Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-09-21 / 38. szám

336 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 míg az előző napon lefolyt lélekemelő ünnepélyen a világiak teljes díszben jelentek meg, addig a lelkészi kar a maga Luther köpenyét szinte tüntetőleg mellőzte, kimondja a lelkészegylet s felkéri a lelkésztársakat, hogy ünnepélyeken s legalább a közgyűlesek első napján hivatali ruhájukban jelenjenek meg. Ezután Madár Mátyás aljegyző olvasta fel a 13 körben működő egyházmegyei egyletek 1906. évi munkálkodását ismertető jelentését, elsőben is az egyleteket közösen foglalkoztató tárgyakról szólva. Ezek közt első az egyházkerületi gyámolda kérdése. Ez a hajdan áldásosán működő intézet válságos helyzetbe jutott. 43.000 K évi teherrel szemben alig 200.000 K alaptőkéje van, mely a kerület minden erőfeszítése mellett is egyre apad. Midőn a tanítók gyugdíjügye államilag rendezve lett, a gyámolda terhén könnyítendő, a kerület a tanítók előtt elzárta a gyámoldát, miből ezek sérelmi esetet csináltak. A bajt egyesek az által vélték sanálhatni, hogy a gyámolda sorompóinak a lelkészek előtt való leeresztését vagyis annak fokozatos felosztását indítványozták. Mint a lelkészeket igen közelről érintő ügyet, minden egylet alapos elbírálás alá vette s több kevesebb eltéréssel a módozatra nézve mind úgy vélekednek, hogy a gyámolda vagy most, vagy akkor ha a lelkészek nyugdíjügye is a tanítókénak megfelelőleg rendezve lesz, felosztatandó esetleg új alapokon új gyámolda szervezendő. Előadó a megoldás kérdésének halogatását veszedelmesnek, óriási terhekkel új gyámolda alapítását lehetetlennek, sőt szükségtelennek tartja, mert ha az egyetem vette kezébe a nyugdíjügyet, annak erkölcsi kötelessége most már gondoskodni, hogy a lelkészek is állásuknak megfelelő nyugdíjban részesüljenek. Egyöntetű megállapodásra azonban az értekezlet nem tudott jutni, csak mintegy irányító elvként annyit mondott ki, hogy oly megoldást óhajt, mely mellett a tanítói kar is megnyugodhassék s addig is, nüg a kérdés végleg eldől, engedtessék meg azoknak is a fakultativ belépés. Az egyházmegyei egyleteket közösen foglalkoztató másik kérdés a parochiális könyvtárak kérdése. A mult évi értekezlet jegyzőkönyvének 16. pontja szerint erre nézve két alak merült fel: a Bancsó és Kapi-féle tervezet. Az egyik szigorúan népkönyvtár jellegű, a másik inkább népkönyvtár forma. Abban kellett dönteni, hogy melyik lenne célszerűbb. A beérkezett vélemények alapján Kapi Béla négy pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő, melyek közül a két elsőt elfogadva, a közgyűlés a parochiális könyvtárak eszméjét elejtette shelyette egyfelől gyülekezeti ifjúsági és népkönyvtár, másfelől egyházmegyei lelkészegyleti könyvtár felállításának szükségességét mondotta ki. Bőséges anyagot nyújtottak az egyházmegyei egyleteknek a gondolkodásra a komoly tanulmányt igénylő püspöki kérdő pontok. Négy ilyen kérdés lett ez évben felvetve: I. A vallás jelentősége a történet tanúsága szerint a nemzetek, a társadalom életében. Hatása az emberi haladásra. II. Az egyház. Viszonya az államhoz az ó-, a közép- és az új-korban. A r. kath. és prot tan az egyházról. III. A szocialismus. Jelentkezése az egyes korszakokban az egyes népeknél. A keresztyén vallás viszonya a szocialismushoz. IV. A lelkészi nyugdíjügy. Mikép volna az oda fejleszthető, hogy 40 évi szolgálat után az ev. lelkész is egész fizetéssel felérő nyugdíj mellett vonulhatna nyugalomba. Előadó részletesen ismertette az egyes körök feleleteit, a felolvasott munkákat. Különösen élénk tanulmányt keltett a szocialismus és a lelkészi nyugdíjügy kérdése. Ez utóbbiról különösen Nagy