Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-03-09 / 10. szám

[06 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 ködhessék. (X. Pius tudvalevőleg a latin nyelven kívül csak olaszul beszél) Francia ultramontán hazafiság. Alig, liogy a francia senátus törvényhozásilag véglegesen kimondta az egyháznak az államtól való elválasztását: az ismert harcias nancy-i r. kath. püspök, Turinaz az ő püspöki lapjában, a „Sainainé religieuse du dioecése de Nancysban többek között a következő főpásztori kőrözvényt tette közzé: „Az elválasztási törvény 1905. dec. 11-én hirdettetett ki. Minthogy ekkép a concordatum felbontatott, a vasárnapi könyörgés „Domine salvum fac rem publicam (Uram áldd meg a köztársaságot) többé már nem kötelező. Pótoljuk azt a katholikus egyház egyedüli fejének javáért való könyörgéssel: „Oremus pro pontifice nostro Pio X." Könyörögjünk X. Pius pápánkért. Ez a tény is bizonyítéka annak, hogy a klerikálisok rendesen jobb katholikusok mint hazafiak, az az jobban buzgólkodnak a pápa hatalmáért mintsem a haza felvirágzásáért, bárha ezért felháborodva utasítják vissza, ha szemükre vetjük, hogy nekik még politikai ügyekben is a legnagyobb tekintélyök: Róma! Nincsen-e ez épen így hazánkban is?! Missiójnbileum. 1906. évi július hó 9-én 200 éve lesz annak, hogy az első evang. keresztyén missionáriusok, Ziegenbalg és Plütschau Indiában, Trankebárban letelepedtek s missionálni kezdtek. Az ág. liitv. evang. missióegyesület (székhelye Lipcse) még ma is áldásosán működik Indiában. Remélhető, hogy e missiói jubileum a missió iránti lelkesedést nagyban fokozni fogja. Állam és egyház szétválasztása. 1905. évi dec. 6-án a francia szenátus 179 szavazattal 108 ellenében az elválasztási törvény mellett döntött; jóllehet a Rómában lakó kardinálisok a tanácsülés idejére valamennyien olvasó áhítatosságokat végeztek. A római katholikus egyház Franciaországban 38,000 katholikus plébánosról köteles gondoskodni sajátjából; mire 40 millió frankra lesz szüksége. A protestánsok is magok kötelesek ezentúl saját lelkészeik fizetéséről gondoskodni; de ez az ismert protestáns áldozatkészség mellett sokkal könnyebben fog sikerülni, mint a római katholikusoknál, kiknek híveik kevésbbé áldozatkészek. A francia római katholikusok száma 36 millió, holott az ág. h. evang. hívők csak 80,000, a kálvinisták 700,000 lelket számlálnak. Átlag véve egy lelkész, felekezeti különbség nélkül az államtól évente 1800 frankot kapott. Ezen összegektől most elesnek mindannjäan s azokat számokra pótolni a hitközségek lesznek hivatva. A törvény a francia róm. katholicizmust érzékenyen sújtja; mert azon egyházak, a melyek autonom hitközségekké át nem alakulnak, elvesztik ingatlanaikat, illetőleg azok a politikai községekre szállnak át. Van elég olyan egyház, mely a törvény rendelkezése ellenére önálló hitközséggé nem akar átalakulni; bárha viszont a szabad választási és rendelkezési jog s az állam gyámkodása alól való teljes felszabadulása sokaknak, különösen a főpapoknak felette tetszik. Öt francia kardinális a törvény rendelkezései előtt meghajolt; de még sok püspök ellentállást tanúsít. A f. évi március havában tartandó püspöki közgyűlés lesz hivatva a további teendők és tanúsítandó magatartás tekintetében dönteni. E törvény még sokáig fogja a francia kedélyeket foglalkoztatni és nyugtalanítani. Kisebb-nagyobb harc még sokáig lesz miatta s e harc rosszabb a schismánál a róm. kath. egyházra nézve. A most folyó templomi hivatalos leltározásoknál a zavargások