Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-11-10 / 46. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 470 ott 5000 ember (a szabadgondolkozók számát 2000-re teszik), köztük hercegek és munkások, gazdagok és szegények, németek és franciák, oroszok és japánok, 5000 képviselője a különböző evangéliomi egyházaknak. És az összes ülések alatt ugyanaz a testvériség uralkodott, — pedig voltak eltérő vélemények. Honnan eredt ez az egység ? Onnan, hogy valamennyien Annak a szolgálatára ajánlották életüket, a ki elárasztja a lelkeket atyai szeretetének melegével. Mily jótékony látvány volt ez az 5000 keresztyén, a ki a legteljesebb áhítattal hallgatta az Úr imáját: „Jöjjön el a te országod!" — Un. Egyetemes gyűlés. A közoktatásügyi bizottság ülése. F. hó 4-én cl. e. 10 órakor tartotta meg az egyetemes közoktatásügyi bizottság báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő elnöklete mellett ülését, melyen részt vett a négy püspök, Zsilinszky és Szentiványi kerületi felügyelők s a tagok szép számmal. Megbeszélés tárgyát képezte „Az iskolai bizottságok szervezete" c. szabályrendelet-javaslat. E javaslat története ismeretes; évek óta tárgyalja a bizottság, de végleges formáját eddig megállapítani nem tudta, mert vagy fennálló és a használat által kipróbált helyi szokásokba ütköztek rendelkezései, vagy egyes vidékek különleges viszonyai módosításokat, lényeges változtatásokat kívántak. Az így keletkezett halasztás azonban az alkotandó szervezetnek nem kárára, de javára szolgál, mert így egy, a jelen viszonyokkal s a jövővel számoló, lehetőleg tökéletes szervezet fog létre jönni. A tárgyalás anyagát képező tervezetet, mint ezt Markusovszky Sámuel előadó jelentette, általánosságban mind a négy kerület elfogadja, de mindegyik több-kevesebb módosítást kíván. Igy a dunáninneni kerület egyebek között beterjeszti a pozsonyi egyháznak kifogásait s abbeli kijelentését, hogy eddigi helyesnek tapasztalt iskolai szervezetét fentartani kívánja; kifogásokat emel a bányai és a tiszai egyházkerület is, mely utóbbi terjedelmes és figyelemre méltó megjegyzéseit ki is nyomatta. Leglényegesebbek azonban a dunántúli egyházkerületnek észrevételei, melyeket Poszvék Sándor tollából lapunk mult számában egész terjedelmökben közöltünk. Annak constatálása után, hogy elvben és általánosságban mind a négy kerület elfogadja a javaslatot s annak hangsúlyozása mellett, hogy itt nem a kerület négyféle véleménye felett lesz döntve, kerületenkint való szavazással, a bizottság megkezdi az általános tárgyalást. Elsőnek Ggurátz Ferenc püspök szólalt fel a dunántúli vélemény mellett. Szavait általános helyeslés kisérte, különösen mikor rámutatott arra a túlprodukcióra, mely egyházunkban a legkülönfélébb szabályrendeletek alkotásában észlelhető s mely nem emelőleg, hanem kerékkötő gyanánt hátráltatólag fog hatni. Az egyházi élet terén működő férfi a szabályrendeletek valóságos labyrinthusában mozog már, a melyben a kivezető Ariadnefonalat megtalálni és megtartani keserves feladat. A paragrafusok tömege köti le a figyelmet s teljesen háttérbe szorul egyházunkban a protestáns elv: az egyéniség elve s a formalismus nyűge nehezedik ránk. Teljesen igaza van — szerinte — a dunántúli véleménynek, midőn hangsúlyozza, hogy imperativ jellegű, a legaprólékosabb részletekig kidolgozott szabályrendeletet nem szabad egyházainkra octroyálnunk, mert ezzel megsemmisítjük a haladást. Hadd érvényesüljön a protestáns elv: minden hatalom kiinduló pontja a gyülekezet; alkosson