Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-12-29 / 53. szám

550 1905 szaktanítása közben és azonkívül is mindenütt evang. valláserkölcsi irányban nevelőleg és képzőleg kell befolynia az ifjúságra. De ebből szintén a mi elvi álláspontunknak megfelelőleg foly, hogy az evang. vallástanárnak hasonlókép nem szabad elkülönülnie kateclieta módon a többi tanároktól, hanem velük teljesen egybe kell forrnia és az ő munkájukban is részt venni, vagyis egyik vagy másik tudományszakban a theologian kívül is alaposan képzett egyéniségnek kell lennie. Ha a többi tanár, egy főtárgy mellett egy azzal rokon melléktárgyat is választ s ezzel látókörét kibővíti, — ugyanezt a vallástanárnak is meg kell cselekednie. Hiszen a vallás minden más tárgynál sokkalta inkább van összeforrva és bensőleg egyesülve bizonyos szakokkal. Történeti tény, hogy theologusokból váltak ki a legnagyobb bölcselők, paedagogusok, történészek, nyelvészek és írók. A vallástanár tehát legyen egyszersmind képesített tanár egyik másik világi tudományszakból, teszem a történetből vagy nyelvészetből is. S ekkor: mint egyenlő lép az egyenlők közé s ha valaki, ő leszen hivatva arra, hogy osztályvezető vagy igazgató legyen s ilyen formán csakugyan az a központ, a kiből — mint ezt a német paedagogusok is óhajtják •— a nevelő hatás kiárad az egész ifjúságra. De hogy ily központi egyéniséggé válhassék az iskolákban, oda természetesen még egyéb specialis személyi kellékekre is van szükség. Ezeket azonban most nem célom közelebbről fejtegetni. Az eddigiekben csakis általánosságban akartam a vallástanítás kérdését, főként a mi viszonyainkra való tekintettel megvilágosítani. Mint végeredményt megállapíthatjuk, hogy az evangelikus középiskolákban az evangeliomi keresztyén vallás lévén az egész nevelés és képzés materialis elve, a vallástanításnak az összes tárgyak között központi helyet kell elfoglalnia és minden tantárgygyal — ha másként nem, az evangelikus tanár személyisége útján — a legbensőbb kapcsolatban kell állnia s hogy ép azért elsőrendű feladatunk az evangelikus tanárképzés ügyének célszerű rendezése. Dr. Masznyik Endre. Értesítés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi Collegiumának jogakadémiáján az 1905—1906. tanév II-ik felére a beiratások 1906. január 9-től 19-ig eszközlendők; az előadások január 23-án veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek január 20—22-ik napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedélylyel lehet helye. A kik jogi tanulmányaikat csak most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyítványt, a kik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leckekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. A félévi tandíj 50 kor. Evangelikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A vizsgálatok határideje január 5-től 15-éig terjed. A jogakadémiai hallgatók általában részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló, e tanév elején újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben ; ebéd- és vacsoráért a II. félévben — január 1.—junius végéig — 90 K; csak ebédért a II. félévben 50 K fizetendő. Az erre érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által évenkint kiosztatni szokott ösztöndíjakra; valamint a szegénysorsúak tandíjmentességre, tápintézeti díj elengedésre s a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segély-egylet" támogatására számithatnak. A jogakadémiai ifjúsági, valamint a colleg'iumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére áll. — Mindennemű felvilágosításokkal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. A tiszai ág. hitv. ev. egyházker. eperjesi ősi Collegiumának jog akadémiáján, a hazai ág. hitv. ev. vallásfelekezet ez egyetlen ilynemű tanintézetén, — az 1905—1906. tanév alatt a következő tanárok működnek : dr. Mikler Károly dékán, dr. Flórián Károly, dr. Horovitz Simon, dr. E. Nagy Olivér, dr. Obetkó Dezső, dr. Raffay Ferenc, dr. Sztávik Mátyás (rendes tanárok), dr. Ereky István (rkív. tanár), dr. Horovitz Imre, dr. Máriássy Béla, dr. Sztehló János (magántanárok). Az I-ső félévben 27 tantárgy 96 heti órában ; a II-ik félévben pedig 33 tantárgy 105 heti órában adatik elő. A tanév első felében a jogakadémián összesen 224 hallyató volt beírva, úgy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tíz jogakadémia között a legelsők közé emelkedett. Az I. félév végén 14 joghallgató nyert végbizonyítványt. Több joghallgató részesült ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandíj- és tápintézeti-díj elengedésében stb. Ezen a címen a joghallgatók által élvezett kedvezmények összege a mult tanév alatt meghaladta a 8000 K-át. Az akadémiai ifjúság egyesületei: a jogász-testület, segélyegylet, túrista-egylet és vívóegylet, élénk működést fejtenek ki. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos. EGYHÁZI ÉLET. Figyelmeztetés. A jövő 1906. évtől fogva a Hivatalos Közleményekre külön nem fogadunk el megrendelést. A két lap együttes ára egész évre 10 K, félévre 5 K, negyedévre 2 K 50 fill. Egyházak s azon iskolák, intézetek, a melyek eddig a Hivatalos Közleményeket ingyen, hivatalból kapták (lelkészek), az Őrállót továbbra is 8 K áron rendelhetik meg. A ki az Őrállót megrendelte s a Hivatalos Közleményekből több példányra volna szüksége, a 2-ik, 3-ik stb. példányért 4—4 K-t fizet. Részletes tájékoztatót a jövő évi folyam első száma ad. Nagytiszteletü Stromp László theol. akad. Tanár Úrnak Pozsony. Nagytiszteletű Uram! Az „Ev. Őrálló" idei 50-dik számában helyreigazításomra adott szíves válaszában figyelmemet az apácai Cseri János emlékalapítvány miben létére is felhívja és választ kér. Én e választ örömmel és nyilvánosan adhatom meg Ntűségednek, mert néh. Koós Ferenc indítványa ez esetben még sem maradt csak szalmatüz, a mennyiben az ő indítványának megfelelőleg a Cseri János emlékalapítvány tényleg 1881-ben létesült s ma már 1600 K-nál valamivel többet számít, a mely ha 2000 K-ra nő, kamatja első sorban apácai illetőségű szegény sorsú, középiskolába járó szorgalmas tanulók segélyezésére fog fordíttatni. Az alap bizony lassan nő, mert ez idő szerint már jó formán csak Apáca áldozatkészségére van utalva. Gyarapítása különben mindenkor első gondomat' képezte, a mennyiben apácai „Olvasó Egyletünk "-ben e célra már régébben gyűjtő perselyt állítottunk fel s időközönként iskolai növendékek gyűjtése s a felnőtt ifjúság által rendezendő estélyek jövedelméből horaozgatjuk azt össze. Örömemre szolgál, — mert csak az volt a célom felszólalásomban — hogy Ntiszteletüséged Apácait jellemző nagyobb és kisebb érdemes munkáiban most már