Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-07-13 / 28. szám

245 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 Igló. Az iglói ág. hitv. ev. főgymnasiumban június 25—28 ig ejtették meg az érettségi vizsgálatokat. A vizs­gáló bizottság elnöke volt Leffler Sámuel nyíregyházai ev. főgymnasiumi igazgató; kormányképviselő dr. Mikler Károly eperjesi jogakad. igazgató. A vizsgának ered­ménye : a követelményeknek jelesen felelt meg öt tanuló, köztük ág. h. ev. Hodzsa Vladimír, Marcsek Tibor és Mahler Oszkár; jól érett hét, köztük ág. h. ev. vallású: Flachbort Károly; elégséges osztályzattal megfelelt 14 és két hónap múlva egy tantárgyból javító-vizsgára utasíttatott két tanuló. 28 tanuló tett írásbeli érettségi vizsgát s ugyanannyi bocsáttatott szóbeli vizsgálatra. Eperjesről, Selmecbányáról mindezideig nem érkez­tek adatok. A tiszai evang. egyházkerület „Theol. Otthona" Eperjesen. A tiszai ev. egyházkerület nagyváradi közgyűlésé­nek lelkes határozatából és százezer korona költségén épült föl Eperjesen, a régi konviktus árokutcai telkén. Építette Ott János, ismert nevű fővárosi építőmester, kit egyházkerületünk a rozsnyói árvaház és leányiskola föl­építéséről ismer előnyösen. A mint a Glauf-féle Theol. szervezet nagymultú tanintézetünk egyetemes jellegét, úgy egyházkerületünk s annak élén lángbuzgalmú püs­pöke, Zelenka Pál, annak fenmaradását s jövendő fejlő­dését tán örök időkre biztosította. Főiskolánk legújabb történetének évkönyvében méltó hely illeti meg mind­kettőjüket. Az Otthon 45 theologus bennlakó részére épült s ma a modern paedagogia és hygienia legmesszebbmenő követelményeinek is megfelelve, Eperjes városának egyik legdíszesebb épülete. Hátterében, a collegium^tulajdonát képező telek másik felén emelkedik a nagyszerűen be­rendezett konviktus, a melyet Mayer Endre, theol. tanár lelkes ösztönzésére maga a collegium épített föl s már a mult tanévben is a nagy drágaság dacára, közmeg­elégedésünkre megtelelt a maga rendeltetésének. Úgy az Otthon, mint a konviktus képe az ez idei collegiumi értesítőt is díszíti. Az Otthon a felügyelő tanár földszinti lakásán kívül 5—5 igen tágas nappali lakószobából és 2—2 hálóból áll. Van ezenfelül igen kényelmes olvasóterme, ruhatára, több pincehelyisége és külön beteg- és fürdőszobája. Villamos világításra és vízvezetékre van berendezve. Tágas folyo­sóiról nagyszerű kilátás nyilik a szomszédos Kalvária és Szentlászló-hegyekre. Megnyílik az 1906/7. tanévvel s ünnepélyes felavatása Zelenka püspök és egyházkerü­letünk több képviselőjének jelenlétében, a jegyzőkönyv­hitelesítéssel s főleg a Kubinyi Albert-féle 50 éves egy­házfelügyelői ünnepélylyel kapcsolatban szeptember 9-én reggel 9 órakor fog megtörténni. Megjegyzem, hogy ezzel kombinálva szeptember 7-én a theol. szak- és papi vizsgát is meg fogjuk tartani. A mi Otthonunk is lelkésznevelő célokat akar szol­gálni a tudományos képzés bővítése és könnyítése útján. Minden theol. hallgató annak kötelezett tagja s kivételt csak eperjesi illetőségű vagy nevelőnek alkalmazott hall­gató tehet. Szabályai úgy vannak megalkotva, hogy azok­kal bölcsen el lesz kerülve a klerikális seminarium, vagy a kaszárnya rendszere. Otthona legyen az minden lakó­jának, a melyben a rend a tisztasággal, a pontosság a szigorúsággal s a törvény a szeretettel párosul. A szabály­zat szerint „a bennlakók családias otthonában a Krisztus szellemének kell lakoznia. Ez okból, mint családtagokhoz illik, egymás iránt szeretettel, türelmességgel és engedel­mességgel