Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)
1906-07-13 / 28. szám
245 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 Igló. Az iglói ág. hitv. ev. főgymnasiumban június 25—28 ig ejtették meg az érettségi vizsgálatokat. A vizsgáló bizottság elnöke volt Leffler Sámuel nyíregyházai ev. főgymnasiumi igazgató; kormányképviselő dr. Mikler Károly eperjesi jogakad. igazgató. A vizsgának eredménye : a követelményeknek jelesen felelt meg öt tanuló, köztük ág. h. ev. Hodzsa Vladimír, Marcsek Tibor és Mahler Oszkár; jól érett hét, köztük ág. h. ev. vallású: Flachbort Károly; elégséges osztályzattal megfelelt 14 és két hónap múlva egy tantárgyból javító-vizsgára utasíttatott két tanuló. 28 tanuló tett írásbeli érettségi vizsgát s ugyanannyi bocsáttatott szóbeli vizsgálatra. Eperjesről, Selmecbányáról mindezideig nem érkeztek adatok. A tiszai evang. egyházkerület „Theol. Otthona" Eperjesen. A tiszai ev. egyházkerület nagyváradi közgyűlésének lelkes határozatából és százezer korona költségén épült föl Eperjesen, a régi konviktus árokutcai telkén. Építette Ott János, ismert nevű fővárosi építőmester, kit egyházkerületünk a rozsnyói árvaház és leányiskola fölépítéséről ismer előnyösen. A mint a Glauf-féle Theol. szervezet nagymultú tanintézetünk egyetemes jellegét, úgy egyházkerületünk s annak élén lángbuzgalmú püspöke, Zelenka Pál, annak fenmaradását s jövendő fejlődését tán örök időkre biztosította. Főiskolánk legújabb történetének évkönyvében méltó hely illeti meg mindkettőjüket. Az Otthon 45 theologus bennlakó részére épült s ma a modern paedagogia és hygienia legmesszebbmenő követelményeinek is megfelelve, Eperjes városának egyik legdíszesebb épülete. Hátterében, a collegium^tulajdonát képező telek másik felén emelkedik a nagyszerűen berendezett konviktus, a melyet Mayer Endre, theol. tanár lelkes ösztönzésére maga a collegium épített föl s már a mult tanévben is a nagy drágaság dacára, közmegelégedésünkre megtelelt a maga rendeltetésének. Úgy az Otthon, mint a konviktus képe az ez idei collegiumi értesítőt is díszíti. Az Otthon a felügyelő tanár földszinti lakásán kívül 5—5 igen tágas nappali lakószobából és 2—2 hálóból áll. Van ezenfelül igen kényelmes olvasóterme, ruhatára, több pincehelyisége és külön beteg- és fürdőszobája. Villamos világításra és vízvezetékre van berendezve. Tágas folyosóiról nagyszerű kilátás nyilik a szomszédos Kalvária és Szentlászló-hegyekre. Megnyílik az 1906/7. tanévvel s ünnepélyes felavatása Zelenka püspök és egyházkerületünk több képviselőjének jelenlétében, a jegyzőkönyvhitelesítéssel s főleg a Kubinyi Albert-féle 50 éves egyházfelügyelői ünnepélylyel kapcsolatban szeptember 9-én reggel 9 órakor fog megtörténni. Megjegyzem, hogy ezzel kombinálva szeptember 7-én a theol. szak- és papi vizsgát is meg fogjuk tartani. A mi Otthonunk is lelkésznevelő célokat akar szolgálni a tudományos képzés bővítése és könnyítése útján. Minden theol. hallgató annak kötelezett tagja s kivételt csak eperjesi illetőségű vagy nevelőnek alkalmazott hallgató tehet. Szabályai úgy vannak megalkotva, hogy azokkal bölcsen el lesz kerülve a klerikális seminarium, vagy a kaszárnya rendszere. Otthona legyen az minden lakójának, a melyben a rend a tisztasággal, a pontosság a szigorúsággal s a törvény a szeretettel párosul. A szabályzat szerint „a bennlakók családias otthonában a Krisztus szellemének kell lakoznia. Ez okból, mint családtagokhoz illik, egymás iránt szeretettel, türelmességgel és engedelmességgel