Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-12-07 / 49. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 467 meleg ékesszólással a pozsonyi ünneplő testvérgyülekezetet, mire a folyó ügyek tárgyalását elhalasztva, dr. Dobrovics felügyelő a gyűlést ünnepiesen berekesztette. Délben 150 terítékű díszes közebéd volt a „Magyar király" nagytermében, a hol egyhangúlag elhatározták hódoló távirat küldését ő Felségének. Felköszöntőkben nem volt hiány magyar és német nyelven s az ünnepség mindvégig emelkedett hangulatban folyt le. A. J. Háromszáz év szállott el a pozsonyi gyülekezet felett s e háromszáz esztendőn át nemcsak bőségesen tapasztalta az Egyház örök Urának áldását, hanem kiszámíthatatlan áldást árasztott a magyarhoni evang. egyházunkra. Ezért méltán ünnepelhetett s méltó volt rá, hogy bizonyos tekintetben egész egyházunk részt vegyen örömében. Az ünnepség inkább családi körben folyt le, nagy feltűnés és zaj nélkül; de hiszszük, hogy maradandó nyoma lesz mindazok szívében, a kik benne részt vettek. A mi különösen fölém előleg hatott, az az a harmónia, mely a gyülekezet és iskolák ünnepsége között volt s a mely úgy az első, mint a második nap lelkes szónokainak beszédén végigvonult. Az a dicsőséges, munkában és küzdelemben gazdag mult megihlette az ősi lyceum jelenlegi igazgatójának szívét, ajkát és éreztette, hogy Bél Mátyás szelleme nem halt ki és nem korszerűtlen ma sem, hogy az evangelmi hit és a tudás, az egyházszeretet s az igaz honfiúi láng nem ellentétek. Viszont a vasárnapi beszédekből láthattuk, hogy az az egyház, mely a múltban úgyszólván saját testével fedezte iskoláit a vészek idején, a régi evangeliumi alapon állva ma is szent kötelességének tartja, az Isten országa szent munkájában minden intézményének fentartását, fejlesztését. Ki ne óhajtaná őszintén, hogy a nemes gyülekezet jövője méltó legyen dicső múltjához? e. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria. A pápista sajtó most nagy diadallal hirdeti, hogy a Los von Rom mozgalom határozottan szűnőfélben van s hivatkoznak arra, hogy sokan, a kik már a protestantismushoz áttértek volt, most az egyedül üdvözítő egyházba visszatérnek. E híresztelés természetesen nem felel meg a valóságnak, mert csak Csehországban lett 1468 lélek evangélikussá és 351 ó-katholikussá s így a pápista egyház csak e helyütt 1819 személyt vesztett. Hogy vannak egyesek, a kik visszatérnek, ez nagy ritkán előfordul s a pápista sajtó nem tudja ezeket az eseteket eléggé hangoztatni. Morvaország és Sziléziában f. évi julius végéig 181 lélek lett ó-katholikussá. Ennek az egyháznak még 1899-ben csak egyetlen egy iskolás gyermeke volt e tartományokban, ma már 400. Karbitz és vidikén 35 személy hagyta el a római egyházat, a mozgalom kezdete óta 500. Zielitzen most újabban 9-en, Olmützen 20-an jelentkeztek áttérésre. Nagy hullámokat vet most a Los von Rom mozgalom Salzburgban, a mely eddig teljesen az ultramontanok kezében volt, az első félévben 75-en tértek át, ci mozgalom kezdete óta már 492. A legnagyobb feltűnést Gróf Auersperg Guido áttérése keltette. Az Auerspergék a reformáció kezdetén azonnal pártfogolták a tiszta evangeliom terjesztését s 100 éven keresztül a krajnai evangélikusok őrállói voltak. S bár a viszonyok kényszerű hatása alatt ők is engedtek az udvar befolyásának, a szabad szellem mindig menedéket talált e fenkölt gondolkozású családban. A