Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-29 / 13. szám

119 EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 mindenütt elkerülhető, mert hiszen az államsegély útja is nyitva áll: de ha már épen elkerülhetetlen az államosítás, óva intünk minden illetékes tényezőt a leggondosabb vigyázatra a szerződések megkötése és betartása körül, nehogy úgy járjanak, mint a monoriak. Az ev. ref. országos zsinat a törvényeket megerősítő, de önmagában sérelmes, ismeretes királyi leirat ellen a következő ünnepélyes óvást emelte határozattá : „A zsinat hódoló tisztelettel veszi tudomásul a királyi jóváhagyást és megerősítést. Egyben óvást emel a jóváhagyási és megerősítési záradéknak minden esetleges olyan értelmezése ellen, mintha egyházunknak akár javára, akár terhére az állami törvényhozáson kívül bármely más tényező kötelezettségeket állapíthatna meg vagy megakaszthatná az 1848- évi XX. törvénycikk teljes végrehajtására irányuló további akciót, illetőleg korlátokat szabhatna egyházunk elé abban a tekintetben, hogy az eddig megállapított államsegély keretén túlmenő jogos igényeinek kielégítését kérhesse és sürgethesse." Ide vonatkozik a zsinat egy másik határozata is, a mely szerint: „A zsinat az egyetemes konvent elnökségének jelentését tudomásul veszi s egyúttal kifejezést ad annak, hogy egyetemes egyházunknak egyházi és iskolai szükségei fedezése körül a magyar állammal szemben támasztható, történelmi alapokon nyugvó igényeit nem egyedül az 1848. évi XX törvénycikk 3. szakaszából származtatja, mert a reformáció után a protestánsok soha nem részesedtek azon vagyonban, melyet addig a katholikusokkal közösen bírtak és használtak s így az azon vagyonhoz fűződő államalkotó és államfen tartó hivatást s a magyar állam és a magyar nemzet érdekében tett szolgálatokat századokon át önerejükből teljesítették, miért is a protestánsok jelzett igényei a többi bevett vallásfelekezetek hasonigényeivel egy ugyanazon jogcímre és jogalapra nem helyezhetők. Felhívja tehát a zsinat a konventet, hogy a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekben az ág. hitv. ev. egyház küldötteivel együttesen tanácskozó bizottság figyelmét a most megjelölt történelmi kiindulási alapra is felhívja". Ezt az önérzetes, komoly hangot jól esik hallanunk. Mégsem veszett hát ki a lelkekből a protestáns öntudat és a jogainkhoz való ragaszkodás. Csak előre tovább, ezen az úton. Mert van még nagyon sok tenni való. Legközelebbi számunkban ismét lesz alkalmunk a vallási és közoktatásügyi kormány egy, a közös prot. bizottsághoz legújabban leérkezett kellemes leiratáról tudósítanunk! Az 1848 : XX. t -c. 2. §-ának végrehajtása és az „Alkotmány". A protestánsok sürgetik a párbér és a kegyurasági terheknek törvény általi szabályozását. Az „Alkotmány" mirabile dictu! ezt a szabályozást maga is kívánatosnak tartja. Miért haragszik mégis az „Alkotmány" és miért nevezi nagyképűsködésnek azt, hogy a protestánsok ezt a szabályozást sürgetik? Erre kérünk feleletet ! . . . o BELÉLET. Lelkészválasztási mozgalmak. A soproni felső esperességhez tartozó Balf-i ev. gyülekezet lelkésze a mosonmegyei Gálosra választatván el, helyébe a balfi hívek most választanak lelkipásztort. Egyhangúlag Gyalog István nagyvázsonyi evang. lelkészt jelölték, a kit lapunk zártakor vett újabb értesítés szerint egyhangúlag mégis választottak. Vele szemben a püspök is állított jelöltet, a mi ugyan szorosan véve a püspök jogai közé tartozik, de a mit a hívek által történt egyhangú jelölés mellett magunk részéről bátran mellőzhetőnek találnánk. Adomány. Rádőczy Boda Jenő isaszegi királyi uradalmi tiszt 100 koronát adományozott a gergelyi ev. gyülekezet templomalapja javára. Ugyancsak a gergelyi újonnan építendő templomra több amerikai magyar 250 koronát adományozott. Döntés a hagyományok dolgában. Az Evang Őrálló f. évi 9. számában „Zavar az alapítványok és hagyományok kormányhatósági jóváhagyása körül" cím alatt megjelent közlemény kiegészítéséül, mint azt előre ígértem volt, jelzem, hogy a kérdéses 100 koronás hagyaték ügyében, a hagyatéki biróság végzése elleni felfolyamodásunknak a biróság helyt adván, az élőbbéni végzést, mely az egyházat az alapító oklevélnek bemutatására kötelezte, hatályon kívül helyezte, még pedig felfolyamodásunkban előadott azon indokolással, hogy a nevezett örökhagyó nem alapítványt adhatott, hanem csupán hagyományt tett s így az alapító oklevél kiállításának sem helye, sem szüksége nincs, egyúttal kötelezte az örököst, hogy a hagyományt f. évi október hó 8-ig fizesse ki. így a mi dolgunk teljesen rendbe jutott Hasonló esetben ajánlatos ezt az utat követni, bár hogy azt az ügyet rendezni kell, magától értetődik, mert a felfolyamodási (kettő koronás bélyeg) és az esetleg

