Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-03-09 / 10. szám

[06 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 ködhessék. (X. Pius tudvalevőleg a latin nyelven kívül csak olaszul beszél) Francia ultramontán hazafiság. Alig, liogy a francia senátus törvényhozásilag véglegesen kimondta az egyháznak az államtól való elválasztását: az ismert harcias nancy-i r. kath. püspök, Turinaz az ő püspöki lapjában, a „Sainainé religieuse du dioecése de Nancys­ban többek között a következő főpásztori kőrözvényt tette közzé: „Az elválasztási törvény 1905. dec. 11-én hirdette­tett ki. Minthogy ekkép a concordatum felbontatott, a vasárnapi könyörgés „Domine salvum fac rem publicam (Uram áldd meg a köztársaságot) többé már nem kötelező. Pótoljuk azt a katholikus egyház egyedüli fejének javáért való könyörgéssel: „Oremus pro pontifice nostro Pio X." Könyörögjünk X. Pius pápánkért. Ez a tény is bizonyí­téka annak, hogy a klerikálisok rendesen jobb katho­likusok mint hazafiak, az az jobban buzgólkodnak a pápa hatalmáért mintsem a haza felvirágzásáért, bárha ezért felháborodva utasítják vissza, ha szemükre vetjük, hogy nekik még politikai ügyekben is a legnagyobb tekintélyök: Róma! Nincsen-e ez épen így hazánkban is?! Missiójnbileum. 1906. évi július hó 9-én 200 éve lesz annak, hogy az első evang. keresztyén missionáriu­sok, Ziegenbalg és Plütschau Indiában, Trankebárban letelepedtek s missionálni kezdtek. Az ág. liitv. evang. missióegyesület (székhelye Lipcse) még ma is áldásosán működik Indiában. Remélhető, hogy e missiói jubileum a missió iránti lelkesedést nagyban fokozni fogja. Állam és egyház szétválasztása. 1905. évi dec. 6-án a francia szenátus 179 szavazattal 108 ellenében az elválasztási törvény mellett döntött; jóllehet a Rómá­ban lakó kardinálisok a tanácsülés idejére valamennyien olvasó áhítatosságokat végeztek. A római katholikus egyház Franciaországban 38,000 katholikus plébánosról köteles gondoskodni sajátjából; mire 40 millió frankra lesz szüksége. A protestánsok is magok kötelesek ezentúl saját lelkészeik fizetéséről gondoskodni; de ez az ismert protestáns áldozatkészség mellett sokkal könnyebben fog sikerülni, mint a római katholikusoknál, kiknek híveik kevésbbé áldozatkészek. A francia római katho­likusok száma 36 millió, holott az ág. h. evang. hívők csak 80,000, a kálvinisták 700,000 lelket számlálnak. Átlag véve egy lelkész, felekezeti különbség nélkül az államtól évente 1800 frankot kapott. Ezen összegektől most elesnek mindannjäan s azokat számokra pótolni a hitközségek lesznek hivatva. A törvény a francia róm. katholicizmust érzékenyen sújtja; mert azon egyházak, a melyek autonom hitközségekké át nem alakulnak, elvesztik ingatlanaikat, illetőleg azok a politikai köz­ségekre szállnak át. Van elég olyan egyház, mely a törvény rendelkezése ellenére önálló hitközséggé nem akar átalakulni; bárha viszont a szabad választási és rendelkezési jog s az állam gyámkodása alól való teljes felszabadulása sokaknak, különösen a főpapoknak felette tetszik. Öt francia kardinális a törvény rendelkezései előtt meghajolt; de még sok püspök ellentállást tanúsít. A f. évi március havában tartandó püspöki közgyűlés lesz hivatva a további teendők és tanúsítandó maga­tartás tekintetében dönteni. E törvény még sokáig fogja a francia kedélyeket foglalkoztatni és nyugtalanítani. Kisebb-nagyobb harc még sokáig lesz miatta s e harc rosszabb a schismánál a róm. kath. egyházra nézve. A most folyó templomi hivatalos leltározásoknál a zavar­gások napirenden vannak s