viseltetnek. Mint Krisztus leendő szolgái, már itt szokják meg, hogy „valamit cselekszenek beszéddel vagy tettel, mindeneket az Ur Jézusnak a nevében cselekedjék". Egy-egy hallgatónak évenként lakásért, fűtésért, világításért és felszolgálatért fizetendő dija 100 (egyszáz) kor., mely összeg évenként 4 egyenlő részletben (szept., karácson s húsvét után s a tanév végén) rovandó le. Az igen szegény theologusoknak külön kérvény mellett elengedhető díjakra 4—500 koronát vettünk föl. Külön fizetési kategóriákat az első évben, mint a tanulmányozás és kísérletezés évében, nem vettünk föl. A fölvétel a tiszai ev. egyházkerület püspökéhez, Zelenka Pálhoz címzett s alulírott dékánhoz (Eperjesen vagy Dobsinán) augusztus 15-ikéig intézett kérvény alapján a tanév elején történik. A fölvétel kellékei: érettségi bizonyítvány, az előző tanévről vagy félévről szóló index, esetleg elbocsátó s mindenesetre egészségét igazoló orvosi bizonyítvány. Mivel a tiszai ev. egyházkerület a Theol. Otthonba tanintézetünk tőkéit beépítette, azok és kamatainak lehető megtérítéséről, nemkülönben az Otthon költséges fentartásáról egyháztársadalmi úton kell gondoskodnunk. E végből szeretettel és bizalommal fölkérem volt kedves hallgatóimat ev. egyházegyetemünk mind a négy egyházkerületében s a Királyhágón túl, nemkülönben tehetősebb egyházaink és esperességeink elöljáróit, hogy az eperjesi Ev. Theol. Otthon nagy áldozatkészséggel a lelkészképzés emelésére kitűzött célját alapítványokkal, esetleg több évre felajánlott adományokkal előmozdítani szívesek legyenek. És pedig „bis dat, qui cito dat!" Egyházkerületünk nagy erkölcsi bátorsággal s a jövőbe vetett hittel és reménynyel létesítette e nagyszerű intézményt, rajtunk, egyházközségeken, lelkészeken és felügyelőkön múlik most már, hogy azt a jövőben anyagilag is támogassuk s erősítsük. Az adományok a tiszai ev. egyházkerület központi pénztárába Miskolcra küldendők. Dr. Szlávik Mátyás. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. A nagynémetországi „Alig. deutsche Lehrerversaininlung'' pünkösdkor Münchenben tartotta programmszerű évi ülését. Lefolyásáról még nem értesültünk, de érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy e gyűlésen az ú. n. „szimultán" és a confessionális iskolának hívei mérték össze érveiket, még pedig meglehetősen egyenlőtlen fegyverekkel. Mert míg a confessionális iskola érdekének kifejtésére és megvédésére a gyűlés elnöksége csupán egyetlen referensnek adott alkalmat és engedelmet, addig a túlnyomó többség egytől-egyig a szimultán iskola híve. Vájjon a hangulat e sajátos megnyilatkozásához nincs-e valami köze a francia földről fújdogáló szellőnek ? Ausztria. A bécsi Bonifatius-egylet tavaszi gyűlését (április 26.) megint felhasználta a római propaganda, hogy a „Los von Rom" mozgalomnak hathatós gátat vessen, már t. i. az ő felfogásuk szerint. „A katholikus Ausztria sírásóit akarták e gyűlésen megbélyegezni, a mely autodaféhez még a német Bonifatius-egylet elnökét is elhozatták Paderbornból. Mély sajnálattal konstatálták, hogy a pápisták Ausztriában már diasporává sülyedtek s reményük a német Bonifatius-Egylet segélyében lehet csak. Természetes, hogy a „Los von Rom" és „Los von Österreich" szerintök egy és ugyanaz és legtermészetesebb, hogy e jelszavak ördögi színezetűek. Legmegkapóbban egy Schachleitner nevezetű jezsuita páter szónokolt, ő benne az evangelikus mozgalom „kimondhatatlan undort" kelt, de leginkább undorodik „az importált vikáriusok