Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-22 / 12. szám

106 EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 ebben beszámol a b. Csiskó János lelkész emlékét arc­képben, sírkőben megörökíteni célzó kegyeletes intéz­kedésekről, a márc. 29-én nagy sikerrel rendezett vallásos estélyről, a vallástanítás ügyének a két egyház közt történt rendezéséről, a honvédszobor leleplezése és a Thököly hamvainak elhelyezése ünnepélyén való rész­vételről, az ifjúsági reform, emlékünnepélyről, a decem­ber 14-én Thököly emlékezetére szentelt vallásos estély­ről s külön fejezet alatt a Roxer Vilmos presbiter elhunytával az egyházat ért nagy veszteségről. Á lelkész által a miskolci esperességi gyűlésen mondott gyáminté­zeti beszéd és az egyházi és iskolai élet szempontjából szükséges tudnivalók rekesztik be a tartalmas évkönyvet, a melynek elolvasása után szívünkben az a hő óhaj támad, vajha eme hegyen épített város gyülékezeti élete továbbra is Isten országának szent eszményei javára virágoznék ! Az aradi egyházközség 1906. évi jelentése a gyülekezet életében fordulópontot képező templom­építés és szentelés ténye körül forog. Érdekes történelmi adatokat tár fel a gyülekezet múltjából annak szervez­kedéseig, majd a templomépítés ügyének előkészítéséig; híven, részletesen számol be a több mint 125,000 korona költséggel Szántay Lajos aradi műépítész tervei szerint készült szép gothikus templom felépítéséről, Sárkány Sámuel nyug. bányakerületi püspök által szeptember hó 16-án történt ünnepélyes felszenteléséről, a melynek maradandó hatását az évkönyvben foglalt jelentés ragyogó hálaszavai és a remek püspöki beszéd és felavatás hatása alatt egy róm. kath. közjegyző által jrt s ott közölt „Sárkány Sámuel" c. hálaverse (méltónak tartjuk e vers utolsó strófáját itt is közzétenni: „Elmentél... Mi nem feledünk soha. Szivünkbe zár emlékezet, a hit. Nem lehet sohasem feledni azt, kinek ajkáról a hit „igy" tanít. Apostol vagy, az is maradsz nekünk, Áldást adtál, itt maradt az velünk".) tesznek eleven bizonyságot. A jelentés szerint" másik nagyjelentőségű vállalkozása volt az egyháznak a kölcsönpénzen felépített, de jöve­delmező beruházásnak ígérkező, mintegy 160,000 koro­nába kerülő bérház emelése. A többi rovatok röviden számolnak be a mult évi ünnepi istentiszteletekről, a hívek adományairól, a vallástanítás és konfirm. oktatás végzéséről, a népmozgalmi adatokról, melyekből meg­tudjuk, hogy kereszteltetett 66 gyermek, eskettetett egy tiszta és 16 vegyes pár (az utóbbiak közül három pár egyházunk javára kötött egyezséget), meghalt 34 egyén, konfirmáltatott 14 gyermek, úrvacsorával élt 572 hivő, áttért hozzánk 9, tőlünk 5 egyén. Az istentiszteletek rendjéről, a pénztár forgalmáról és az adófizetésről szóló értesítések zárják be a törekvő és az 1906-ik év folya­mán valóban nagy munkát teljesített egyház életéről szóló jelentését, a melyhez mi Isten további megsegítő kegyelme legjobb áldásainak kivánatát fűzzük. A liptó­szentmiklósi egyház Janoska György szerkesztésében szintén tartalmas s az egyházi élet minden terére figye­lemmel levő értesítőben számol be mult évi életéről. Jól esett olvasnunk a bécsi béke s a Bocskay István fejedelem 300-ados emlékezetének szentelt ünnepélyről szóló meleg­hangú, hazafias beszámolót s a lelkésznek ez alkalommal tartott egyházi beszéde partitióját, A Thököly- és Rákóczy­ünnepélyeken Liptóvármegye felhívásához képest vett részt az egyház, a melynek lelkésze jogosult keserűséggel ír azokról a méltatlan támadásokról, a melyek őt és egyházát ez ünnepélyek állítólagos elmulasztása miatt érték. A lelkész b. e. Kuzmányi Károly superintendens, egyházi ének és imaköltő születésének 100 éves évfor­dulóján a turócszentmártoni egyház által rendezett ünne­pélyen szónokolt. Az 1905-iki tűzvész által elpusztított palugyai iskola