napirenden vannak s bizony nyal még sokáig fognak tartani. EGYHÁZI ÉLET. A „Hivatalos Közlemények" 5. száma máre. 16-án jelenik meg. Az első magyar evang. gpülekezet Amerikában. Az észak-amerikai Egyesült-Államokban, Cleveland városában 80 családdal megalakult az első magyar evang. hitközség. Elnökké Masztics Elemért választották (Devicse, Hont m.). A többi tisztviselők: Tóth Mihály jegyző (ÚjMalomsok, Győr m.), Ponevács Antal pénztárnok (Nyíregyháza), Dombi György ellenőr (Árpás, Sopron m.), Bors Gábor alelnök (Bakony-Tamási, Veszprém m.); presbyterek: Rendes János (Gecse, Veszprém m.), Bors Ferenc (Bakony-Tamási, Veszprém m.), Kiss Mátyás (Gecse), Balázs József (Szent-András), Tóth Lajos (BakonyTamási). A gyülekezet nevében az elöljáróság levelet írt Gyurátz Ferenc püspöknek s kijelentette, hogy nem akarnak az odavaló idegen és német sinodusok „mostoha anyasága" és fenhatósága alá tartozni, hanem az a vágyuk, hogy édes hazájuk valamelyik egyházmegyéje vegye be őket kötelékébe. Ok maguk megajánlanak a lelkész fizetéséhez 300 dollárt (mintegy 1500 korona), a többit hazulról kérik, valamint segélyt templomépítésre. Több nem telik tőlök, mert valamennyien szegény munkások, a kik testök töredelmével szerzik s arcájuk verítékével eszik keserves kenyereket. Ha elhagyjuk őket, beleolvadnak más egyházakba. Már eddig is nagy a veszteség. Értesülésünk szerint intéző köreinkben megvan a hajlandóság, hogy anyagi helyzetünkhöz képest elszakadt amerikai véreink felé hazai közegyházunk mentő kezet nyújtson. Levelök egész tartalma s hangja azt mutatja, hogy itt igazán hívő s buzgó gyülekezet kér támogatást. „Itt a távol idegenben, messze szeretett szülőhazánktól, jóformán megtörve a nehéz munka által, egyedül a vallásos érzületünkhöz való visszatérés s az abból merített hit az, mely lelkeinket megnyugtatja. Elhatároztuk, hogy saját vallásunk tanai szerint saját nyelvünkön megalakítjuk Amerikában az első magyar ág. hitv. evang. egyházat, célozván ezzel ápolni és megőrizni ama fenséges vallást, melynek tanai értelmében nevelkedtünk, melynek tanaiért apáink a múltban oly sok üldöztetésnek voltak kitéve s melyért annyian szomorú, de dicső vértanúhalált szenvedtek. Célozzuk továbbá azt, hogy idegen felekezetek templomaiban és iskoláiban elkatholikusodott s elreformátusodott gyermekeinket megmenthessük a mi vallásos meggyőződésünknek". Elismeréssel említjük föl, hogy a püspöki kartól kérnek alkalmas lelkészt s nem vetik magukat a börtön és fegyelmi elől hazulról kiillant úgynevezett lelkipásztor botja alá. Méltányolni kell e ragaszkodást s az állam figyelmét hivatalosan fel kell hívni arra, hogy itt gyámolításra szoruló magyarok vannak, a kiket elhagyni bűn volna. Thököly hamvai. Késmárk és Eperjes között tudvalevően nagy harc támadt a miatt, hogy hol temessék el Thököly hamvait. A miniszterelnök, mint Lőcséről jelentik, most véget akar vetni a vitának. Arról értesítette a két várost, hogy a kérdés eldöntésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Zsilinszky Mihály, Thaly Kálmán és Thallóczy Lajos akadémiai tagok. Azonkívül Késmárk és Eperjes városok, valamint e városok evangélikus hitközségei egyenként három tagot delegálnak a bizottságba. Vajha minél előbb eldőlne az ügy és valahára már itthon tudnánk a nagy bujdosó tetemét. Szalay Ferenc, a veszprémi egyházmegye múlt őszön elhunyt esperese, végrendeletében 2000 K-t hagyott a kőszegi leányiskolára, a melynek hosszú időn át fáradhatatlan felügyelője s kis bizottsági elnöke volt. Szép