Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-06-01 / 22. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 179 szabadsága megvédelmezésében szerzett, soha el nem halványuló érdemeit. Az 1906. évi bécsi békekötést a protestáns egyházakra rendkívüli fontosságúnak tartja, mert ez volt az 1525-iki szégyenletes törvénynyel („Luthe­rani comburantur") szemben az a törvényes alap, a melyre a később is meg-megújuló üldöztetések idején egyházunk szabadsága mellett sikra szálló őseink reámutathattak. Mély hatást keltett beszéde után határozati javaslatot terjesztett elő Bocskay emlékének jegyzőkönyvi meg­örökítésére, a melyet — természetesen — nagy lelkese­déssel fogadott el a közgyűlés. {Np.) Nagy-Szombat. Az evang. egyház május 27-én d u. külön Bocskay-ünnepet rendezett nagyszámú s előkelő közönség jelenlétében a következő műsorral: 1. „Ima" Deák Gerőtől, énekli a vegyeskar. 2. „Ünnepi előadás", Kovács Sándor egyetemes theol. akad. tanártól. 3. „Bocskay emlékezete", költemény Lampérth Gézától, szavalja Szvo­boda Emilia úrhölgy. 4. „Praeludium és Fuga" Binck Kristóftól, az orgonán előadja Szlany Emiiné úrnő. 5. „Idee und Wirklichkeit". Német nyelvű előadás.Albrecht Géza lelkésztől. 6. „Ima a hazáért", Sándor Józseftől, énekli a vegyeskar. A műsornak minden pontja sikerült s szép bizonysága a nagyszombatiak buzgóságának. Kiemel­jük Albrecht Gézának szép előadását, mely a nehéz tárgyat közel vitte a hallgatók lelkéhez, továbbá Szvoboda Emilia szavalatát és Szlanyné úrnő zeneszámát, ofíértoriumképen a 400 lelket számláló egyház tagjai 66 koronát adakoztak a Bocskay-alapra. Az ünnepélyen Nagy-Szombat város tanácsa két, tanácsossal, a zsidó hitközség-küldöttséggel képviseltette magát. Ünnepély után barátságos vacsorára gyűltek össze az egyház elöljárói. Modorból a leányiskola ünnepéről a következő újabb tudósítást kaptuk: A modori ág. ev. leánynevelő-intézet f. hó 19-én d. e. az iskolaszéki tagok jelenlétében lélekemelő ünne­pélyt rendezett Bocskay István szabadságharcának és a bécsi békekötés 300 éves évfordulójának emlékére. Az ünnepély kiemelkedő pontjai voltak: Brand Vilma igaz­gató beszéde „Bocskay István hazánk és vallásunk sza­badságának hű védője" címmel és Hollerung Károly főesperes, iskolaszéki elnök zárószavai. A mély vallásos és hazafias érzéstől áthatott, meleghangú beszédek bizo­nyára megtalálták az utat az ártatlan gyermekszívekhez. Ezen két beszédnek méltó kerete volt az ünnepély min­den egyes pontja ú. m. „Luther éneke", Hymnus, Kuruc dalok, énekelték az intézet növendékei „Hiszek egy . . ." szavalta Bárlik A. IV. o. n. „Mikes" melodráma, szavalta Schmidt M. IV. o. n.; zongorán kisérte Benedicty Sz. tanítónő. „Hunyady László" négy kézre játszották Bene­dicty Sz. és Mészáros D. tanítónők. Hollerung Károly főesperes zárószavában indítványozta, hogy az ünnepély emlékére az iskola alapítsa meg „A modori leányiskolái gyámintézet"-et, melynek az iskola minden ág. ev. hitv. növendéke tagja legyen. Valóban megható volt a gyer­mekek komoly lelkesedése, midőn kijelentették, hogy mindnyájan a gyámintézet tagjai akarnak lenni. A gyám­intézet alapszabályainak felolvasása után a Hymnus fejezte be a lelkesítő vallásos-hazafias ünnepet. Pécs. Bocskay István emlékét fényes ünnepséggel ünnepelte meg Pécsett is az ev. egyházközség. Az egy­házközség templomában a polgári fiúiskola éneke nyitotta meg az ünnepélyt, melyen ifjú Porkoláb Gyula segéd­lelkész tartott emelkedett szellemű ünnepi beszédet. A Szózat és Hymnus eléneklésével véget ért a templomi ünnep, mely után Köck Gyula kir. táblai biró elnöklete alatt díszközgyűlés volt, melyen Bocskay emlékét jegyző­könyvileg megörökítették a bécsi békekötés 300 éves fordulója alkalmából. Sopron. A dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület soproni főiskolája (theol., főgymnasium és tanítóképző­intézet) 1906. május 26-án, d. e. fél 11 órakor a lyceum tornacsarnokában rendezett kegyeletes ünnepélyt. Műsor: 1. Régi magyar vallásos énekek. Harmonium- és zongora­kísérettel énekli a főgymnasiumi vegyeskar. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Hetvényi Lajos, főgymnasiumi tanár. 3. Alkalmi ének. —- férfikar. Énekli a tanítóképző-intézet ifjúsága. 4. Bach-Gounod: Fuga. Harmoniumon, zongorán és hegedűn előadják: Hoffmann Frigyes VIII., Diem Gusztáv VII., Zupancic Miklós VI, Hoífer Ottó VI., Baal Ernő V. és Szczepanszky Artúr III. oszt. főgymnasiumi tanulók. 5. Lampérth Géza: „Bocskay emlékezete". Köl­temény. Szavalja Bándy Miklós, II. évfoly. theol. hallgató. 6. „Az egek hirdetik az Istennek dicsőségét" — részlet Haydn „Teremtés" című oratóriumából. Előadja a tanító­képző-intézet zenekara. Nagy közönség volt jelen az iskola pártfogóiból s a város művelt hazafias közönségéből, mely lelkesen tap­solt a szereplőknek s emelkedett érzésekkel oszlott szét. Csöngén és Ostff'y-Asszony fán (Vasm.) d. e. isten­tisztelettel, délután alkalmi felolvasással ülték meg a nagy ünnepet. Bocskay fejedelem képét közszemlére tették. A bulkeszi ág. hitv. ev. templomban szépen sikerült Bocskay-ünnep folyt le 20-án. A népiskolai növendékek tanítóik vezetésével, a községi elöljáróság, valamint az egész intelligencia megjelent a feldíszített templomban. A felsőbb iskolai leányok magyar zsoltárt, majd a fiú­növendékek a Hymnust énekelték, a mit a legnagyobb­részt németekből álló közönség állva hallgatott végig. Kottler Ottó lelkész hatásos beszédet tartott, a melyben ecsetelte Bocskay érdemeit. jBakony szentlászló. Nagy Sándor lelkész Esaiás 58., 8—12. v. alapján mondott ünnepi beszédet, a mely­ben különösen a gondolatszabadság kivívásának nagy jelentőségét fejtegette. A kis bakonyaljai falu szegény­ségéhez képest egyszerűen, de tiszta lelkesedéssel s buzgó áhítattal ünnepelt. Nagy-Becskerek. A nagybecskereki három nyelvű ev. egyház a Bocskay-ünnepet május 20-án a hívek közös áhítatossága mellett magyar nyelven tartotta meg. A tem­plomban Jeszenszky lelkész díszes közönség jelenlétében s a meghívott helyi hatóságok, egyletek különféle fele­kezetű képviselőinek részvételével méltatta a nap jelen­tőségét s Bocskay jellemének megfelelőleg intette a hall­gatókat, hogy hazafiságuk legyen vallásos s viszont, mert csak így lehet mindkettő valódi s üdvös hazára és egy­házra egyaránt. A díszgyűlésen Knyasko Lajos állami felső keresk. iskolai igazgató s egyháztanácstag tartott ritka ékesszólással egy óráig tartó beszédet, melyben alaposan és szellemesen fejtegette, hogy hazánk törté­nelmének tanúsága szerint egyedül azon államférfiak értek célt, kik mint Bocskay, minden önzés és dicsvágy nélkül, önmagukat is legyőzve, kellő mérséklettel, bezárva az idők teljességét, igyekeztek megnyerni királyt és nem­zetet honboldogító céljaiknak. A templomban az egész közönség a Sántha-féle alkalmi éneket, az egyházi férfi­dalárda a Hymnust s a díszgyűlésen ezt megnyitólag és bezárólag az „Erős várunkat" a gyermekkar énekelte. A Bocskay emlékalapítványra 20 kor. szavaztatott meg. Ez alkalomból Helmbold Károly aranyműves, tanácstag hatszáz kor. meghaladó költséggel rendezte be tanácstermün­ket, az egyházközség pedig értékes keretbe foglalt s meg­koszorúzott Bocskay-arcképpel díszítette fel tanácstermét. Thököly Imre hamvai. Eldőlt végre valahára az a kérdés, hogy Thököly Imre hamvait Késmárkra vagy Eperjesre szállítják-e el. A Magyar Tudományos Akadémia egyik üléstermében 22-én este 5—8 óráig ülésezett az

Next

/
Thumbnails
Contents