bizony nyal még sokáig fog­nak tartani. EGYHÁZI ÉLET. A „Hivatalos Közlemények" 5. száma máre. 16-án jelenik meg. Az első magyar evang. gpülekezet Amerikában. Az észak-amerikai Egyesült-Államokban, Cleveland váro­sában 80 családdal megalakult az első magyar evang. hitközség. Elnökké Masztics Elemért választották (Devicse, Hont m.). A többi tisztviselők: Tóth Mihály jegyző (Új­Malomsok, Győr m.), Ponevács Antal pénztárnok (Nyír­egyháza), Dombi György ellenőr (Árpás, Sopron m.), Bors Gábor alelnök (Bakony-Tamási, Veszprém m.); presbyterek: Rendes János (Gecse, Veszprém m.), Bors Ferenc (Bakony-Tamási, Veszprém m.), Kiss Mátyás (Gecse), Balázs József (Szent-András), Tóth Lajos (Bakony­Tamási). A gyülekezet nevében az elöljáróság levelet írt Gyurátz Ferenc püspöknek s kijelentette, hogy nem akarnak az odavaló idegen és német sinodusok „mostoha anyasága" és fenhatósága alá tartozni, hanem az a vágyuk, hogy édes hazájuk valamelyik egyházmegyéje vegye be őket kötelékébe. Ok maguk megajánlanak a lelkész fizetéséhez 300 dollárt (mintegy 1500 korona), a többit hazulról kérik, valamint segélyt templomépítésre. Több nem telik tőlök, mert valamennyien szegény mun­kások, a kik testök töredelmével szerzik s arcájuk verí­tékével eszik keserves kenyereket. Ha elhagyjuk őket, beleolvadnak más egyházakba. Már eddig is nagy a veszteség. Értesülésünk szerint intéző köreinkben meg­van a hajlandóság, hogy anyagi helyzetünkhöz képest elszakadt amerikai véreink felé hazai közegyházunk mentő kezet nyújtson. Levelök egész tartalma s hangja azt mutatja, hogy itt igazán hívő s buzgó gyülekezet kér támogatást. „Itt a távol idegenben, messze szeretett szülőhazánktól, jóformán megtörve a nehéz munka által, egyedül a vallásos érzületünkhöz való visszatérés s az abból merített hit az, mely lelkeinket megnyugtatja. Elhatároztuk, hogy saját vallásunk tanai szerint saját nyelvünkön megalakítjuk Amerikában az első magyar ág. hitv. evang. egyházat, célozván ezzel ápolni és meg­őrizni ama fenséges vallást, melynek tanai értelmében nevelkedtünk, melynek tanaiért apáink a múltban oly sok üldöztetésnek voltak kitéve s melyért annyian szomorú, de dicső vértanúhalált szenvedtek. Célozzuk továbbá azt, hogy idegen felekezetek templomaiban és iskoláiban elkatholikusodott s elreformátusodott gyermekeinket meg­menthessük a mi vallásos meggyőződésünknek". Elisme­réssel említjük föl, hogy a püspöki kartól kérnek alkalmas lelkészt s nem vetik magukat a börtön és fegyelmi elől hazulról kiillant úgynevezett lelkipásztor botja alá. Mél­tányolni kell e ragaszkodást s az állam figyelmét hiva­talosan fel kell hívni arra, hogy itt gyámolításra szoruló magyarok vannak, a kiket elhagyni bűn volna. Thököly hamvai. Késmárk és Eperjes között tudvalevően nagy harc támadt a miatt, hogy hol temes­sék el Thököly hamvait. A miniszterelnök, mint Lőcsé­ről jelentik, most véget akar vetni a vitának. Arról érte­sítette a két várost, hogy a kérdés eldöntésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Zsilinszky Mihály, Thaly Kálmán és Thallóczy Lajos akadémiai tagok. Azonkívül Késmárk és Eperjes városok, valamint e városok evan­gélikus hitközségei egyenként három tagot delegálnak a bizottságba. Vajha minél előbb eldőlne az ügy és vala­hára már itthon tudnánk a nagy bujdosó tetemét. Szalay Ferenc, a veszprémi egyházmegye múlt őszön elhunyt esperese, végrendeletében 2000 K-t hagyott a kőszegi leányiskolára, a melynek hosszú időn át fárad­hatatlan felügyelője s kis bizottsági elnöke volt. Szép

Next

/
Thumbnails
Contents