viseltetnek. Mint Krisztus leendő szolgái, már itt szokják meg, hogy „valamit cselekszenek beszéddel vagy tettel, mindeneket az Ur Jézusnak a nevében cselekedjék". Egy-egy hallgatónak évenként lakásért, fűtésért, világítás­ért és felszolgálatért fizetendő dija 100 (egyszáz) kor., mely összeg évenként 4 egyenlő részletben (szept., karácson s húsvét után s a tanév végén) rovandó le. Az igen szegény theologusoknak külön kérvény mellett elenged­hető díjakra 4—500 koronát vettünk föl. Külön fizetési kategóriákat az első évben, mint a tanulmányozás és kísérletezés évében, nem vettünk föl. A fölvétel a tiszai ev. egyházkerület püspökéhez, Zelenka Pálhoz címzett s alulírott dékánhoz (Eperjesen vagy Dobsinán) augusztus 15-ikéig intézett kérvény alapján a tanév elején történik. A fölvétel kellékei: érettségi bizonyítvány, az előző tan­évről vagy félévről szóló index, esetleg elbocsátó s min­denesetre egészségét igazoló orvosi bizonyítvány. Mivel a tiszai ev. egyházkerület a Theol. Otthonba tanintézetünk tőkéit beépítette, azok és kamatainak lehető megtérítéséről, nemkülönben az Otthon költséges fen­tartásáról egyháztársadalmi úton kell gondoskodnunk. E végből szeretettel és bizalommal fölkérem volt kedves hallgatóimat ev. egyházegyetemünk mind a négy egyház­kerületében s a Királyhágón túl, nemkülönben tehetősebb egyházaink és esperességeink elöljáróit, hogy az eperjesi Ev. Theol. Otthon nagy áldozatkészséggel a lelkészkép­zés emelésére kitűzött célját alapítványokkal, esetleg több évre felajánlott adományokkal előmozdítani szívesek legyenek. És pedig „bis dat, qui cito dat!" Egyház­kerületünk nagy erkölcsi bátorsággal s a jövőbe vetett hittel és reménynyel létesítette e nagyszerű intézményt, rajtunk, egyházközségeken, lelkészeken és felügyelőkön múlik most már, hogy azt a jövőben anyagilag is támo­gassuk s erősítsük. Az adományok a tiszai ev. egyház­kerület központi pénztárába Miskolcra küldendők. Dr. Szlávik Mátyás. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. A nagynémetországi „Alig. deutsche Lehrerver­saininlung'' pünkösdkor Münchenben tartotta programm­szerű évi ülését. Lefolyásáról még nem értesültünk, de érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy e gyűlésen az ú. n. „szimultán" és a confessionális iskolának hívei mérték össze érveiket, még pedig meglehetősen egyenlőtlen fegyverekkel. Mert míg a confessionális iskola érdekének kifejtésére és megvédésére a gyűlés elnöksége csupán egyetlen referensnek adott alkalmat és engedelmet, addig a túlnyomó többség egytől-egyig a szimultán iskola híve. Vájjon a hangulat e sajátos megnyilatkozásához nincs-e valami köze a francia földről fújdogáló szellőnek ? Ausztria. A bécsi Bonifatius-egylet tavaszi gyűlését (április 26.) megint felhasználta a római propaganda, hogy a „Los von Rom" mozgalomnak hathatós gátat vessen, már t. i. az ő felfogásuk szerint. „A katholikus Ausztria sírásóit akarták e gyűlésen megbélyegezni, a mely autoda­féhez még a német Bonifatius-egylet elnökét is elhozatták Paderbornból. Mély sajnálattal konstatálták, hogy a pápisták Ausztriában már diasporává sülyedtek s remé­nyük a német Bonifatius-Egylet segélyében lehet csak. Természetes, hogy a „Los von Rom" és „Los von Öster­reich" szerintök egy és ugyanaz és legtermészetesebb, hogy e jelszavak ördögi színezetűek. Legmegkapóbban egy Schachleitner nevezetű jezsuita páter szónokolt, ő benne az evangelikus mozgalom „kimondhatatlan undort" kelt, de leginkább undorodik „az importált vikáriusok

Next

/
Thumbnails
Contents