es ügyvédi költségek sokszor teljesen felemészthetik a kj

s. összegű hagyományokat s felesleges az indokolatl

an ide-oda járás. x\ A késmárki egyház ismét két élvezetes estét szerzett közönségének a f. hó 14-én és 22-én rendezett „protestáns estélyeiben". A 14-iki estély műsorának legkiemelkedőbb pontjai voltak: dr. Banczik Samu lyceumi tanár felolvasása „Márciusi eszmék és a protestantizmuz" címmel, Schumann „Lento"-jánakelőadása Hauer Viktorné, Karácsony Zsigmond és Benczy Gábor által, végül dr. Révay József lyc. tanár néhány saját szerzeményű versének előadása. A 22-iki estélyen „Religiöse Poesie" címmel Binder Jenő lyc. tanár tartott felolvasást, Devrient híres „Luther" dialógját Stenczel Pál és Topperczer Rudolf adták elő, végül Dianiska Frigyes lelkész zárta be beszéddel és imával a protestáns estélyek ez első évadját. A testvéries érzület, a vallásos hívek összetartozandóságának érzete és a prot. hittudat megerősítése szempontjából egyaránt nagyjelentőségű kezdeményezésnek további buzgó folytatását várjuk és reméljük. Alapítvány. Pócza Ferenc sikátori lelkész új lelkészi állásába beiktatása alkalmából 100 K alapítványt tett egyháza céljaira. Főgondnok-beiktatás. Gróf Tisza Istvánnak, a dunántúli ev. ref. egyházkerület új főgondnokának beiktatása április 30-án lesz Pápán. A beiktatáson küldöttségileg részt vesz a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület is. Az ünnepély igen impozánsnak Ígérkezik. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmánya f. hó 12-én ülést tartott Budapesten, Zsilinzsky Mihály és Antal Gábor püspök elnöklete alatt. Zsilinszky Mihály kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt elnöknek, Hegedűs Sándornak, a Társaság ügyei körül szerzett elévülhetetlen érdemeiről. Ezeket a választmány jegyzőkönyvében örökítette meg s kimondta, hogy Hegedűs Sándor emlékét egy külön ünnepélyen fogja feleleveníteni. Az elnöki teendők ellátásával ideiglenesen Zsilinszky Mihály alelnök bízatott meg. Ezután a mult évi számadásokról szóló jelentést hallgatta meg a választmány s intézkedéseket tett a szégyenletesen nagy tagdíj hátra-