Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-03-23 / 12. szám

[06 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 áldásából, mint a gyermek. Keze, verítéke, szeme, éjszakája, agya munkája is másé. Csak gyermekének mosolya, gügyögése, vidám tipegése egyes-egyedül, kizárólag az övé. Hogyne ragaszkodnék hozzá egész szívével-lelkével ? Óh a gazdagnak a gyermek nem egyetlen kincse. Van szép lakása, benne mesteri kézvéste szobrok, ihletszülte festmények, gyönyörű dísztárgyak, szép kilátás az erkélyről távol kígyózó hegyekre és nyüzsgő utcákra, van fogatja, van könyvtára, színháza. Ez mind osztozik a szegény gyermekkel a szülő szeretetén. Óh, a gazdag gyermeke nem kizárólagos osztályos, sokszor legutoljára következik a sorban. A mi pénzbe kerül, semmije sem hiányzik, csak a mit pénzen-kincsen venni nem lehet, csak a sziv melegéből jut neki sovány örökség. Pénzt ad búsásan a szülő, egyébbel fukar s mégis mint az önfeláldozás önbálványai járnak-kelnek az emberek közt. Vájjon ily fedelek alá is elviszi-e a Liga a maga világosságát, gyermekszeretetét ? Hát oda, a hol csak addig kedves a gyermek, a míg édes játékszer és gyűlölt teherré válik, mihelyt fáradság és gond jár vele ? Lesz-e gond a gyermekvédelemre azokban a családokban, a hol rettegnek minden új Isten áldásától s bosszankodva néznek a tolakodó új jövevényre? A hol félnek a holdak és részvények sokfelé oszlásától ? Nagy baj a munkásmilliók pusztulása, ámde a nagy családok sarjai a nemzet életének irányítására vannak hivatva. Az ő ziillésök százszorta gyilkosabb méreg a társadalomban. Az ő lelköket is védi-e a liga a kártékony befolyásoktól, az önzés, a hiúság elhatalmasodásától? Gondoskodik-e, hogy leikök földjébe csak jó, csak tiszta mag jusson ? Gondol-e a Liga a törvényhozás szellemére ? Igyekszik-e áthatni az igazi keresztyénség lelkével azokat, a kik a hatalom székében ülnek s egy elejtett szavukra, egy elfelejtkezésökre is milliók figyelnek s egyetlen hibás rendelkezéssel nagyobb rendet vághatnak a jövendő nemzedékben két pusztító ragálynál? Egy aláírásukban száz élet és ezer halál rejtőzhetik. És gondol-e a sajtóra, mely mézet s mérget árul ugyanazon hasábon? Egyetemes cél a gyermekvédelem, mindnyájunk őrködő szemét, munkás kezét, önzetlen lelkesedését kívánja. De hatását ne korlátozzuk a pinceodukra; hiszen a gyermek lelki és testi betegségei a magas palotákban is ép úgy megteremnek. Védjük a gyermeket, szeressük a gyermeket mindenütt! Mindenütt! X. Y. Z. Az egyházkerületi elnökségek értekezletének észrevételei az alapítványokról szóló törvénytervezetre.* Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az egyetemes felügyelőnkkel és püspökeinkkel véleményadás végett közölt törvénytervezetet, melylyel Nagyméltóságod az alapítványi ügyet szabályozni akarja, 1906. évi február hó 5 3961. ein. szám alatt kelt felhívása folytán az egyetemes felügyelő elnöklete alatt ág. h. evang. keresztyén egyház egyházkerületi elnökségeinek értekezlete tárgyalás alá vette és ha bár ilyen ügyekben egyházunk véleményét csakis egyházunk egye* A vallás- és közoktatásügyi miniszter az alapítványokról szóló törvénytervezetet hozzászólás végett megküldte közegyházunk elnökségének. A tervezetet a kerületi elnökségek február 28-án az egyet, felügyelő elnöklete alatt vette tárgyalás alá s dr. Sztehló Kornél egyetemes ügyész előadása alapján az itt közölt temes közgyűlése van hivatva tolmácsolni — mi mégis, tekintettel arra, hogy közgyűlésünket csak az év vége felé tartjuk, Nagyméltóságod pedig már most kívánja véleményünket, ezen tervezetre vonatkozólag kővetkezőkben van szerencsénk észrevételeinket megtenni. Ág. h. evang. egyházunk az alapítványok dolgában azon álláspontot foglalja el, hogy hazai törvényeink, nevezetesen 1790—1. évi XXVI. t.