leghíresebb Auersperg, költői nevén Grün Anastasius nem egy költeményében dicsőítette Luthert és reformációt. Most e nagy elődök unokája maga is protestáns lett. Érdekes a grófnak levele, melyet az Altdeutsche Tagblatt gratulációjára írt, a hol többek közt úgy nyilatkozik: „Mivel én már régen belső ellentétben voltam a katholikus egyházzal, úgy kilépésem ebből folyó kötelességszerű logikus cselekedetem, a melylyel a nyilvánosság előtt is a katholikus egyházzal szakítottam. Vajha népünk összes lanyha katholikusai ne csak a szónál maradnának, de cselekednének is ... . Ha áttérésem másokra utánozandó példa leend, úgy csak örülni fogok ennek, különösen ha azok állásombeliek lesznek". Auersperg áttérése a magas aristokratia körén belül az első eset s bizonyára újabb hatalmas lökés lesz, a mely által a mozgalom előbbre fog vitetni. A Los von Rom mozgalom most már a Csehországgal határos Szászországba is átcsapott. Ott a lakosségnak 5% róm. kath., de az udvar is az, most e csekély pápista nép közt igen erős mozgalom indult meg. A mult évben 1303 lélek lett protestánssá, a róm. kath. egyházból 1101-en tértek át, a többiek zsidók és egyebek. Szászországba minden 200-ik katholikus áttér, Ausztriában minden 5000-ik. Ezekkel a folytonosan növekvő mozgalmakkal szemben a pápisták minden telhető módon dolgoznak s attól sem riadnak vissza, hogy törvénytelenséggel határos kihágásokat engednek meg maguknak. Jelentettük, hogy az unterhauseni evang. templomba pápista bucsújárók betörtek s a templomban táncolva, ujjongva azt megszentségtelenítették. A pápista érzelmű bíróság addig húzta-halasztotta ezt az ügyet, mígnem elévülés címén ad acta tehették. Ilyen megalázásnak van az evang. egyház kitéve. Hír szerint az osztrák parlament legközelebbi ülésén ez az ügy interpelláció alakjában tárgyalva lesz. Gusztáv Adolf-kápolna. Lützen közelében azon a helyen, a hol Gusztáv Adolf a svéd király és hitbajnok a 30 éves háborúban elesett, a Stockholmban lakó Eckmann német követ s neje, protestáns díszes kápolnát emeltet saját költségén ; s a kápolna környékét parkiroztatja. F. évi november hó 6-án volt e kápolna kőletétele. Megjelent e történelmileg nevezetes helyen Recke német kormányelnök, Taube gróf svéd követ Berlinből s Clairon gróf tartománytanácsnok. Egy gyülekezeti ének után Helander berlini svéd lelkész buzgó imát mondott, mire német és svéd nyelven az alapkőletétel okmányai felolvastattak. Taube gróf szép beszédben méltatta Gusztáv Adolf hitbuzgóságát, vallásosságát s érdemeit; mire a szokásos kalapácsütések következtek. Scheele Wisley püspök befejező imát s áldást mondott. Ezután az ünneplő közönség Lützen városába vonult, a hol a vásártéren Recke kormányelnök a német császárt és svéd királyt éltette. Gróf Taube pedig üdvözlő táviratot küldött a svéd királynak. EGYHÁZI ÉLET. Negyedszázados papi jubileum. Fóthi Szeberényi Lajos pestmegyei ág. h. ev. főesperes s egyházkerületi főjegyző, november 21-én ünnepelte papi működésének negyedszázados évfordulóját Fóthon. A jubilánst szerény falusi otthonában egyházmegyéjének számos papja és felügyelője kereste föl az egyházmegye nagyérdemű felügyelőjének: Földváry Elemér dr.-nak és ales peresének, Sárkány Bélának vezetésével. Az egyházmegyei felügyelő megható üdvözlő beszédében, gyönyörű szavakkal méltatta a jubiláns érdemeit. Zolnay Jenő esperességi ügyész lendületes beszédében, mint a lelkész