Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-11-30 / 48. szám

456 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 azok szomorú következményeitől megszabadít minket. Óh fogadjuk őt szeretettel, örömmel, bizalommal, mert lelkünk békéjét és üdvösség hozza ő nekünk! Áldott azért, a ki jő az Urnák nevében! Áldottak leszünk mi is, ha kész szívvel ő hozzá megyünk és ő vele élünk. Ámen. R. Egyházi judicatura. I. közlemény. A kiskéri lelkészválasztás, mint annak idején közzétéve lett az Orállóban is, törvénykezési eljárás tárgyát képezte, a mennyiben a kisebbség azt perrel támadta meg. Ebből kifolyólag s most már, hogy mind a három fornm meghozta Ítéletét, érdekes tanulságot vonhatunk le e perből, a miket az Orállóban megbeszélni azért tartok célszerűnek, mert hasonló vitás kérdések más esetben is felmerülhetnek és akkor az egyetemes törvényszék, mint legfőbb biróság álláspontja mindenesetre irányadóul szolgáland az érdekelt feleknek. Igen érdekes és fontos kérdés, a mely vita és eltérő felfogás, sőt az Ítéletekben eltérő megállapítás tárgyát képezte: az alperesség kérdése. Ugyanis felperesek keresetüket a concrét esetben alperes megnevezése nélkül nyújtották be. Az egyházmegyei törvényszék nem utasította azt vissza, sem hiánypótlás végett nem adta azt vissza, hanem egyszerűen alperesnek a megválasztott lelkészt tekintette és annak adta ki a kereset ll-od példánját és igy folytatta le a maga részéről a peres eljárást. Nézetem szerint a törvényszék ezen keresetet nem volt jogosítva elfogadni és az alperest a maga részéről kijelölni, hanem kötelessége lett volna a keresetet visszautasítani. Ugyan az E. A. nem írja körül a kereset alaki kellékeit, de a dolog természetében rejlik, hogy mindazon keresetek, a melyek az E. A. 329-ik §-ára vannak alapítva és a melyekre nézve az E. A. negyedik címében van az eljárás szabályozva, egy pontosan megnevezett alperes ellen kell, hogy irányuljanak. Ezen véleményemet megerősíti az E. A. 398. §-a, mely a másodpéldány kézbesítéséről, a 399. §-a, mely az alperes védelméről szól és megerősítik az ez ügyben hozott összes ítéletek. A kereset tehát, a mely általánosságban kéri a kiskéri papválasztás megsemmisítését, oly lényeges kellék hiányával van, hogy azt eljárás és érdemi elbírálás tárgyává tenni nem lehet. Ez pedig nem oly lényegtelen kérdés, mikor ez évben még egy kereset lett beadva, a hol pláne a felperes maga ügyvéd volt, melyben az újvidéki tanítóválasztás lett keresettel megtámadva, (a vizsgálat megejtése után az illető ügyvéd jónak látta a keresetet visszavonni s így ez az eset nem került ítélet alá), a hol szintén alperes megnevezve nem volt, hanem kérte ő is általában a megejtett választás megsemmisítését. Ez utóbbi esetben az egyházmegyei törvényszék elnöksége a keresetet nem utasította vissza, hanem csak hiánypótlás végett adta azt vissza. Szerintem ez nem helyes eljárás. Hiány pótolható oly esetben, mikor maga a kereset alakilag fennáll, de a mikor alperes nincs, akkor kereset sincs, mert nincs a ki a kereset következményeit viselje. Mivel pedig az alperes megnevezése a következmények viselése és az ítélet végrehajthatósága tekintetében nélkülözhetlen, ezt nem lehet hiánypótlás végett visszaadni, hanem csak elutasítani. Ki tehát a helyesen perbe vont alperes ? Az egyházmegyei törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megválasztott lelkész. A kerületi törvényszék azonban nem osztotta ezt a felfogást, ítéletének indokolása ugyanis azt mondja: „Illetéktelen volt az egyházmegyei főesperesnek 1905. évi december 1-én 1154/905. szám alatt hozott amaz intézkedése, hogy Jahn Jakab (a megválasztott lelkész), mint alperes szerepel, mert az alperes, vagy alperesek megjelölése az egyházmegyei esperest csak azon esetben illeti meg, ha a választást az E A. 295. §-a alapján, illetve a lelkészválasztási szabályrendelet 45. §-a értelmében az e célra kirendelt tiszti ügyész által támadtatja meg. Alperes vagy alperesek megjelölése a felperesek feladata lévén: helytelenül járt el az első fokú törvényszék, midőn nem a felpereseket hívta fel keresetük kiegészítésére és az alperesek kijelölésére, hanem az eljárás egész folyamán Jahn Jakabot fogadta el alperesnek. „És habár sem az egyházi alkotmány, sent a papválasztási szabályrendelet nem intézkedik az iránt, hogy ki legyen a megtámadott választás védelmére, tehát alperesi szerepre hivatva : abból, hogy a választás megtámadására csakis a választó közgyűlés tagjainak és az esperes által kirendelt tiszti ügyésznek ad jogot, a kisebbségben maradt jelölteknek pedig ily jogot nem ad: önkényt következik, hogy a választás megvédésére is csak a választó közgyűlés tagjai, esetleg a választó egyház maga és az esperes által kirendelt ügyész lehet jogosítva, nem pedig cl kit a választó közgyűlés elnöksége megválasztottnak jelentett ki". Ez egy teljesen elfogadhatlan álláspont. Nézzük ugyanis, hogy a választás eredménye kinek érdekét érinti. Érdekelt fél a jelöltek, a megválasztott, az egyházközség és a pártok. Ezek közül az elbukott jelöltek legfeljebb felperesként szerepelhetnének, őket azonban az egyházalkotmány kifejezetten kizárja még a felperesi minőségből is. A pártok, mint ilyenek, nem szerepelhetnek a törvényszék előtt. A párt nem szervezett egyházi testület, ennek képviselői nincsenek, pláne mikor a választás titkos, azt sem tudni, hogy ki kire szavazott. Választás után a párt is megszűnik. Az egyházközség, vagy választó közgyűlés sem lehet az alperes. Ugyanis ahhoz, hogy az egyházközség perbeszálljon egyházközségi határozat kell. Ezen egyházközségi határozatot a közgyűlés, vagyis azok hozzák, a kik a lelkészt választják. Ha tehát abban a közgyűlésben a megválasztott emberei vannak természetszerűleg többségben, úgy még akkor sem fognak meghatalmazást adni a per vitelére, hogy ha még oly égbekiáltó sérelmesen folyt is le a választás, s viszont ha az elbukott emberei vannak ott többségben (a mi nem valószínű) akkor a perre az esetre is léphetnek, ha még oly rendben folyt le a választás. De tovább megyek. Igen sok községben az egyházközség szabályrendelete értelmében az ilyen per folytatására vonatkozó határozat a képviselőtestület s nem a közgyűlés által hozatik. A képviselőtestület összegében vagy többségében állhat egy párt tagjaiból s ez azután szintén a saját szája íze, pártállása szerint fog határozni a választás megtámadása dolgában, a miből ugyanilyen anomáliák keletkeznek.