Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-10-13 / 42. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 420 ződés elfogadására kényszeríteni, a mely kérdés szintén felvettetett, — szerinte vitás. Az ellenkező álláspontot vitatták Csepregi esperes és Szeberényi Lajos Zsigmond, kik az esperesség határozatát védték. Közvetítő álláspontot foglalt el dr. Wagner Géza, ki a bizottság nevében azt az indítványt tette, hogy miután az átvételt kierőszakolni nem lehet, nem marad más hátra, mint az ügynek végleges eldöntését újból egy esztendőre elhalasztani, mely idő alatt az esperesség a kérdést újból tárgyalva talán hajlandó lesz a szerződést aláírni. Ezt a felfogást tartotta Zsilinszky M. ker. felügyelő is s előre látható lévén, hogy a kívánt egyetértés az előértekezleten úgy sem érhető el, a vita ebben a stadiumban abba is hagyatott s egyúttal az előérlekezlet is véget ért. Első nap. Október 5-én reggel 9 órakor Zsilinszky Mihály megnyitotta az ülést s első tárgyul a püspöki jelentést vették elő. Sárkány Sámuel utolsó püspöki jelentését titkára Vallentinyi Aladár olvasta fel. Rövid visszapillantást vetett 15 éves püspöki pályafutására. „Nem mintha a multak felemlítését nagyobb figyelemre méltónak tartanám, — úgymond —. Hiszen ha azok a kerület közjavára szolgáltak volna is, nem tulajdonítok magamnak semmi érdemet. Megelégszem azzal a benső tudattal, hogy a mit tennem kötelességemben állt, azt legjobb akaratom szerint és tehetségemhez képest teljesíteni törekedtem". FŐ örömét abban helyezi, hogy a kerületet zavartalan békében, teljes egyetértésben adhatja át püspöki utódjának. Nehéz feladat volt az új egyházi törvények végrehajtása, sok elégedetlenség támadt, de az ellentétek megszűntek, a viharok elcsendesültek. A hitrokoni szeretet szelid eszközeivel sikerült az elégedetlenséget lecsillapítani. „Hálát adok az egyház isteni urának, hogy engemet gyengét megerősített, kegyelmével támogatott nagy fontosságú hivatalom viselésében s őszintén kívánom, hogy áldó kegyelmét bőségesen áradoztassa hivatalbeli utódomra is". A hivek vallásos életében, az istentiszteletek látogatásában, az egyházi célokra szánt jótékonyság gyakorlásában elhidegülést és hanyatlást nem tapasztalhatni. Kitérés, gyermekek átengedése elég gyakori ugyan még, de itt évről-évre állandó csökkenést látunk, míg az egyházunk javára kötött egyességek száma emelkedőben van. A műit éven 221 esetből 152 javunkra s 69 kárunkra szól (az egész számnak 66°/

0). Múlt éven 146 pár közül javunkra 87, kárunkra 59 pár szerződött. Az áttérési statisztika szerint veszteségünk 74 (305—231), 1903-ban 85, 1902-ben pedig 274 volt. Az 1848. XX. t.-c. végrehajtása a zavaros politikai viszonyok miatt megakadt, de az államsegély kiutaltatott. A kerület tartalékalapja 68000 koronára rúg s ezt mind az államsegélyből takarították meg. 1898-ban az államsegély csak 12000 kor. volt, 1900-ban 17000 kor., 1902-ben Hl000 kor., 1903-ban 48000 kor., 1904-ben 59600 kor., míg az 1905. év első felére 57000 kor. utaltatott ki. Congrua fejében pedig kerek 33000 kor.