felépítéséről, felavatási ünnepélyéről, a lelkész- és káplánlak célszerű átalakításáról, az egyes egyházi épületeken, az anya- és leányegyházközségek­ben keresztülvezetett javításokról, a Ballo Lajos volt egyházi pénztáros által a gyülekezeti szegények javára tett 20,000 koronás hagyományáról és más az evang. áldozatkészség eleven lüktető erejéről bizonyságot tevő jótékony adományokról szóló jelentés után áttér az értesítő ama zaklató eljárásra, a melynek az egyház mint iskolafentartó, a palugyai iskolában működő tanító állítólagos nem magyar államkötelékbe való tartozása, a liptószentmiklósi iskola tantermeinek szűk volta és két tanító korpótlék-nyugtájának a tanfelügyelőség által meg­tagadott láttamozása miatt volt kitéve. A férfi- ós leány­egylet működésére káros hatással volt a szociáldemok­rata tanok terjedése. — A nőegylet serényen működik. A gyülekezeti könyvtár anyaga és külseje új rendezést vár. Népmozgalmi adatai: született 199 gyermek, meg­halt 175 egyén, korfirmáitattak 125-en, eskettetett 29 tiszta, 5 vegyes pár, úrvacsorához járultak 3552-en. Az értesítő hálásan emeli ki a gyülekezeti élet elevenségét, a hívek nagy részének forró ragaszkodását az Úr evan­géliumához s ha kénytelen elismerni, hogy az egyházi adókivetés rendszere egyeseket eleinte ellenséges maga­tartásra hangolt, de viszont örvend az ellenkezés meg­szűntének s annak, hogy a pesti egyház részéről jött meghívás dacára Janoska lelkész továbbra is liptószent­miklósi hívei között maradt. Az egyház háztartására, istentiszteleti rendjére, oífertóriumaira és kormányzatára vonatkozó adatok közlésével ér véget az értesítő. A hit­nek és szeretetnek lelke Isten áldásaiban gazdagon fűzze hozzá szorosan e nagyrahivatott gyülekezetet hazai ev. közegyházunkhoz! A locsmándi egyház mult évi értesítőjét Lőw Fülöp lelkész, dunántúli gyámintézeti elnök adta ki. Minden lapja arról a forró hithűségről, buzgó egy­házszeretetről tesz bizonyságot, a mely a kicsiny gyüle­kezetet kiváló papjával fűzi egybe. Bevezető rovatában beszámol az Úrtól a mult év folyamán vett lelki és testi áldásokról, a lelkész betegsége tartamán a gyüle­kezet ellátásáról, az új egyházi énekeskönyv teljesen bevált használatáról, az egyházi épületek javításáról, az esperességi, kerületi, egyetemes egyházi és egyetemes gyámintézeti, Luther-társasági gyűlések idejéről, neveze­tesebb határozatairól, a lelkész által a Gusztáv-Adolf egyesület lipcsei főegyletének Reichenbachban tartott nagygyűlésén a magyarországi egyházi állapotokról tar­tott felolvasásáról s az ezen főegylet által a locsmándi egyház részére küldött 585 K adomány hovafordításáról. „Anyakönyveinkből" cím alatt közli a népmozgalmi ada­tokat a következőkben : kereszteltetett 21 gyermek, konfirmáltatott 13, úrvacsorához járult 337 hivő, eskettetett három pár, meghalt 14 egyén. Legterjedelmesebb s egy­úttal általános érdekű fejezete az értesítőnek az isten­tiszteletekről szóló, a mely az olvasókkal megismerteti a Luther korából származó s a lelkész által a gyüle­kezetbe bevezetett németországi liturgikus istentisztelet gazdag formáit (Bevezető ének. Introitus. Gloria minor. Confiteor.j Kyrie. Gloria maior. Salutatio. Kollekta. Epi­stola-Evangelium. Halleluja) és útmutatásokat ád e for­mák evangéliumi értelemben vett helyes alkalmazására. Mint újítás — nézetünk szerint — igen figyelemre méltó e kísérlet. Vajha az az áldás, a melyet tőle meghono­sítója vár, tényleg bekövetkeznék. A szokásos istentisz­teleti alkalmak közül kiemeli az értesítő a Bocskay, Thököly- és Rákóczy-emlékünnepeket, az ádventben hetenként kétszer az esti órákban tartatni szokott énekes­könyv-ájtatosságokat, a gyermekistentiszteleteket és a nagy ünnepeket megelőző ú. n. vesperáliákat. Hálásan emlékszik meg az iskolaügy örvendetes fejlődéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents