Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-07-20 / 29. szám

254 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 kérdést fejtegette, hogy mivel tartozik az Úr egyháza a gyermekeknek. E hónapban tartják az esperességek is administrativ jellegű üléseiket s az egyházmegyei Gusztáv Adolfegyletek is most üléseznek országszerte. EGYHÁZI ÉLET. Gyűlések. Nagyhont. A honti ev. egyházmegye f. évi július hó 5-én tartotta rendes közgyűlését Felsőterényben, Laszkáry Pál esp. felügyelő és Händel Vilmos főesperes társelnöklete alatt. Előző nap a bizottsági ülések tartattak meg. Az iskolai bizottsági ülésen, a körlelkészek jelentései, a magyar nyelv sikeresebb tanítása és az új népiskolai tanrend mikénti alkalmazása behatóbb tanácskozás tárgyát képezték. A közgyűlést a templomban tartották. Bobál Sámuel egyházasmaróthi lelkész buzgó imája után Laszkáry Pál esp. felügyelő hitbuzgóságtól áthatott, lelkes hazafias beszéddel megnyitotta az ülést. Megnyitó beszédében felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy az egyházmegyei tisztikar mandátuma a f. évben lejár, miért is a jelen közgyűlés feladatát képezi a tisztújításra nézve intézkedni kívánja, hogy az egyházak hitbuzgó és hazafias érzelmű férfiakat tiszteljenek meg bizalmukkal. Javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy tekintve az egyházak nagy számát, és tekintettel Selmecbánya városára, mely fontos pont és a megye szélén fekszik, helyettes felügyelőt is választ. A szavazatszedő küldöttség elnökévé megválasztatott Farbaky István kir. tanácsos, kihez az elnökségre és helyetteseikre a szavazatok aug. 20-ig beküldendők; a tisztújító közgyűlést az elnökség szeptember hónapra Ipolyságra fogja kitűzni, azon napra, a melyen dr. Baltik Frigyes püspök az ipolysági ev. templomot nagy ünnepélyességgel fel fogja szentelni Elnöklő felügyelő örvendetesnek jelzi, hogy aBocskayünnepélyt minden egyházban offertoriummal kapcsolatosan megtartották. Örvendetes jelenségnek mondja, hogy a honti ev. nép hitéhez és vallásához ragaszkodik és vagyonilag gyarapszik, de annál elszomorítóbb, hogy számuk évrőlévre fogy, ennek oka pedig a mindinkább nagyobb mérveket öltő amerikai kivándorlás és az egygyermekrendszer. Felhívja a lelkészeket, mint a nép vezetőit, hogy buzdítsák híveiket a családi otthon szeretetére és világosítsák fel, minő nagy veszedelmet rejt magában, társadalmi, erkölcsi, egészségügyi és szociális szempontból, a munkás néposztályt megtizedelő ezen két kóros állapot. Végül a felügyelő megnyitó beszédében kijelenti, hogy noha a kormány a protestáns egyházak fokozo-ttabb mértékben való segélyezését kilátásba helyezte, mindamellett ez még nem tekinthető az 1848: XX-ik t.-c végrehajtásának; melynek az autonómia sérelme nélkül teljes végrehajtását követelni ezentúl is szükséges. Ezen éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd elhangzása után, Händel Vilmos főesperes igen szép hazafias beszéd kíséretében előterjesztette terjedelmes és nagy gonddal szerkesztett évi jelentését, mely egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe felvétetni rendeltetett. A kimerítő terjedelmes évi jelentésből kitűnik, hogy az egyházmegye az elmúlt évben is a régi nyomon haladott előre. A jelentés bevezetésében alkotmányos életünk elmúlt veszedelmeiről is szól: „Vész idején — úgymond — imádkozni szoktunk. Háborgó tenger, zengő ég, sivító vész félelemre gerjeszt. Uram! segíts, mert elveszünk! Nem vesztünk el. mert hőn imádkoztunk s dolgoztunk. Velünk volt az Úri Megsegített. Ám azért vigyázzunk tovább is és őrt álljunk! Az önállóságban önmérsékletre is van nagy szükségünk. Erre tanít s tanítson is Bocskay emlékei. így legbiztosabban kapjuk meg s adja is meg a késedelmező testvér az ifjabbnak a jogokat! Úgy legyen!" Az iskolai bizottság jelentése kapcsán szóba került a honti ev. tanítói egyesület azon kérelme, hogy a körlelkészek mellé tanítók mint kondekánok alkalmaztassanak. Nagy vita fejlett ki, a melyben sokan részt vettek. A tanítók mintegy „szakembert" akartak a lelkész mellé a tanítóban állítani s az egyházi szolgák egyenlőségére is utaltak. Terstyánszky és Vajda Pál helyesen hivatkoztak ez érveléssel szemben arra, hogy a körlelkész van olyan szakember, mint a tanító, sőt szélesebb látáskörénél, nagyobb tudományos miveltségénél fogva inkább képes objectiv bírálatra. Király Ernő egyházi szempontból e törekvést veszélyesnek tartja; Sobó szerint az egész gyanús és tőle semmi hasznot nem vár. Lencsó tanár szerint, ha a püspök mellett nincsen külön tanítói szakember, úgy a dékán mellett is fölösleges. Az indítványt mellőzték. Nézetünk szerint a vizsgálat elnöke feltétlenül csak lelkész lehet; a tanító a gyülekezeti életben is alá van rendelve a lelkésznek, a ki az iskolaszéket és egyházközséget képviseli. Azonban abban nem látnánk semmi rosszat, ha az iskolavizsgálaton egyes kiküldött tanítók is résztvennének nem annyira bírálás végett szakértők gyanánt, hanem tanulmányozás céljából. Ha más iskolákat, más módszert lát, az összehasonlítás révén okulhat és magát mívelheti. Ebből csak haszna van az oktatásnak és ép azért természetesnek látjuk, ha az ily kisérő tanító költségeit az egyházak megtérítik. Dunántúl több helyütt megvan ez a szokás a nélkül, hogy a papi tekintély szenvedne miatta. A kultuszminiszter által kiadott új népnevelési tanrend életbeléptetése mellett, a vallástani óráknak a tanrendtől eltérőleg nagyobb számbani beillesztése végett kiküldött bizottság által beterjesztett tanterv addig is, míg ez ügyben a kerület és az egyetem véglegesen határozna, elfogadtatott. Hajdú Lajos báti lelkész részletesen kidolgozott javaslatára elhatározták, hogy a vallási órákra a reggeli idő nagyobb részét kell fordítani. A kir. tanfelügyelő azon eljárása, hogy iskolaügyekben csak a püspökkel levelez és úgy az iskolaszékeket, valamint az egyházmegyei elnökséget mellőzi, az autonómia szempontjából és a tanügy érdekében is sérelmesnek találtatván, ennek orvoslása végett a szükséges lépések megtétele elhatároztatott. Zach Szaniszló cseri tanító egy hírlapi cikkben nemzetiségi izgatással vádoltatott, az illetékes körlelkészt ez ügyben a vizsgálattal megbízták. Zsinat tartását a közgyűlés költségkímélés és azon szempontból ellenzi, mert az egyetemes közgyűlés úgyis az összes magyarhoni egyházakat képviseli és így határozatai a legtöbb kérdésben a zsinat tartását fölöslegessé teszik. Elrendelték, hogy az egyházi ingatlanok egy éven belül a gyülekezetek nevére telekkönyveztessenek. Végül Pozsonyban f. évi augusztus 23-án és 24-én megtartandó kerületi gyűlésre kiküldettek megbízólevéllel a lelkészi kartól Krupecz István, Fuchs János, Koricsánszky Pál és Stúr Pál, világiak közül Svehla Gyula,