Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)
1906-06-29 / 26. szám
1906 EVANG ELIKUS ŐRÁLLÓ 179 Lelkészi értekezlet Somogyban. A somogyi ág. h. evang. egyházmegye lelkészegylete tavaszi értekezletét Iharosberényben jún. 13 án tartotta meg Németh Pál esperes elnöklésével. Jelen volt dr. Andorka Gyula is a világiak közül. Az értekezlet megkezdése előtt a lelkésztestvérek az úrvacsorával éltek, melyet Borbély Gyula osztott ki. Munkát olvasott Szalóky Elek a szocializmusról és az egyetemes lelkészi nyugdíjintézet továbbfejlesztéséről. Utóbbi dolgozatában az értekezlet által is helyeselt amaz álláspontra helyezkedik, miszerint ez intézet továbbfejlesztésénél sem a gyülekezetek, sem az egyes lelkészek ne terheltessenek magasabb évi járulékokkal, hanem az 1848. XX. t.-c. szelleme értelmében nyerendő államsegélylyel lenne az intézet abba a helyzetbe hozandó, hogy minden lelkésznek az eddiginél, jóval magasabb nyugdíjra lenne igénye, de nem a lelkészi fizetések szerint, hanem kinek-kinek egyenlő nyugdíjra. A parochiális könyvtárakat nem önállóan, hanem a gyülekezeti és iskolai könyvtárakkal kapcsolatosan véli az értekezlet szervezendőknek. Tárgyalás alá vétetett az egyházkerületi gyámolda (nyugdíjintézet) új alapszabály-tervezete is. Ebben az ügyben az értekezletnek az a nézete domborodott ki, hogy a gyámolda továbbra is fentartandó és pedig kiváltképen magasabb államsegélynek felhasználásával és hogy tetszésük szerint a keriiletbeli tanítók is beléphetnek az intézetbe, de az intézet minden új tagjának járuléka magasabb legyen, esetleg a szolgálati idő is kiterjesztessék. Kuzmits Istvánnak, a jeles surd-nemespátrói lelkésznek és bibliafordítónak, ki 1750 körül működött emez őrállóhelyen, a két említett gyülekezet emlékkövet szándékozik a surdi templomtéren állítani. Az ér.tekezlet örömmel köszönti az eszmét, annak megvalósításához erkölcsi és anyagi támogatását igéri és óhajtja, hogy Kuzmits István életrajzát Szalóky és Mesterházy lelkészek mentől előbb írják meg! Cseléd jutalmazás Lörintén. Ihász Lajos, főrendiházi tag és dunántúli ker. felügyelő lőrentei birtokán szép ünnep folyt le e hó 17-én. Pörnyeczi István juhászgazdát, a ki egyfolytában 37 éve szolgál a családnál, 100 koronával és elismerő-oklevéllel tüntette ki buzgóságáért, hűségéért a földmívelésügyi minisztérium. Az átadáskor Ihász, a régi magyar gazda igazi mintaképe, szép ünnepet rendezett, a melyen családostul részt vett s hűséges cselédjét felköszöntve maga is méltóan megjutalmazta. A mai időben, a mikor a régi tiszteletreméltó kötelékek egyre szakadoznak, jól esik látnunk egy régi tűzhelyet, a melynek melege egyformán süt gazdára és cselédre. Topporc. Folyó hó 10-én szép és lélekemelő ünnepnek volt színhelye a szepesmegyei Topporc. E napon iktatták hivatalába a gyülekezet egyhangúlag megválasztott ifjú lelkészét, Posch G. Adolfot. A beiktatást a főesperes, Székely Gyula végezte. Bizonyára soknak szivében visszhangra találtak szép és lélekemelő szavai. Beiktató beszédjének első részében visszapillantást vetett a topporci gyülekezet múltjára és bátran mondhatjuk, hogy ilyen múlttal kevés evang. gyülekezet bír. „Közel 400 éves múltra pillantok vissza ma" — így szólt a főesperes — „és íme örvendetes és bánatos, vidám és gyászos napok váltakoznak sűrű egymásutánban lelki szemeim előtt. 1530 körül, tehát még Luther életéhen már nyitott ajtókra talál e községben a megtisztult evangeliomi tan. A Görgey család oltalma alatt ev. gyülekezet alakul és 1538-ban meghívják első papjukat Leidischer György személyében. 1672-ben I. Lipót alatt elveszik a hívektől a templomot, a paplakot és az iskolát. Az akkori lelkészt, Fischer Mihályt pedig elűzik. Egyideig egy kis szalmafedeles fatemplomban tartják istentiszteletüket, lelkes/, hiányában pedig maga a földesúr Görgey János tart vallásos felolvasásokat. 