Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-04-05 / 14. szám

130 *~v EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 elöljáróság által szavaztatják meg a kath. egyház és iskola szükségleteit és az úgynevezett „községileg aver­tált párbér" jogcímén adóztatják meg a protestáns lakosságot. Az eddigiekkel bebizonyítottuk, hogy az 1848: évi XX. t.-c. 2. §-ban kimondott elv még nincs teljesen végre­hajtva és hogy ezen elvnek elösmerése még nem egyszer­smind az elvnek végrehajtása. A nehézségek, a melyekbe ezen sérelmek orvos­lása ütközik, csak a helyzet félreértésén alapulnak. Mihelyt megjön a belátás, hogy a vallásfelekezetek közötti jó egyetértés minden magyarnak közös érdeke, csak egy kis jóakarat kell hozzá, hogy ezek a viszonyok az igazságnak megfelelően rendeztessenek. Elvi kijelen­tésekkel azonban a dolgon segíteni nem lehet, és azért a dolognak oly elintézésébe, mint ezt Nagyméltóságod leirata tartalmazza, bele nem nyughatunk. Nagyméltóságod válasza nagy elégületlenséget fog kelteni az ee-ész ország­ban és ha Nagyméltóságod az egyenlőség elvének tényleges megvalósításától továbbra is elzárkóznék, az sajnosan dokumentálná a közvélemény előtt, hogy az ország ezen elv megvalósítását a kormánytól nem várhatja. Ezt a feltevést elutasítjuk magunktól és erősen bízunk abban, hogy Nagyméltóságod belátva azt, hogy a jognak tisztelete a magyar állam fennállásának legerő­sebb alapja, és hogy egy erős és hatalmas Magyaror­szágot nem szabad gyöngíteni az által, hogy a vallás­felekezetek közötti béke az ezt veszélyeztető súrlódások által megzavartassék, erős kézzel maga meg fogja tenni a kezdeményezést az 1848. évi XX. t.-c. 2. §-ában kimon­dott elvnek végrehajtására. Ehhez a felterjesztéshez igazán nem kell kommentár. De sőt inkább ez kommentálja meg­lepő híven, bátran, önérzetesen azt a tendenciát, a mely velünk szemben az Apponyi-féle leiratban megnyilvánul ... A ki e sérelmeink orvoslásában kerüli a határozott, célhozvezető intézkedéseket, az csak ellenségünknek tehet vele szolgálatot. Mi még mindig szeretnők feltenni a vallásügyi kormányról, hogy nem célja az, hogy ellenségünknek tegyen szolgálatot. Az újabb felterjesztés sorsán válik el, mennyiben volt alapos ez a feltevésünk. Annyi bizonyos, hogy az abban elhangzott követelései érvényesítéséből immár egy jottányit sem engedhet a hazai protestantizmus, a mely ma — úgy hisz­szük — mint egy ember áll talpra és örvend a képviseletében végre elhangzott erőteljes szónak. BELMISSIÓ. Templomegyesületi közgyűlés. A nyíregyházi temp­lomegyesület Paulik János ezidőszerinti elnök és özv. Básthy Barnáné alelnöknő vezetése alatt márc. hó 25-én, mint templomalapkő-letételi évfordulón a magyar isten­tisztelet keretében tartotta meg ez évi rendes közgyűlé­sét, a melyen a gyülekezet éneke és az elnöklő lelkész által mondott ima után az elnök felolvasta évi jelentését, a melyből megtudjuk, hogy a templom belső renoválá­sára megajánlott mintegy 28,000 K összegből tényleg befolyt 18,000 K, a már régebben az oltár alapja javára gyűjteni kezdett adományok összege felülhaladta a 3000 K-át, továbbá, hogy a renoválás stílszerű keresztülvitele mintegy 50,000 K-ába fog kerülni s hogy még mindig van több, mint 2000 olyan felnőtt tagja az egyháznak, a kik adományaikkal nem járultak hozzá a szent cél előmozdításához, úgy, hogy szükségessé válik ezek evan­géliumi érdeklődésének felkeltésére intézkedéseket tenni. A közgyűlés fájdalmasan hallotta eddigi elnöknőjének, Májerszky Bélánénak a családjában sűrűn előforduló betegedési esetek miatt elnöki állásáról történt lemon­dását és a megüresedett helyre özv. Kovách Gerőnét választotta. Egyébként az elnöki jelentést, melyhez — annak értékes és tanulságos voltát kiemelve s egyúttal a gyüle­kezet tagjaihoz buzdító szózatot intézve, Geduly Henrik ezidőszerinti igazgatólelkész és Májerszky Béla felügyelő szólottak hozzá — a közgyűlés egész terjedelmében tudo­másul vette, elrendelte annak az eddigi adakozók és adományaik jegyzékével egyesítve leendő kinyomatását és a tagok között való szétosztását, s megbízta az elnök­séget a választmány által a gyűjtésnek szélesebb körben leendő foganatosítása érdekében tett javaslatokra való figyelemmel az intézkedéssel. Az elnöklő lelkész által mondott ima és áldással véget ért a közgyűlés, a melyet követett a választmány nőtagjai által az egyesület cél­jaira gyűjtött oífertorium mintegy 70 K eredménynyel. Az életerős törzsnek, a nagy nyíregyházi gyülekezetnek ez a szép hajtása, a templomegyesület hivatva van a nagy egyház belmissiói törekvéseinek teljes kifejleszté­sére. A szép templom falai közt áhítatra gerjedő szivek hitteljes élete legyen és lesz a további tevékenységre sarkalló nemes cél. BELÉLET. Kitüntetés. Kéler Zoltánt, a komáromi egyház, továbbá a Luther-Társaság ügyészét, hazai evangelikus egyházunk ez áldozatkész, lelkes tagját, ki evangéliumi egyháza javáról való gondolkozásmódjának nemes tanú­jelét adta akkor, a midőn a Luther-Társaságnál az evan­geliumi lelkipásztori gondozásról szóló mű jutalmazására 2000 K-ás pályadíjat tűzött ki, ő Felsége régi magyar nemességének fentartásával a „lándori" előnév haszná­latának jogával tüntette ki. A kitüntetéshez őszinte szerencsekivánatainkat csatoljuk mi is, kik a lelkes egy­házférfiú egyháztársadalmi téren való áldozatkészségét ismételten is szívesen ismerjük el. Tiltakozás Apponyi javaslata ellen. A trencséni evang. esperesség folyó év március 20-án Trencsénben tartott rendkívüli gyűlésén óvást tett a felekezeti isko­lákra vonatkozó törvényjavaslat ellen, mivel az evang. egyház autonómiáját mélyen sérti, és az óvást nem­csak a kerületi elnökségnek, de egyidejűleg a kép­viselőháznak is felterjeszti, hogy a sértő szakaszt kitöröljék. Azon esetben pedig, ha a javaslat változatlanul elfogadtat­nék, akkor az esperességi elnökség egy olyan értelmű felfolyamodást terjeszt fel ő felségéhez, hogy ezen tör­vényt ne szentesítse 1 Hasonló határozatot hozott a nyitra­megyei esperességi gyűlés. Évkönyvek. A pápai egyház Gyurátz Ferenc püs­pök-lelkész szerkesztésében adta ki a mult évről szóló évkönyvét, a mely alighanem a legrégiebbek egyike a

Next

/
Thumbnails
Contents