-t kapott a kerület. Egyházlátogatás volt az arad-békési, pestmegyei és horvát-szlavon egyházmegyékben, mindenütt az esp. elnökségek részéről. A jegyzőkönyvek szerint kisebb fogyatkozások itt-ott előfordulnak, de általában panaszra nincsen ok. Különös jelenség, hogy Simonyifalván a németetek eljárnak a magyar istentiszteletre, a magyarok azonban nem. A közalapi segélyek kiosztásáról tájékoztatva a kerületet, fölveti a kérdést: nem volna e tanácsosabb és hasznosabb kevesebb egyházat nagyobb segélylyel támogatni, mint megfordítva. így a segély hathatósabb és f'ogauatosabb lenne. Bulgáriában szétszórtan élő evang. hazánkfiait Abaffy Miklós esperes meglátogatta, hogy őket egyházzá szervezze. A híveket négy községből összegyűjtötte, összeírta s tárgyalt velők. Az összegyűlt hívek lelkesedéssel ajánlották meg abból a kevésből, a mijök van, tehetségök szerint a szükséglet jórészét; azóta vettek telket templom és lelkészlak számára, körülkerítették, de a lelkészi javadalom oly csekély, hogy arra ember aligha akad. Mivel a kerület sem áldozhat sokat, de mivel ez inkább egyetemes egyházi, mint kerületi érdek, az egyetemes gyűlés figyelmét kell e missióra felhívni. Az iskolák állapota, az oktatás szinvonala elismerésre méltó. Beszámolt a nem evang. iskolák hitoktatásáról is, szintúgy az áll. tanítóképzők evang. vallású növendékeiről s a képesítésről. A pogány missióra adakoztak: Arad-Békés 46 K, Budapest 10 K, Pestmegye 89 K, Zólyom 139 K, Németpalánka 2 kor. A többi egyházmegyék külön küldték adományaikat egyenesen Lipcsébe. Óhajtandó, hogy e címen gyűjtött összegek a püspöki hivatal útján egy summában a kerület nevében jussanak el rendeltetésűk helyére. Tűzkárbiztosítási jutalék címén 3445 K-t jutott a kerületnek (ebből Budapest 13 K, Turóc 873 K, Zólyom 1800 K kapott). A Gusztáv Adolf-egylet 17000 K juttatott egyházainknak. Ebből Pancsova kapott legtöbbet: 2100 K. A műit éven felszentelt segédlelkészek száma 14. A lefolyt 15 év alatt 97 egyént szentelt fel lelkipásztorrá. Ezek közül 2 theol. akad. tanár (Raffay Sándor és Hornyánszky Aladár), 1 okleveles theol. tanár (Blatniczky Pál) 1 főgymn. igazgató (Gömöry János), 2 alesperes (Doleschal Lajos és Sárkány Béla),8 hitoktató és tanár, a többi a gyakorló lelkészi pályán maradt. Meghalt 3. Templomszentelés volt Kondoroson, a hol a püspököt Veres József békési esperes helyettesítette. A Zpevnik-alapítvány vagyona 24,000 korona; évi bevétele 6845 K, kiadása 6662 K. Nógrádi Szontágh Pál. a bányai egyházkerületnek hosszú időn át agilis tagja a kerületnek 6000 K hagyott iskolai célokra. E hagyományra azonban a dunáninneni kerület igényt jelentett be azon a címen, hogy a hagyományozó a végrendelet megírásakor. a mi az arányosítás előtt történt, csak saját kerületére gondolhatott; a nógrádi egyházmegyét, a melyhez Szontágh tartozott, a törvény a dunáninneni kerülethez csatolta, tehát a 6000 K ez utóbbit illeti. Ezért a bíróság az igényper benyújtására 30 napi határidőt tűzött ki, a hagyatékot letétbe helyezte. Mivel a hagyaték minden korlátozás nélkül a bányai ág. h. ev. kerületnek szól az, per eredménye nem lehet kétséges. Az ügy dr. Sztehlo K. ügyész kezében van. A közgyűlés a jelentést köszönettel tudomásul vette, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta. Bachát Dániel püspök indítványára a lemondott Sárkány Sámuel érdemert a kerület jegyzőkönyvileg megörökítette. Az aszódi leánynevelő-intézetről a felügyelő bizottság számolt be. Jelentését Scholtz Gusztáv ismertette. A műit éven 57 benlakó és 27 bejáró növendéke volt az iskolának, az idén 20-al több jelentkezett. Évi költségvetése 40,000 K-ra rúg, a kiadás 4200 K-val fölülmúlta az előirányzatot. A jövendő év űj terheket ró a kerületre; szükség van ragályos betegek kórházára, (egy melléképületet alakítanak át), tatarozni kell az épület tetőzetét, a mi közel 30,000 K kiadással jár. Az intézet fejlesztéséről, felsőbb leányiskolává átalakításáról kora még beszélni. Az V. osztályba csak 3-an jelentkeztek. Nagyobb számot legfölebb évek múlva várhatni. Fejlesztés esetén a tanerőknek középiskolai oklevelet kell sze-