Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-10-06 / 41. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 405 keltett előadásával. A protestantismus — felolvasó szerint — a keresztyénség legbensőbb erkölcsi tartalmának a képviselője, ezt kell folyton hangoztatnia, ezt diadalra juttatnia. Ezt pedig akkor cselekszi, ha uem merevedik meg a dogmákba, de folyton vissza és visszanyúl ősi egyetlen forrásába, az evangéliumba, mert az a baj, úgymond, hogy „erős protestánsok vagyunk, de gyeuge evangélikusok." Beszédén egy egészséges renaissance szelleme vonúl át, az evangelium örök igazainak alkalmazása a korviszonyokhoz, ezeknek megszentelése érdekében. Nem foglalkozhatunk a részletekkel, az egész értekezés a IX. vándorgyűlésről szóló külön füzetben jövő hóban meg fog jelenni: előre is felhívjuk olvasóink figyelmét e tartalmas és tanulságos tanulmányra. Zsilinszky alelnök felolvasását követte Szőts Farkas titkár beszéde a társaság működéséről, melyet — tekintve az előre haladott időt — rövidre fog s markáns pontokban jelöli meg, mit tett edclig a társaság. Ráutal eddigi már egész kis könyvtárt tevő kiadványaira, a melyek mind ujabb és ujabb ágat hajtva, munkálják a protestantismus haladását. Különös örömmel mutatja be, mint a társaság hatásának egyik erkölcsi szempontból legfelemelőbb példáját, a Stromp László által sajtó alá rendezett „Magyar evangelikus egyháztörténeti emlékek" 43 nyomatott ívet tevő hatalmas kötetét, a melyet, mint a tótprónai és blatnicai Prónay nemzetség acsai levéltárából és könyvtárából összegyűjtött történeti forrásművet igazi főúri bőkezűséggel s áldozatkészséggel maga az ev. egyetemes egyház nemes felügyelője, báró Prónay Dezső adott ki. E kiadás által a nemes báró egyrészt a Magyar prot. irod. társaságot akarja — előszava szerint — segíteni, mint a melynek az általa kiadott „Magyar prot. egyháztörténeti adattár számára oly sok adat áll már az egyházi testületek levéltáraiban is rendelkezésre, hogy annak kiadása a társulat anyagi erejéhez mérve igen nagy feladat, mely csak igen lassan valósítható meg" . . . Meg — úgymond tovább — ,a családi kegyelet is arra késztet, hogy a mit az ősök gondossága mint történelmi emléket megőrzött, ezt tanuságúi a történetírás és a jövő számára tegye közé a hálás utód." A díszgyűlés titkár e jelentését lelkes'éljenzéssel vette tudomásúl s egyhangúlag fejezte ki a nemes báró iránti hálás elismerését és köszönetét. ... Vajjon*akad-e főúr, ki nyomába lép ? !... Igen kedves és emelő pontja volt a díszgyűlésnek Hegedűs István budapesti egyetemi tanárnak, ennek a finom lelkű, bölcselő költőnek „Monica" c. költeménye, a melyről joggal mondhatjuk, hogy tiszta költői kifejezése annak a hangulatnak, a mely az Ágostont édes anyjával Monicával szemben eltölti, ki könnyeivel szülte ujjá fiát — az üdvösségre. Költőnk teljesen beleélte magát Augustinus Confessióiba s e tanulmányának ihletszülte gyümölcse e gyönyörű költemény, a melynek hatása is igen intensiv volt. Még Antal Gábor alelnök mondott a város muljába s jelenébe gyökerező talpraesett zárószót, majd Gyurátz Ferenc fejezte ki az ő ismeretes ékesszólásával a dunántúli egyházkerület köszönetét — mire a díszgyűlés is véget ért s nyomban követte a szomszéd termekben a — bankett. Estve 