Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-12-22 / 52. szám

532 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1905 lakkal, lüktető erekkel, a ki a rajta ütött sebeket, vérvesztést érzi s panaszkodó ajkával megtorlásra tüzel. Megvan benne a nagy költők azon östehetsége, liogv nemcsak a jelen bajait érzi, hanem rég enyészni-tért emberöltök titkos sóvárgását is s nevökben kielégítést követel. Kossuth első sorban a nemzeti szabadság bisztosítását sürgeti, mint a virágzó nemzeti élet első s legfontosabb feltételét. Szabad népből szükségképen müveit, gazdag, nagy nép válik, szabadság nélkül a műveltség és gazdagság áldása értéktelen ékítménynyé alacsonyul. Gazdagsága, műveltsége nem magáé, hanem a hatalomé, mely fölötte uralkodik. Híve a rendi alkotmánynak, védi intézményeit, kiváltkép a vármegyét, a melyet a nemzeti ellenállás egyetlen szerveképen ismer, azonban, midőn meggyőződik, hogy a nemzeti élet fejlődésének biztosítására a vármegye nem elég, habozás nélkül plántálja át hazai földre a nyugati népek intézményeit, a népképviseletet, felelős kormányt. Inkább a vármegye szövetségeséül, mint helyetteseképen. Bár az újkori parlamentek történelmének alig van tüneményszerübb alakja nála, a vármegyének mindvégig hü támasza és erős oltalmazója. Szerinte a vármegye hozzátartozik a magyarság politikai egyéniséghez. Ebben különbözik a centralista csoporttól, mely a vármegyét feltétlenül rossznak, terméketlennek tartotta és Széchenyitől, a kinek tanítása szerint a vármegye a rendi törekvések, vidéki érdekek fészke, mely egyetemes nemzeti törekvések és érdekek érvényesülését gátolja. A kiegyezés után kelt leveleiben valósággal ünnepli a vármegyét ; megretten minden elítélő szóra, mely ellene támad ; a nemzet életerének tartja, a minek érverését csökkenteni bűn és botorság. Irányának e határozott nemzeti jelleme tiszta harmóniába olvad össze emberies érzésével, nemes humanismusával. A közteherviselés, jobbágyszabadítás, vallásegyenlőségi dézsmatörlés politikai s gazdasági fontosságuk mellett egyszersmind az emberszeretet tényei s az államférfi alakját mintegy költői fénybe vonják. A valószerűség, biztos pilitikai számítás és az örök szép, örök igaz elvének odaadó tisztelete ölelkezik benne. A midőn vádolják, hogy szíve uralkodik éleslátásán, hogy érzései elhomályosítják ítéletétj voltaképen babért fűznek halántéka köré. Igaz, e forrásból gyengeségek is fakadnak s maga Kossuth pályája válságos fordulóin gyakran fegyvertelenül állt a zajongó hullámok között, — de másrészt épen ez a tulajdonsága tette őt hatalommá, ezzei fért hozzá a milliók szivéhez. Kossuthot a forradalmi szellem megtestesítőjének festik, a kinek útját vérpatak jelöli. Valóban, Kossuth forradalmi ember, ha a forradalom egy nép lelkének újjászületését jelenti, a régi világnézet kimultát s egy új életeszmény győzelmét. De ilyen értelemben forradalmi szellem Széchenyi is, a ki Kossuthot csupán megelőzte s határozottságra versenyzett vele. Önvédelmi harcunk a törvények érvényéért, a rend fentartásáért folyt a törvény ellenségei, a nemzetiségek és az udvar ellen. Magyarországnak a meghódolás és élet-halálharc között lehetett csak választania. „Magyarország az önvédelem téren áll, — mondta Kossuth Debrecenben — oly igazságos terén tehát, a melynél igazságosabbat nem ismer a história, mégis kinyújtá az engesztelésre karjait. De azt felelték: halj meg, ha békét akarsz ! Ha így felelnek, nem tehetünk egyebet, minthogy tovább harcoljunk, mert meghalni lesz ido akkor is, ha elvesztettünk mindent". Egyetlen magyar államférfiban sem élt annyira a szabadság szeretete, mint Kossuthban. Oly varázshatalomnak hitte, mely erősebbb a vér-, nyelv-, vallásközösség hatalmánál, mely minden népréteget, nemzetet egyesíteni tud s világtörténelmi nagyságra nevel. Szentül hitte, hogy hazánk nemzetiségei egytől-egyig egylelkü-vérű nemzetté forrnak a magyarral a közös szabadság áldásai révén. A szabagságszerető emberek és népek természetszerű frigyesei egymásnak. Egyiknek sérelme valamennyinek bántódása. Feltétlenül bizott a szabadságnak világmegváltó erejében s érdekét fölismerte, szolgálni tudta minden téren a nemzeti élet bármelyik ágában. Ez a feltétlen hit Kossuth államférfiúi egyéniségének egyik legszembeötlőbb vonása, mely a hatása alatt létrejött törvények fogalmazásáéig érzik. E törvények többnyire nagy jogok és szabadságelvek rövid, tömör kifejezései a megvalósításra vonatkozó részletes gyakorlati utasítások nélkül. Kossuth s a csapásán induló többség nem bír elképzelni szentségtörő kezet, mely a szabadságot biztosító törvények ellen támadni merne, bódult elmét, mely kifejezéseiket elferdíteni, érvényüket tagadni próbálná. Ez az államférfiakban szokatlan gyermekes hiedelem, naivság volt Kossuthnak egyik gyengesége. Nemzetével együtt vakon hitt olyan embereknek, a kiknek ajkára pusztán divat vagy alacsony számítás adta a márciusi idők nagy jelszavait s a kik jellemökkel a szabadság szűzi szeplőtelenségét megfertőztették. Sokszor nem tudott a szavak ködén át belelátni környezete lelkébe s hiszékenységét ügyes jelszóhősök jellemök s tehetségök dolgában egyiránt akárhányszor megtévesztették. Mint szónok, a magyar parlament és irodalom elsőrendű csillaga. Hírlapi cikkei, levelei szintén szónoki müvek s a meggyőzödéskeltő eszközök kápráztató gazdagsága s változtatos volta szinte elszédít; — bár a mi nemzedékünk nem hallja többé, de olvasva is magával ragad. A politikai szónok általánosan ismert sajátságain kivül benne egész sor nagy szónoki erény jelentkezik, hév, a forma választékos volta, megragadó festői előadás. Érzékenységénél fogva a hallgatóságnak eszét és szívét egyszerre tudja ostromolni. A költői szépségek, képek és hasonlatok hasonló áradására rajta kivül nálunk nem találni példát. Vajha megrázná, szónoki irodalmunk hanyatlása korában üdítő levegő áramlatképen hatna összes beszédeink és hírlapi cikkeinek új kiadása. Megrázná lelkünket újra s a kor, mely nagy célok egéből kicsinyes harcok és cselszövések porába szállt alá, a feltámadt Kossúthtól talán megtanulná a történelmi nagyság útját. Kovács Sándor. Protestáns Könyvek karácsonyi és újévi ajándékul. Az ünnepek alkalmából felhívjuk olvasóink figyelmét Vaday József evangyéliumi szellemű könyveire, a „Protestáns Jellem

u és „Protestáns Lelkület" című kötetekre, melyek hithüséget, hazafias jellemet és igazi protestáns gondolkozást csepegtetnek az ifjúság lelkébe. Úgy olcsóságuk, mint béltartalmuknál fogva megérdemlik a pártolást. Megrendelhetők a szerzőnél Nagyváradon a Prot. Lelkület 80 fill, 1 kor. és 1 kor. 30 fill, a Prot. Jellem 1 kor., 1 kor. 30 fill és 1 kor. 80 fill, továbbá 2 koronás díszkötésben. Megjelent könyvek. Apologétika.írta Erőss Lajos, debreceni theol. tanár. Ára kötve 8 kor. Debreceni Lelkészi Tár. Szerk. S. Szabó József. III. kötet. Ára kötve 10 kor. Egyházi beszédek. írta Lévay Lajos. VI kötet Ára kötve 6 kos. Köznapi imádságok templomi használatra. Készítette Baksai Dániel. Ára kötve 5 kor. Bibliaismertetés. írta Batizfalvy István, átdolgozta Bereczky Sándor. III. kiadás. Ára 1 kor. 60 fill. Az evangelikus lelkipásztor hivatalában és a szószéken. írta Draskóczy Lajos. Ára 1 kor. Lélek az, a mi megelevenít. Egyházi beszédek. írta Nagy Vince. 2 kor. 50 fill. A keresztyén egyház eszményképe. Szabó Aladár beköszöntő beszéde. Ára 40 fill. Keresztyén hittan és erkölcstan. írta Bereczky Sándor. Ára 1 kor. Ézéchiel, sa personne et son enseignemen. Par Jean Lajciak Paris & Cahors. A földművelő munkások föld szerzését előmozdító törvény Dániában. Dán eredetiből fordít. Szeberényi Lajos Zs. Ára 20 fill. Dalmácia. írta Havass Rezső. Budapest Újabb adalékok a Szepesmegye történetéhez. írta Wéber Samu. Ára 3 kor. Vigasztalás a koporsók mellett. írta Fülöp József. Ára 1 kor. 50 fill. Új szövetségi Apokrifusok. Fordította Raffay Sándor. Pozsony. 1905. Ára 6 kor. HOKNYÁNSZKY V. CS. fcS KIK. UDVART KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTKN.