Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-07-27 / 30. szám

265 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 tyénszky Ferenc esperes és Láng Lajos v. b. t. t. felügyelő elnöklésével. Egyik főtárgya az általános tisztújitás volt. Egyhangúlag megválasztották felügyelőül Láng Lajost, másodfelügyelőül Hacker Károlyt, jegyzőkül dr. Masznyik Endrét és Kovács Sándort, ügyésznek, mivel Sziklai Ottó a közgyűlés nagy sajnálatára lemondott, dr. Trsztyénszkyt, Fürst János helyébe törvényszéki biróvá Proliié Henriket. A többi tisztviselők a régiek maradtak. A gyűlés a folyó ügyeket gyorsan letárgyalta Az esperesi jelentés kiemelte Récse, Főrév és Ligetfalu nagy áldozatait az egyház oltárán. Az iskolák színvonala kifogástalan. A közjótékonysági és közmívelődési intézmények szépen fejlődnek. Az esperesi jelentés régi szokás szerint megemlékezett az egyetemes egyházat mozgató nagy kérdésről is. Az államsegély kérdésében az egyházmegye ragaszkodik az 1848. XX. t.-c. eredeti szövegéhez s nem évi segélyt, hanem a lélekszámaránynak megfelelő tökét kiván, a hogy az állam a r. kath. egyházzal tette. Schmidt Károly Jenő tiltakozást indítványoz az ellen, hogy az állam a segélyt pontos számadás fejében adja. Szerinte ez legnagyobb mértékben sérti autonómiánkat. Láng Lajos felügyelő szerint a számadás természetes követelménye a modern állami berendezkedésnek s attól az állam el nem állhat. De nincs is értelme a tiltakozásnak, hiszen nekünk nincs semmi titkolni valónk; számadások bizonyítják, hogy céljaink, törekvéseink az állam eszményének megfelelnek s igy tűnik ki, hogy céljainkhoz képest anyagi erőnk mennyire elégtelen. Ha az a célunk, hogy többet ne kapjunk, ám tiltakozzunk. De ha többre számítunk és kell számítanunk, akkor nyugodjunk bele a számadásba. Hisz ennek adatai állandó bizonyságaink a segély felemelésének szüksége mellett. A közgyűlés Schmidt K. indítványát mellőzte. Szóba került a baptisták elismerésének kérdése szintén az esperesi jelentés alapján. A közgyűlés velők szemben, a kik szintén az evangelium alapján igyekeznek építeni Isten országát, a pápás iránynyal szemben állanak, a teljes egyenlőség és testvériség álláspontját tartja alkalmazandónak s ilyen értelmű határozatra a kerület útján felkéri az egyetemes egyházat. A gyámintézet bevétele 1320 K volt, a miből Pozsonyra 1296 K 87 f-, Récsére 23 K 20 f. esik. A pozsonyi helyi gyámintézet 330 K, az egyházmegyei 440 K osztott szét. T. Pozsonyinegye. Az esperességnek július 11-én volt évi számadó napja. Az idén Somorja volt soron, oda gyűlt össze a 17 egyház képviselete, melynek tagjait a helybeli egyház testvéri meleg vendégszeretettel fogadta. Az egyházmegye egyike a dunáninneni kerület legrendezettebb esperességeinek. Az érdeklődés is évről-évre fokozódik a gyűlések iránt s öröm nézni a minden téren jelentkező előhaladást. A nap a lelkészek úrvacsora vételével kezdődött, utána gyámintézeti istentisztelet volt, a melyen Endreffy János mélyen járó s emelkedett beszédet mondott (Alapige 51. Zs. 19—20. v.) s a somorjai egyházi énekkar karéneket adott elő. A szeretetadományra otfertoriumképen 80 K gyűlt össze Az egyházmegyei gyámintézetnek összesen 1256 K 95 f. bevétele volt, a mi 17 gyülekezetnél szinte példátlanul álló siker. Ez összeg a következőképen oszlott meg: Szered (Nagyszombat fiókja.) 18-10, Puszta-Födémes 24'74, Alsó-Szeii 2820. Modor Király-utca 3136, Duna-Szerdahely 31'50, Limbach 31-58, Bazin Schweinsbach 34"72, Nagy-Lévárd 38"49, Felső-Szeli 40'—, Grinád 50"94, Somorja 5515, Misérd 69 94, Nagy-Szombat 72*74, Modor II. 89"40, Szentgyörgy 105-28, Ourab- Csataj 130-87, Bazin város 148-24, Modor I. 205 90. Offertoriumból 45 korona 36 fillér. E sorozatra, a hol a legszegényebb egyházak is gyönyörű összeggel szerepelnek, méltán büszke lehet az egyházmegye. Itt is igazolást talál az, hogy nem a nagy gazdagság, hanem az áldozatkészség szüli a legszebb eredményeket. 268 koronáról az egyházmegye intézkedett s az összeget valamennyi folyamodó közül megosztották. Cseppnyi segély mindenhová jutott, de részünkről célszerűbbnek tartjuk, ha nagyobb összeggel egy-egy folyamodón alaposabban segítenek. A percnyi enyhítésnél hasznosabb a lábraállitás. Ezt nem megrovásképen mondjuk, inkább szerény javaslatul a jövőre nézve. A közgyűlést Lenhardt Károly felügyelő nyitotta meg pár tartalmas szóval. „Az önkormányzat, a mit őseinktől örököltünk, nem csak szabadságot, jogot ad, de egyúttal kötelességet is ró reánk, a mit szeretettel kell teljesítenünk." Jól esett ennek hangsúlyozását hallanunk, mert sokfelé látni azt a jelenséget, hogy az önkormányzatnak csak hasznát zsákmányolják ki s megfeledkeznek terűéiről. Pedig az önkormányzat is hasonló a termőföldhöz : csak úgy lehet róla aratni, ha szorgalmasan trágyázzák, öntözik. Kollerung Károly esperes az idén is részletes jelentésben számolt be egyházmegyéjéről. Az egyházi életnek minden nyilvánulását felölelte. Megemlékezett a bécsi békéről, kegyeletes szavakkal adózott az egyházmegye halottainak főkép Ritter Károly érd. esperesnek, a ki épen Somorja lelkipásztora volt, továbbá Mayer József modori, Kossaczky R. gurabi felügyelőnek. Utalt a megváltozott politikai viszonyokra, hogy immár bizalommal nézhetünk a jövőbe; a protestánsok egyenlőjogúságának gondolata egyre jobban tért hódít a köztudatban, a minisztérium legalább szóval az 1848. XX. alapjára állt. Az államsegély könnyíteni fog anyagi terheinken, de — úgymond — „soha sem szabad felednünk, hogy az ev. egyház koronájában a legszebb drágakő az, a mit önerejéből létesít és küzd ki." Az iskolaügy a fejlődésnek magas fokán áll. Új iskola épült Misérden, Csatajon, Schweinsbachon. Az esperességnek nemsokára csupa új, a kor követelményeinek teljesen megfelelő iskolája lesz. A tanítói gárda kitűnő egyénekkel dicsekedhetik. Egyik tagja a tanítói foglalkozás mellett elismert ornithologussá (Kunst L Somorján), egy másik, Posch Károly (Grinád) botanikussá képezte ki magát, a kinek a növénybetegségekről való vizsgálatai külföldön is figyelmet keltettek. Az esperesség arra a célra tör, hogy a tanítás ideje minden iskolában tíz hónapra terjedjen. A tanító-egylet, Lenhardt K. elnöklete alatt áldásos működést fejt ki s ennek hatása meglátszik az oktatás színvonalán. Fejtegette végül a gyülekezeti értesítők szükségességét s nagy fontosságát. Megemlítette, hogy a pogány missióra 108 K 55 f. folyt be, a modori I. egyház állandó perselyt állított templomában a belmissió céljaira s ennek már az első esztendőn 25 K eredménye lett. Nagy jelentőségű vívmányképen említette, hogy Modor I. és Misérd gyülekezeti könyvtárt alapított. Szükség volna azonban legalább egyházmegyénként tudományos papi könyvtárra. E célra Hollerung esperes saját gazdag könyvtárából 200—250 kötet kiváló theologiai művet ajánlott fel. Melegen ajánlotta a Luther-Társaság támogatását, mely hasznos olvasmányokkal látja el egyházunkat. Az egyes gyülekezetek élete mindenütt a fejlődés képét mutatja. Mindegyik egyház tud valami örvendetes dolgot jelenteni. A buzgóság, áldozatkészség nem apad. Szembeötlő a viszonyok javulása Német-Gurabon. Grinádot azonban a szőllővész következtében beállt amerikai kivándorlás elsorvadással fenyegeti. Eddig a kivándoroltak még meg-megemlékeznek a templomról s iskoláról,