságai, melyeket különösen Luther Márton a maguk világosságában kiemelt, melyek a legnagyobb befolyással vannak mindazon alapgondolatokra, melyekkel a belmisszió terén találkozunk". A következő lapokon a Luther müveiből vett idézeteket a fordító nagyrészt elhagyja, vagy pedig az általa közölt idézeteknél nem jelzi, hogy azok Luther műveiből valók. Hiányzik az eredetiből a fordítás következő passzusa is: „De e téren különbség mutatkozik a német és svájci reformáció között. A református egyház kezdet óta több érzékkel bírt a gyakorlati kereszténység iránt, mint a lutheri egyház. Kálvin gondolt először arra, hogy a szegények és betegek ügyét a gyülekezet ügyévé tegye. Kálvin állította fel először az Ujtestamentomban gyökerező diakonusi hivatalt" (95. 1.). A fordításban ismét hiányzik az a passzus, melyet a szerző dr. Uhlhorn szavaiból idéz, azt mondva: „Az első indítások a szeretet múveihez többször inkább református, mint lutheránus oldalról eredtek; de a református egyházban kezdeményezett szeretetmüvek több esetben erősebb kifejezést nyertek a lutheránus, mint a református egyházban". Erre a református „átdolgozásra" a mindkét prot. egyház ügyét szolgáló protestáns irodalmi társaságnak talán csak nem volt szüksége! Kár volt elhagyni a mü végén a tárgymutatót és felsorolását azon műveknek, melyekből vette Dalhoff adatait. Kár volt elhagyni a dán szeretetmüvek felsorolását. Azok mellett közölni lehetett volna a hazaiakat is. Eltekintve a református oktrojtól — igen melegen ajánljuk a müvet olvasóink figyelmébe. L. L, Otto Weber : Die Literatur der Babylonier und Assyrer. Ein Überblick. Leipzig J. C. Hinrichs'sche Buchhandlung. 1907. (XVI. és 312 old.) Ára fűzve 420 Mk = 5-04 K., kötve 5 Mk = 6 korona. Delitzsch Frigyesnek híres előadása Bábelről és a bibliáról általánossá tette az érdeklődést a távoli Kelet, nevezetesen az Eufrat és Tigris vidékének történeti és ősi kulturája iránt. A feltűnés, melyet Delitzsch előidézett, ámbár alig mondott újat, azt mutatja, mily kevéssé voltak az assyriologia állításai és ismeretei a míveltek előtt is ismeretesek. Igaz, hogy Delitzsch merész következtetései is hozzájárultak e feltűnés felkeltéséhez. De azóta az assyriologia ismerői is kiléptek addigi tartozkodó állásukból. Nemcsak a theologusok s főleg a közelről érdekelt ó-testamentomi kutatók igyekeztek Babylon ránk maradt irodalmával jobban megismerkedni, a míveltek is pótolni törekedtek, a mit elmulasztottak és felhasználták azon irodalmi segédeszközöket, melyeket a tudomány emberei nekik nyújtottak. Első helyen említendő ezen irodalom terén a Vorderasiatische Gesellschaft által kiadott „Der alte Orient" című vállalat, melyben Winckler szerkesztésében könnyen érthető, olcsó kis füzetek jelennek meg, melyek egyes és összefoglaló kérdéseket tárgyalnak. Ezen vállalat nem ijed meg nagyobb művek kiadásától sem, a mint fenti könyv is mutatja. Ezen több mint 300 lapra terjedő mü is mint „Der alte Orient" része, nevezetesen mint 2 kiegészítő kötete jelent meg. Szerzője a fiatal assyriologus gárda egyik buzgó tagja s Hőmmel müncheni tanár tanítványa. Könyvében igen jó áttekintést nyújt az a8syr-babyloni irodalmon, még pedig oly módon, hogy azt minden mívelt ember és nemcsak a szakember értheti. Épen azért súlyt helyezett arra, hogy magát az assyr-irodalmat szólaltassa meg. Igen nagy részleteket és sokat közölt abból jó német fordításban. Ehhez hozzájárulnak jó összefoglaló áttekintések, melyeket a szerző a különböző irodalmi fajok