-c. 10. pontja, az ezt megerősítő százados gyakorlat és Ő Felsége a koronás király által 1890. évi március hó 18. szentesített zsinati törvény értelmében az ág. h. evang. keresztyén egyház annak intézményei, az egyház fenhatósága alá tartozó tanügy, az egyház tisztviselői és alkalmazottjai, azok özvegyei és árvái, az egyház vallásos erkölcsi közreműködési közjótékonysági céljai és intézményeire és egyáltalában az egyház érdekét szolgáló egyéb célok javára tett alapítványok feletti rendelkezés és közvetlen felügyeleti jog az egyházat illeti meg és hogy az állam, felelős parlamentáris kormánya csak azon legfőbb ellenőrzési és felügyeleti jogot gyakorolhatj a, a mely hazai törvénycikke és törvényes gyakorlatunk értelmében a ius supremae inspections címen Ő Felségét a királyt megilletik. Ezen jogunkból kifolyólag ág. h. evang. egyházunk 1904. évi közgyűlése (112. pont) egy kimerítő és részletes szabályrendelet 3t is dolgozott ki, a melyet még Nagyméltóságod elődjének tudomásvétel végett bemutatni szerencsénk volt. A mi egyházunkat illetőleg tehát az alapítványi ügy rendezésének szüksége fenn nem forog, mert a törvény által részünkre biztosított önkormányzati jogunk alapján már magunk rendeztük azt és pedig az állam főfeltigyeleti jogának figyelembe vételével. Az államnak kétségtelenül joga és kötelessége az alapítványi ügyet törvény által rendezni. De azon a téren, a hol az egyház valamely közcélt saját erejéből és saját intézményeivel ellát és az államnak terhét ezzel kevésbíti, mert azt saját vállaira veszi, ott az állam helyes törvényhozási politikája egyházat helyesen betöltött hatáskörében nem bolygatni és mindent nivellálni akaró törvényekkel azt, a mi az eddigi törvényekben jó volt, meg nem semmisíteni. Mi tehát úgy gondoljuk helyesen megoldandónak az alapítványi ügynek törvény által való rendezését, ha az állam az autonómiával rendelkező egyházakat az alapítványokra vonatkozó jogaik gyakorlatában meghagyja és legfeljebb arra kötelezi őket, hogy úgy, a mint azt mi már megtettük, az alapítványi ügyet önmaguk által alkotott rendelettel szabályozzák. Ennek megfelelőleg az általános polgári törvénykönyvbe egy szakasz lenne felveendő, a mely ezen elvet kifejezésre juttatja. Ezen elvi álláspontunk előrebocsátása után Nagyméltóságod törvénytervezetének csak azon részleteivel fogunk foglalkozni, a melyek az egyházi alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket tárgyazzák és a melyek egyházi autonómiánkat érintik. El kell ismernünk, hogy Nagyméltóságod törvénytervezete több tekintettel van az egyházak önkormányzati jogára, mint az általános polgári törvénykönyv tervefelterjesztést fogadta el. Köszönettel tartozunk az egyet, ügyész úrnak, hogy e fontos tárgyat ily szakavatott feldolgozásban juttatja közönségünk ellenőrző szeme elé s az illetékes helyen egyházunk álláspontját ily tömöi\ meggyőző előadásban tolmácsolja. Vajha sikere lenne ! Sz.