Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-04-26 / 17. szám

154 1907 Ezen jegyzőkönyvek és okmányok legfontosabb példányai 1. Matricula Moleriana ; 2. Matricula Goltziana és a codex Pastorum 13 oppidorum. Ezek a jegyző­könyvek történelmi korrajzok színvonalán állanak, egyes­egyedül ev. lelkészek által Írattak és ev. ügyeket tár­gyalnak, tehát csakis ev. jogcímet viselnek magukon. A Matricula Molerianával rendben vagyunk, ez egy ev. hitközség sajátja. Nem úgy áll a dolog a két más ev. okirattal, a Matricula Goltziana, és a codex Pastorum 13 oppidorum félével. Ezek a kath. káptalanba kerültek. 1810-ben a tiszai kerületi felügyelő, a hírneves Berzevitzy Gergely Brigido szepesi püspöktől másolatot kért a Goltz-féle jegyzőkönyvből, de kérését nem hallgatták meg. De azzal gondolom még nincs befejezve az ügy. Száz év alatt nagyot fordult a világ kereke. A jogtalan páriásnak tekintett protestáns, ma közelismerésnek örvend. Ma sikere lehetne az eljárásnak a hiányzó becses ok­mányaink visszaszerzésére. Én e dologra figyelmeztettem a m. é. egyetemes gyűlést, de a kellő tájékozás még hiányzott, melyet a fentiebbekben iparkodtam adni. Száz év előtt Rákóczy és Thököly hamvainak haza­hozatala még szóba sem jöhetett, ma az egész ország­lelkesedése mellett sikerült. Ha sikerült a Rákóczy ellen szóló infámia-törvénycikket eltörölni, nem lesz lehetetlen egy szűkkeblű protestáns-ellenes helytartótanács dön­tését mással felcserélni, mely a kor felfogásának és a protestáns érdeknek meg fog felelni. A ki mer, az nyer ! Weber Samu. Források : A XXIV királyi plébános testvérlilete és a reformáció a Szepességen, írta Hradszky József kanonok stb. A szerző sajátja. Miskolc, Wesselényi Géza könyvnyomdája 1899. 1. 5, 9, 35. Matricula Moleriana 1. 971 stb. História ecclesiae evangelicae aug. confessioni addic­torum in Hungaria universe, praecipue vero in 13 oppidis scepusii. Halberstadt sumptibus Caroli Brüggemanni 1830. p. 249. SZEMLE. A nem állami tanítók javadalmazásáról és jog­viszonyairól szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása széles mederben folyik és örvendetesen regisztrálhatjuk, hogy a mi egyházunkhoz tartozó képviselők, nevezetesen Szentiványi Árpád tiszai egyházkerületi, Szontagh Andor gömöri esperességi felügyelők, továbbá Veres József esperes, Bella Mátyás és Bohus Károly lelkészek fel­szólalásait úgy az előadó, mint maga a miniszter oly kiváló figyelemben részesítette, hogy a korpótlékok egyes esedékes részleteinek elhelyezése, a kántori fizetések be nem számítása, az állami tanítók fizetésével való aequi­paratio szempontjából tervezett kirívóbb intézkedések enyhítése tekintetében tett módosító javaslataikhoz mind­ketten hozzájárultak. Az evang. tanítóság tehát nagy hálára van kötelezve a nevezett képviselők iránt, a kik megértették és híven képviselték evang. egyházunk és hazai kulturánk közös ponton találkozó szent érdekeit, Vajha ez az ő energiájuk más jogos egyházi érdekben is kifejezésre jutna az ország tanácskozó termében. A róm. kath. klérus a herczegprimás patronátusa mellett most legújabban programmjába vette a papi szolgálmányok és stólák állami megváltását. Hát ezt a törekvést már igazán nem értjük. Egyfelől úton-útfélen törni az autonomiára és ismételten is kikényszeríteni a minisztertől azt a nyilatkozatot, hogy ha kellő ideig iil a kultusz-tárca élén, az autonomia biztosítva lesz; más­felől pedig az egyes hívőkkel szemben támadó jogviszony anyagi oldalát állami protektorátus alá helyezni akarni: oly szembetűnően ellentétes törekvések, hogy mögöttük alighanem ismét valami klerikális hatalmi tendencia rejtőzik. Mert csak nem akarja a róm. kath. klérus a stólákat dohány és szesz módjára finánckezelés alá adni? Résen leszünk — és figyelemben részesítjük — a tenden­ciát ! Mert attól tartunk: a vége olynemü kultuszadó behozatala lenne, a melynek keserűségeit a protestáns adófizető nép viselné. — Hiszen az egész törekvés az autonomiára is nem egyéb, mint leplezett formában való igyekezet arra, hogy az állami dotációból eredő óriási katholikus alapítványi vagyon felett a klérus kaparintsa magához a tulajdonjogi önrendelkezési hatalmat. BELÉLET. Az evang. egyli. gyámintézet röpirata ez idén is magvas, szívhez szóló, tettekre buzdító leírását adja a nemes intézmény mult évi életének. Kiemeli a pozsonyi nagy napokat, — az özv. Kacziány Gusztávné áldott nagy adományát, a szentesi hívek példás buzgóságát, a melyet templomuk felépítése céljából hozott áldoza­taikkal tanúsítottak, — a szomolnoki egyház tragikus sorsát temploma és paplaka váratlan leégésén, majd az Úr megsegítő kegyelmét ugyanazok újraépítésében, végül a Gusztáv Adolf-egyletről és a gyámintézeti célok támo­gatásáról mond néhány igen szép, megszívlelésre méltó igazságot. Óhajtandó volna, ha e röpiratka, a melynek lelkes szerzője és kiadója Hollerung Károly főesperes, az iskolás gyermekek útján minden evang. szülői ház­hoz eljutna. íme, e lapok szerkesztője ezúton fordul a kiadóhoz, juttasson el hozzá 250 konfirmandusa számára ugyanannyi példányt, a megrendelés árát készségesen megtéríti. A szentesi egyház XXII 1-ik évi értesítője Petrovics Soma espereslelkész szerkesztésében megjelent. Bevezető soraiban hálát ad az Úrnak „a szabadság esztendejében" tapasztalt áldásaiért (Bocskay, Thököly, Rákóczy-ünnepé­lyek), majd beszámol a gyülekezeti életnek különösen a tetszetős külsejű templom és az egyház egyéb épületei építésével összefüggésben állott nevezetesebb eseményei­ről, az ezen szent célokra befolyt adományokról, az egyház vezető tisztségeiben beállott változásokról, az iskola-ügy szép fejlődéséről, az egyházi adózás eredmé­nyéről, a melyet nem tart kielégítőnek részint, mert egyesek nagyon későn, részint, mert sokan egyáltalán nem tesznek eleget ebbeli kötelezettségeiknek. Az egyházi nőegyletnek néhány elismerő szót szentel. Majd a záró­számadás és vagyonmérleg egyes tételeit adja, a melyek­ből kiviláglik, hogy a tiszta vagyon körülbelül 30,000 korona. Végül a népesedési adatokat közli; még pedig született 24, konfirmáltatott 6 gyermek, meghaltak 18-an, eskettetett 8 pár, Úrvacsorához járultak 120-an, összes lélekszám a filiákkal együtt 798 lélek. — További áldást és kegyelmet e kisded, de életerős Siónnak az Úrtól! Halálozás. Hevesi Géza, a rákoskeresztúri egyház másodfelügyelője, ki egyházát szóval, tettel, példa-

Next

/
Thumbnails
Contents