6 órakor még felolvasó estély fejezte be az ünnepélyek sorát, melynek! programmpontjait: Bernát Istvánnak „Haladás és protestantismus" c. értekezése (felolvasta Lévay Lajos.) Payr Sándornak „ Wittnyédy István soproni prókátor és evangelikus főember — s Tliury Etelének „A csepregi colloquium" c. történeti tanulmányai képezték. Tartalmas, méltó befejezése az ünnepélyek egész sorozatának. Ismertetését mellőzzük, "mert alkalma lesz ez értekezések mindegyikét kinek-kinek a külön füzet révén élvezhetni. Másnap 28-án a jelenvoltak nagy része két csoportra oszolva kirándulást rendezett, egyik a Semmering vadregényes vidékeire a másik Fraknó várába. Előbbieket inkább a természet utóbbiakat a történeti érdek is vonzotta. De a kirándulásokról tudósítani már nem feladatunk. (Só.) EGYHÁZI ÉLET. Köszönetnyilvánítás. Mindazon hitsorsosaimnak, barátaimnak és ismerőseimnek, a kik beiktatásom alkalmával levéllel és sürgönynyel üdvözölni szívesek voltak, nagyfokú elfoglaltságom miatt ez úton mondok figyelmökért hálás köszönetet. Budapest, 1905. október 5-én. Bachát Dániel, a bányakerület püspöke. A budapesti ág. hitv. evangélikusok kettős ünnepe. A budapesti Deák-téri ág. hitv. ev. testvéregyházaknak október hó 7-én és 8-án nagy ünnepük lesz. 7-én délelőtt 10 órakor teszik le zárókövét a városligeti fasorban (19—23. sz.) épült új ág. hitv. ev. főgymnasiumnak. Az ünnepély műsora a következő : 1. Erős várunk. Énekli az ifjúság. 2. Megnyitó beszéd, mondja dr. MágócsyDietz Sándor gymn. felügyelő. 3- Zárókőelhelyezés. 4. Áz épület átadása, illetve átvétele. 5 Oda, írta dr. Serédy Lajos tanár. 6. Ima, mondja Bachát Dániel püspök. Az ünnepély a Hymnus eléneklésével ér véget. 8-án, vasárnap délelőtt 10 órakor ugyancsak a városligeti fasorban levő új templom felavató-ünnepélye lesz s ennek keretében iktatja be a pes'i ág. hitv. ev. magyar egyház új lelkészét, Kaezián Jánost hivatalába. A templom-felavatóbeszédet Bachát Dániel püspök, a beiktató-beszédet Scholtz Gusztáv h. esperes mondja s Kaezián János tartja majd ezek után beköszöntőjét. Récse kettős ünnepe. A pozsonyvárosi egyházmegyéhez tartozó Récse anyaegyház hívei régóta szerettek volna templomuk mellé tornyot építeni. Jó ideig belső zavarok, többszörös felügyelőválság hátráltatták a szép terv valósulását. Az idei esztendő végre meghozta a kívánt eredményt. A hívek megadóztatták magukat, az egyházmegye helybenhagyta a költségvetést s okt. 1-én végre megtörtént a torony és harangok felszentelése. D. Baltik Frigyes püspök maga végezte a felszentelést. Hacker Károly esp. másodfelügyelő, Füzék Sándor főszolgabíró, Mayer György szolgabíró, a községi képviselőtestület, a r. kath. egyház küldöttségének jelenlétében. Az ünnepélyt gyülekezeti közgyűlés előzte meg, majd a zárókőletétel következett, k.% istentiszteleten az alkalmi prédikációt Schulze Ottó helybeli lelkész tartotta, A püspöknek rajta kívül Schönviszner Kálmán szentgyörgyi lelkész segédkezett. Az ünnep második részének Tim Károly tanító volt középpontja, a kinek 40 éves pályafordulóját ünnepelte a gyülekezet. A hálás hívek fáradhatatlan oktatójukat szép kehelylyel tisztelték meg elismerés fejében. Timet Baltik püspök s Hacker felügyelő is melegen üdvözölte. A király a minap a koronás arany érdem-