Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)
1906-08-31 / 35. szám
308 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 miatt (jobb karját elvesztette) nem dolgozhatik többé. A kerület általános éljenzés közt fejezte ki elismerését a távozó iránt, a ki nehéz időkben egyforma buzgalommal, évről-évre fokozódott szakismerettel és buzgalommal fáradozott sok gonddal járó hivatalában. Mi is zászlóhajtással köszöntjük a feltűnést kerülő agg munkást, a midőn szerszámát leteszi. Kisérje hátralévő útján a nemes öntudat! A püspöki jelentésben újra felbukkant az áldatlan miavai ügy. Miava még mindig ragaszkodik Hlavács Milánhoz, a kit a kerületi elnökség a papjelöltségből törölt. A kiküldött helyettes lelkészek egymásután visszaléptek a miavaiak békételenkedései s ellenszegülései miatt. Egész Nyitra vágyódik már a béke után s Hlavács visszalépése nélkül az el nem képzelhető. Miava azt kérte a püspöktől, hogy Hlavácsot küldje ki adminisztrátorul, de Baltik helyesen azt felelte, hogy Isten országában komédiát játszani nem lehet. Csulik esperest azért keresték meg, hogy segédlelkészképen küldje Hlavácsot Miavára. De az esperes is elutasította őket, mert segédlelkészképen sem működhetik valaki ott, a hol sem rendes, sein helyettes lelkész nem lehet. Hlavácsot Narkovics Rezső vette védelmébe. A miavai ügyet — úgymond — csak szeretettel lehet elintézni. A sok akadály miatt a miavaiak lelkében már megszületett a kétség: van-e egyáltalán szabad lelkészválasztó jog ? Hlavácsnak kiváló tehetségei s papi erényei vannak. Nem lehet örökké büntetni botlásáért; egyházunk főhitcikke a bűnbocsánat, kövessük azt itt is. Miavát a baptismus fenyegeti, a gyülekezet nyugalmát csak Hlavács adhatja vissza. Szekerka beérné azzal, ha Hlavács kitiltása csak Miavára vonatkoznék s más gyülekezet szabadon választhatná meg. Hollerung ez indítványt elfogadhatónak N találta. A tárgyhoz nagyon sokan hozzászóltak. Laszkáry Gyula szerint korlátlan szabad lelkészválasztás nincs, p. o. nem képesített egyént nem lehet választani. Farbaky sürgeti a kerületi határozat végrehajtását; Miava makacssága áll szemben a kerülettel. Bándy szerint az engedékenység elégtétel volna Hlavácsnak s példájára évtizedek múlva is hivatkoznának a renitens elemek. Stúr Károly trencséni felügyelő felszólalása eldöntötte a vitát. A gyülekezet lelkészválasztó joga sohasem szünetel, de viszont a kerület elnökségének megvan az a joga, hogy a jelölésből valakit kizárjon. Hlavácsot kizárta s eljárását a kerület igazolta. Határozatra nincsen semmi szükség. Bízzuk a kerületi elnökség bölcs belátására, meddig akarja kizárni s mikor látja elérkezettnek a megbocsátás idejét. Hlavács Milán azzal mutatná meg igazán papi lelkületét és rátermettségét, ha az egyházmegye területéről őszinte és teljes lemondással végképen eltávoznék. A ker. papnak, mint az ő Mesterének meg kell tagadnia magát, ezzel bizonyítja, hogy Krisztus él benne 1 Az 1848. XX. t.-c. Az egyházmegyék állásfoglalása után általános várakozás előzte meg a kerületi gyűlés határozatát. Nógrád felügyelője, 5eniczky Árpád tett indítványt, a melyben a nyugodt hang, a kormány jóakaratával szemben tartozó figyelem a határozott jogfentartás szabatos kifejezésével párosul. A kerület vita nélkül egyhangúlag fogadta el s még kibővítette azzal, hogy a lelkészek és tanítók congruájának emelését a jövőben is sürgeti. Az indítvány fontosabb részeit itt közöljük: Az állam által eddig a prot. felekezeteknek nyújtott évi dotáció csekélysége csak igen kis mértékben könynyített terheinken, másrészt az áldozatkész, hazafias, l culturmissiót teljesítő tekintélyes protestáns felekezetekkel szemben bizonyos lealázó alamizsnának volt tekinthető. Annál őszintébb örömmel s hálás köszönettel vették protestáns felekezeteink a jelenlegi kormány nagynevű vallás- és közotkatásügyi miniszterének, gróf j Apponyi Albertnek ama kijelentéseit, melyek szerint a prot. felekezetek állami évi dotációját 1907-ben egy millió s így succesive három millió koronára fogja fölemelni s folyósítani, kijelentvén egyszersmind, hogy ezzel ezen nagy fontosságú kérdést végleg elintézettnek és az államnak a protestáns felekezetekkel szemben fennálló kötelezettségeit lerovottnak nem tekinti s ezen kijelentéseit annak idején törvény által is biztosítani fogja. Minden kétkedést kizáró feltétlen bizalommal tekintünk mi ezen kijelentések megvalósítása elé és meggyőződésünk, hogy a mennyiben a jelenlegi kormány intézné annak idején hazánk ügyeit, nyugodtan tekinthetnének prot. felekezeteink a jövőbe, ámde a jelenlegi kormány saját kijelentései szerint is csak átmeneti jellegű s a politikai élet s viszonyok könnyen változó esélyei nem nyújtanak positiv garantiát az iránt, hogy a jelenlegi kormány vezeti-e hazánk ügyeit akkor is, midőn az állami évi dotáció törvénybeli biztosítására kerül a sor és nincs biztosítékunk az iránt sem, vájjon esetleges kormányváltozás esetén egy új kormány elődjeinek ez irányban tett kijelentéseit kötelezőknek ismeri-e el: a ker. közgyűlés gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelentéseit az állami és évi segélyezésre nézve mély tisztelettel és hálás köszönettel tudomásul veszi, egyben felterjesztést intéz az egyetemes közgyűléshez, hogy a teljes garantia és a prot. felekezetek megnyugtíltáScL céljából, a congrua-törvény példája szerint ezen kijelentéseknek már most előzetes törvénybe iktatása végett tegye meg a szükséges lépéseket. A ker. közgyűlés megújítja az 1848. XX. t.-c. 2. és 3. §-ának végrehajtását sürgető határozatait, tehát a költségek teljes fedezetének s az autonomia épségben tartásának elvéhez szilárdan ragaszkodik. Oktatásügy. A tanügyi bizottság jelentését Biszkup Béla terjesztette elő; különösebb említésre méltó dolog nem történt. A berzencei (Nógrád) iskolát a miniszter be akarja záratni, mert nincs okleveles tanítója; csak elemi osztályt végzett s előbb járásbirósági szolga volt. Kossaczky ügyész ezt végrehaj tandónak mondja, mert törvénybe nem ütközik. Farbaky tiltakozik azon felfogás ; ellen, mintha dehonesztáló volna az, hogy valaki szolga volt. A munka egyformán megnemesít mindenkit; az' életfentartás ösztöne néha oly munkára utal, a mi természetünknek nem felel meg, de azért ezt megbélyegzésképen felhozni nem lehet. Őszintén örülünk ez igazi s demokratikus keresztyén felfogáson. A kajali és dunaszerdahelyiiskolák ügyében alaposabb tájékoztatás végett felír a kerület a miniszterhez. (Ez ügyet ismertettük a pozsonymegyei esperesség gyűlései tudósításában.) Nagyobb vita támadt a hitoktatók segélyezésének tervjavaslatánál, melyet Raab Károly mutatott be. E javaslat a hitoktató tiszteletdíját az elemi fokon heti óránként 50 koronában, a középiskolai fokon 100 koronában állapítja meg s az adatok összeállítását az esp. iskolai bizottságokra bízza. Händel és Farbaky inkább az esperest tartja erre hivatottnak, mert a bizottságok lassan, felelősség nélkül dolgoznak és összehívásuk költséggel jár. Bándy az egységes tiszteletdíj mellett tört lándzsát. Az elemi iskolai munka fölér a középiskolaival. Ezt az állam is elismeri, p. o. Léván. Miért szállítsuk le a színvonalat ? Farkas Géza és Biszkup a tanítók képzettségi fokát veszik irányadónak a díjazás megállapításánál. Farbaky pedig az egyenlő díjazást ajánlja. A gyűlés Raab javas- 4