Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-17 / 33. szám

292 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 ben folytatott vallásoktatás ellen emeltetett, a hol az I. II. III. és IV. osztályokban az elnök jelentése szerint, az eredmény semmi volt. Ezek után megválasztattak a kerületi közgyűlésre kiküldendő követek és pediglen egyházi részről Szóvádi Lajos tátraaljai, Kiss Béla bácsfalusi lelkészek, világi részről Grósz Frigyes ker. isk. igazgató és Gaál József apácai felügyelő. Hosszabb és igen tartalmas beszédet mondott az 1848. XX. t.-c. végrehajtásáról dr. Zelenka Lajos. Utalt azon közismert s a katliolikus sajtó által annyira hangoztatott felfogásra, hogy az 1848. XX. t.-c.-ben a protestánsok segélyezése és a katliolikus autonomia között junctim léteznék Ez szerinte nem áll. A protestánsok segélyezése feltétlenül elkeli, hogy szakíttassék a kath. autonomia megvalósításától, mert ennek megvalósítása oly nehézségekbe ütközik, hogy már kormányokat buktatott meg. Protestáns ügyünket a kath. autonomia, ha e kettő összeköttetik, teljesen veszélyeztetni fogja. Ennélfogva indítványozza, hogy kerestessék meg a k. közgyűlés révén az egyetemes gyűlés, hogy hasson oda a kormánynál, miszerint az, már a legközelebbi ülésszak kezdetén, egy a protestánsokat minden mástól függetlenül segélyző törvényjavaslatot terjesszen elő. A közgyűlés az indítványt lelkesedve elfogadta. Szó vádi Lajos alesperes olvasta fel még a mult évben egy az esp. közgyűlés által kiküldött bizottság készítette szabályrendeletét „az egyházmegyei papi és árvák segély egyletének", melyre a közgyűlés újabb határozata az volt, hogy utaltassék e szabályrendelet egy rövid időn belül összehívandó papiértekezlet elé s annak elfogadása esetén, felhatalmaztatik az elnök a jóváhagyás eszközlésére. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után d. u. 2 órakor véget ért a mindvégig nagy érdeklődés közepette folytatott szinte 7 órát igénybe vett gyűlés, a melyet — more patris — kedélyes lakoma követett. Ez azonban már nem hivatalos dolog. K. B. A hegyaljai egyházmegye augusztus hó 2—3-án tartotta meg évi rendes közgyűlését Miskolcon Radvány István kir. tan., egyházmegyei felügyelő és Turóczy Pál főesperes elnöklete alatt. Első napon délelőtt a tanítóegyesület tartotta meg évi közgyűlését, a melynek kiemelkedő pontja Nagy Pál újcsanálosi tanító felolvasása volt, a ki a gyermeknevelésről értekezett; délután a lelkészértekezlet tárgyalta le egyesületi alapszabályait, mert a lelkészi kar meggyőződésévé vált, hogy a lelkészi önmivelés csak egyesült erővel, egységes szervezetben válhatik sikeressé, egyénre s egyházra áldásossá. Folytatólag a tanügyi-, jogügyi bizottság s a számvevőszék tanácskozott. Délután 5 órakor a harangok szava a templomba hívta az egyházmegye közönségét, gyámintézeti isteni tiszteletre, a melyen Möhr Béla kassai lelkész prédikált. Utána gyámintézeti közgyűlés volt, a mely bár meggyőzhetett arról, hogy az egyházmegyének még mindig sok a szegénye, de egyúttal arról is, hogy az áldozó egyház szeretet nem szunnyad, hanem munkálkodik, a minek szóló tanúbizonysága az 1087 K 50 f gyámintézeti gyűjtés 15 egyház körében. Természetesen Kassa és Miskolc vezetett. Gyámint. gyűlés után a szokásos előértekezlet, a közgyűlés előképe úgy nagyjában, tartotta együtt sokáig a legfontosabb közgyűlési tárgyak meghányásával-vetésével, előkészítésével az érdeklődő egyházm. képviselőket. Másnap, 3-án 8 órakor úrvacsorához járultak a lelkészek, melyet a főesperes osztott ki. Utána megkezdődött a közgyűlés, a melyen a lelkészi karon kívül résztvettek: Benczúr Géza városi' ügyész kassai, dr. Zelenka Lajos kúriai tanácsjegyző sajóarnóti, Hammersberg László orsz. képviselő felsőkemencei, Szopkó Róbert járásbiró