tehát a bizottság általános elvi határozatokra szorítkozó szabályrendeletet, a kerületeknek, esperességeknek, gyülekezeteknek pedig adja meg a szabad önrendelkezési jogot. Igy meglesz a felügyelet minden forumon, az egyetemet pedig megkíméljük attól, hogy a felszólalások egész tömegével kelljen majd folyton foglalkoznia. Ugyanily értelemben szólalt fel dr. Schneller István egyetemi tanár is. Az alsóbb forumoknak szabad kezet kell adni, már csak azért is, mert képtelenség pl. faluhelyen a tervezett szabályrendeletet minden részében végrehajtani; a felsőbb, de különösen a legfelsőbb fokon azután, mely felelős az állammal szemben is, határozott intézkedéseket lehet tenni. Helyesli a tiszai kerületnek a szakbizottságok alkotására vonatkozó indítványát s szükségesnek tartja az egyetemes iskolai felügyelői állásnak szervezését, kinek feladata volna a paedagogiai, didaktikai és methodikai kérdésekkel foglalkozni, iskoláinkat fejleszteni, tökéletesíteni, fejleszteni a protestáns öntudatot és ellenőrizni az állami intézkedéseket. Történeti adatokkal bizonyítja, hogy az az állás egyházunkban a 18. században létezett már, a reformátusoknál és az erdélyi róm. kath. statusnál ma is létezik, nálunk pedig szükségessé teszi az a körülmény, hogy felekezeti iskoláink mindinkább állami befolyás alá kerülnek s az egyháztól elidegenednek. Gyurátz püspök nézetét osztja Fischer Miklós iglói igazgató is, ki szintén kifogásolja a túlságos részletezést, azonkívül a javaslat szerinte ellenkezik a gyakorlati élet követelményeivel, belenyúl különféle hatóságok jogkörébe s ellenkezik eddigi intézkedésekkel és az alkotmánynyal. Mindezen állításait példákkal is bizonyítja. Dr. Masznyik Endre először is refiectál Schneller ideájára, melynek szerinte alkotmányunkban nincs alapja, majd pedig rámutat arra az elvi ellentétre, melyben a javaslattal a dunántúli kerület véleménye áll és a mely elvi kérdésben kell tehát a bizottságnak legelsőbb is dönteni, mert ha a dunántúli véleményt fogadja el, a szőnyegen levő javaslat tárgyalásába kezdeni nem lehet, hanem új bizottságot kell kiküldeni egy új javaslat készítésére. Miután a felszólalók többsége is ily értelemben nyilatkozott, új szerkesztő-bizottságot küldtek ki, feladatává téve a különböző vélemények összeegyeztetése mellett a lehető legnagyobb s csak elvi intézkedésekre szorítkozó egyszerűsítést. A bizottság elnöke lett Münnich Kálmán, előadója Markusovszky Sámuel, tagjai pedig dr. Masznyik Endre, Horváth Sámuel lelkész, Jausz Vilmos, Fischer Miklós. A bizottság lehetőleg még a most folyó egyetemes gyűlés tartama alatt felel meg megbízatásának. Schneller indítványa mellett felszólalt még Gömöry János eperjesi gymn. igazgató, ki utasítani kívánja az új javaslat kidolgozására kiküldött bizottságot, hogy ezen egyetemes iskolai felügyelői, vagy főigazgatói állásnak hatáskörét körvonalozza, a szervezetbe illeszsze be s tegyen lépéseket, hogy a jövő zsinat hozzon oly értelmű határozatot, mely ez állásnak szervezését lehetővé teszi. Ellenzi ezt az indítványt Baltik püspök egyrészt, mert ez a kérdés nem tartozik e bizottság jogkörébe, másrészt és különösen elégtelen anyagi eszközeinkre való utalással. Schneller erre indítványát olykép módosítja, hogy a közoktatásügyi bizottság azt a zsinat előkészítésére kiküldött bizottsághoz utasítja. Tudomásul vette a gyűlés dr. Masznyik bejelentését, hogy a középiskolai vallásoktatás tantervét eddig el nem készíthette s hogy lehetőleg gyorsan elkészíti s a bizottság elé terjeszti.