1682-ben .Topporc artikuláris egyházzá lesz és a hívek előbbi papjukat, Fischer Mihályt ismét meghívják, 1698 ban azonban újra elűzetett és az istentiszteletet ismét Görgey János vezeti. 1705-ben leég a fél község a fatemplommal együtt. Nemsokára azután még nagyobb szerencsétlenség éri a községet. Az országszerte dühöngő pestis itt is sűrűn szedi áldozatait. Időközben meghal a gyülekezet legnagyobb jóltevője, Görgey János. Fiában, Görgey Györgyben azonban méltó utódra találnak a topporciak. Benne a gyülekezet lelkészt, atyát, jóltevőt és védőt nyer. 1732-ben ismét építenek fatemplomot, mely 30 éven keresztül az egész környék evangélikus híveinek gyülekező helye. Végre Mária Terézia megengedi, hogy szilárd anyagból építhetnek templomot. Sajnos, ez is leég 1864-ben és csak a puszta kormos falak merednek égnek, míg Isten és a hitsorsosok segítségével újra fel nem épül. Azóta itt szolgál az Úrnak egy hitbuzgó nemzedék, vasár- és ünnepnapokon az ő véghetetlen irgalmát és szeretetét magasztalván! Beiktató beszédjének második részében a főesperes I. Kor. 3. 11. alapján a fiatal lelkészhez fordul, ki a 20-ik a topporci lelkészek sorában. Inti és kéri, hogy mindenkor csak Isten igéjét hirdesse, menten minden emberi bölcseségtől, Jézus szellemében és egyházunk tana szerint. A gyülekezetet pedig figyelmezteti, hogy fiatal lelkészében nem az emberek szolgáját, hanem mindenkor a Krisztus szolgáját lássa. Nagy figyelem között tartotta azután az új lelkész beköszöntő beszédjét I. Kor. 13. 13. alapján. Kitetszett a beszédből, hogy a gyülekezet benne buzgó, igyekvő, de szükség esetén erélyes lelkipásztort nyer. Jelen voltak az ünnepélyen a főesperesen kívül a szomszédos lelkészek, Lipták Tivadar, Holkó Mihály, Ritter István az egyházközség buzgó administrátora, a topporci r. k. plébános, a ki meleg, szerető szavakkal üdvözölte ifjú collegáját s a Görgey család részéről Görgey János és Görgey Albert. A kötött új frigyre Isten áldását kérjük. Sopron. Ujabban mindjobban kezdik elismerni a gyülekezeti értesítők jelentőségét. Kétségtelen is, hogy a jól szerkesztett értesítők hathatósan hozzájárulhatnak a hívek érdeklődésének fölkeltéséhez és ébrentartásához, a vallásos és egyházias szellem ápolásához. E mellett megbecsülhetetlen kutforrásokká válnak majd az egyháztörténelem számára. A soproni gyülekezet régi jó szokásához híven ez évben is kiadta értesítőjét, mely az 1905. év mozzanatait foglalja össze emlékeztetőül, tanulságul a gyülekezet tagjai részére. De a füzet tágabb körben is méltán érdeklődésre számíthat. Örömmel jegyzi fel az értesítő mindenekelőtt, hogy a soproni felső egyházmegye a gyülekezet buzgó felügyelőjét, dr. Démy Lajos orvost választotta meg egyhangúlag felügyelőjének a hegyeshalmi Fischer Imre lemondásával megüresedett helyre. Dr. Démy Lajos működése elé az egyházmegye a legszebb reményekkel tekinthet. Világos ítélet, meleg szív és tettre és áldozatra kész akarat jellemzik. Beköszöntője alkalmával 500 K-nyi alapítványt tett egy szegény pap vagy tanító özvegyének segélyezésére. Brunner Jánost a gyülekezet egyik lelkészét hat évre másodszor választotta meg egyhangúlag esperesnek az egyházmegye. Kívüle Zábrák Dénes és Menyhárd Frigyes lelkészek működnek még a gyülekezetben. Lelkes szavakat szentel a gyülekezet krónikása a Protestáns Irodalmi Társaság mult évi szeptember 26. és 27-én Sopronban tartott közgyűlésének. Meglátszik e megemlékezésből, hogy az a mag, a melyet e buzgó egylet munkásai, köztük főként az előadót és felolvasót Gyurátz Ferenc, Kenessey Béla, Sántha Károly, Brunner János, továbbá Antal Gábor, Zábrák Dénes, Zsilinszky Mihály, Hegedűs