romki, Jamrisska Gyula újcsanálosi, Kellner Ernő sajókazai, Sóhalmy György tállyai, Kresz János kassai (II.) felügyelők, Szántó Bertalan dr. számv. világi elnök stb. A közgyűlést Radványi István egyhm. felügyelő nyitotta meg s a közgyűlési tagok számbavétele után megalakult a közgyűlés, a mely elsőben is a lemondott Friedler János vil. jegyző helyébe Pálfi Péter s. tanfelügyelőt választotta meg; egyúttal egy második egyh. jegyzői állást is létesített s erre Harsányi István hernádvécsei lelkészt választotta meg. Majd a főesperes terjesztette elő az egyházmegye életének minden mozzanatára kiterjedő részletes jelentését, két új lelkészt mutatott be a főesperes a közgyűlésnek: Martony Elek stoószi és Hrusz József felsőkemencei lelkészt. Működésök elé, jogosult várakozással íekint az egyházmegye. A kassai két egyház a vallástanításra vonatkozó vitás ügyének megvizsgálására, a megegyeztetés megkísérlésére, illetőleg javaslattételre egy külön bizottságot küldött ki a közgyűlés. A Barlangligeten tartandó egyhker. gyűlésen az egyházmegye képviselői szavazati joggal: Hammersberg László és Szopkó Róbert világiak; Doomján Elek és Móhr Béla lelkészek lesznek. Tanítótagul az 1907-iki egyhker. gyűlésre Kiss Sándor javasoltatott. A Zsedényiféle jutalomdíjra Záhorszky Lajos stoószi, Urbán Gyula arnóti és Kiss Sándor fancsali tanítót ajánlja a közgyűlés ; rendkívüli segélyre pedig Hajtmánszky Lajos abaújszántói nyug. tanítót. A Baldácsy-segélyért benyújtott összes kérvények pártolólag terjesztetnek fel. A számvevőszéknél a számvevőszéki ügyvitel keltett bizonyos mozgalmat. A gyámintézeti jelentés, a gyámintézet sikere és eredménye mindenkire megnyugtatólag hatott. A tanügyi jelentés bizonyos büszkeséggel nyújt örvendetes képet az egyházmegyei iskolaügy magasztos színvonaláról. A népmozgalmi statisztika sajnos passivát mutat fel. Nagyobb érdeklődést Diósgyőr iskolaépítése keltett; ezen egyház 27 ezer korona költséggel két termes iskolaépületet épít két tanítói lakással. Az építési tervet bizonyos kikötésekkel és módosításokkal a közgyűlés jóváhagyta. Templom, paplaképítése után ezen új épülettel az egyház befejezi hosszú időre remélhetőleg nagy munkáját az egyház külső építésében s elismerést érdemel merész, de sikeres alkotásaiért. Jamrisska Gyula újcsanálosi felügyelőnek az egyházi gyűjtések szabályozására vonat-kozólag beadott indítványát pártolólag terjeszti fel a kerületi gyűléshez az egyházmegye. A politikai községek új beosztása következtében az egyházmegye mai területén fekvő egyházaktól elcsatolt leányegyházaknak és szórványhelyeknek előbbeni anyaegyházaikhoz való visszacsatolása érdekében beadott indítványt olyan alakban fogadta el a közgyűlés, hogy az egyházmegye közli azt az összes érdekelt egyházakkal s a sárosi egyházmegyével tárgyalás végett. Volt egy kellemetlen és bántó ügye is az egyházmegyének. A szomszédos sárosi egyházmegyéből vádolták az egyházmegye egyik lelkészét parochiális jog megsértésével. Az egyházmegyei gyűlés egyhangúlag és egyértelmüleg védelmébe vette a vádolt lelkészt s a fegyelmi eljárást javasló ügyészi indítványt elvetette. Felettébb érdekes és időszerű volt dr. Zelenka Lajos indítványa az 1848. XX. t.-c. végrehajtása tárgyában. Lényege ez: intézzen felterjesztést az egyházmegye az egyházkerület útján az egyetemhez, hogy a kormány az 1848. XX. t.-c.ben lefektetett alapelvekből kifolyólag már az országgyűlés legközelebbi ülésszakán terjeszszen elő törvényjavaslatot, a mely a protestáns egyházaknak az állam mai pénzügyi viszonyainak figyelembevételével az állammal szemben hozzávetőlegesen 12 millió koronában megállapított összes szükségletét dotációszerűen 12 éven successive teljesen függetlenül más nem prot. felekezetek érdekeitől folyósítsa. E dotáció kiterjedne nemcsak a