Sándor bakonyszentlászlói lelkész készített alapos tanulmányt, melvet a kerületi egylet előtt Kis János lelkész ismertetett, az előbbi kérdéssel kapcsolatosan pedig ugyancsak a kerületi egylet előtt Pröhle Károly értekezett mélyreható alapossággal „Egyházunk szociális feladatairól". A szép munka a jkönyv mellékletében kinyomatni határoztatott. Közösen foglalkoztatta az egyleteket az egységes liturgia kérdése s egyes körök figyelemre méltó dolgozatokat is mutattak be e téren. Mivel azonban még minden egylet nem nyilatkozott, a kerületi liturgiái bizottság indítványára a közgyűlés az anyaggyűjtés további folytatását határozta. Felsorolja végül az előadói jelentés az egyházmegyei egyleteket külön-külön foglalkoztató tárgyakat, indítványokat, miket a jkönyv fog feltüntetni, a mennyiben a közgyűlés az egész jelentés jkönyvbe foglalását határozta el. Pröhle Károly említett dolgozatának felolvasása után rendelkezésre álló időt a különböző jelentések meghallgatása vette igénybe. Nevezetesen a közgyűlés meghallgatta s buzdító példaként jkönyvbe iktatni határozta Löw Fülöp jelentését a soproni felső egyházmegye belmissiói egyletének szervezetéről és működéséről; Varga Gyula jelentését, az Orsz. Magy. Gazdasági egyesület 942/1906. sz. felhívására vonatkozólag a cseléd kérdésről s felkérte őt a tanulságos dolgozatnak valamelyik lapban való közzétételére. Meghallgatta s jkönyvbe foglaltatni határozta a gyűlés Scholcz odön tanúságos jelentését a missióról, valamint annak elszámolását az egylet által kiadott konfirmációi emléklapokról. Ha a lelkészeknek legalább nagyobb része ezeket használná, rövid idő alatt új kiadás válna szükségessé s ezen első kiadásból még némi anyagi haszon is maradna. Nehezebben halad előre a lelkészegylet által az egyházhoz való ragaszkodás és hitélet élesztése céljából kiadott „Családi Emlékkönyv" terjesztése. Zábrák Dénes jelentése és számadása szerint eddig csupán 44 gyülekezetben lett behozva s a kiadási költség első részlete csak főtiszt, s mélt. püspök úr ezer koronás kamatnélküli kölcsöne segítségével volt törleszthető s nemsokára esedékessé válik a második részlet. Püspök úr kijelenti, hogy ő a kölcsön visszafizetését sürgetni, kérni nem fogja soha, hanem appellál a lelkészek buzgalmára, csak ettől teszi függővé, hogy a könyvecskék terjesztéséből a kölcsön visszatérüljön. Püspök úr eléggé ismert, kimeríthetlen áldozatkészségének ezen újabb jelét a közgyűlés hálás köszönettel fogadta, a lelkészeket pedig felhívja, hogy a „Családi Emlékkönyv "-eket buzgón terjeszszék. Varga Gyula pénztáros terjesztette be végül számaadását. Miután kitűnt, hogy a 150 tagtól á 1 K befolyó tagdíj a jkönyv nyomatási költségeit is alig fedezi, a közgyűlés a felmentéssel együtt kimondotta, hogy a tagdíjat 1907-től kezdve 2 K-ra emeli s a számadási év jan. 1-től dec. 31-ig tart. A közgyűlés nagy sajnálattal vette tudomásul Zábrák Dénes egyleti főjegyzőnek — nagy elfoglaltságára való hivatkozással — tisztéről való lemondását. Miután püspök úr hozzáintézett marasztaló levele is sikertelen maradt, a közgyűlés hálás köszönetét fejezvén ki a lemondó főjegyző eddigi szakavatott buzgó működéséért utódjává Madár Mátyást választotta, az így megürült aljegyzőség betöltését a jövő közgyűlésig függőben hagyta. A tárgysorozat kimerítve levén, elnöklő püspök úr köszönetét fejezi ki az élénk érdeklődésért úgy a tagtársaknak, mint a jelenlevő világi uraknak, ezek közt különösen Ihász Lajos felügyelő úr ő méltóságának, ki lankadatlan kitartásával szép példát szolgáltat maguknak a lelkészeknek is a csüggedést, fáradságot nem ismerő munkálkodásra s szivet emelő, megható imádsággal a gyűlést bezárja. M.