Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-01-13 / 3. szám

1904 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 38 felekezetközi viszonyokkal foglalkozik, a mint azok Németországban kifejlődtek. E könyvből, múltkori adataink kiegészitéseképen ide igtatjuk még a következő érdekesebb dolgokat. A mi mindjárt az áttéréseket illeti, e tekintetben a nyereményszámla határozottan az evangélikus egyház számára kedvező. Vegyük pl. az 1895—1900. évet. Ez idő alatt evangélikussá lett Sziléziában 1197 r.-kath. egyén, holott r.-katholikussá csak 54 prot. egyén. Hasonlóan áll az arány Szászországban, Wesztfáliában, Posenben, Bajorországban, a Rajna mentén. Általában 1870 óta kevesebb az áttérés a r.-kath. egyházba. Ennek okát a jezsuita író nem mondja, de nem csalódunk, ha azt a római curia intransigens dogmatismusában jelöljük meg, a melyet IX. Pius indított meg. Érdekes a jezsuita iró azon beismerése is, hogy szellemi s anyagi tekintetben egyaránt a protestánsok még túlnyomólag r.-kath. vidékeken és városokban is előnyben vannak, ők a vezetők és hangadók. Akárcsak nálunk; minek okát ismét nem nehéz megjelölni. A protestantismus önálló, autonom egyéniségeket nevel s nem nyomja el azt híveiben. Az ily egyéniség aztán biztosabban átküzdi magát az akadályokon, életrevalóbb, emelkedettebb. Ebben rejlik a mi erőnk. Az is érdekes, hogy a vegyes házasságokból származott gyermekek 56%'

a részesül ev. prot. nevelésben, különösen a hivatalnoki s tanári osztály gyermekeit átlag e nevelésben részesíti. Ez is felette érdekes adat s bizonyítja, hogy a protestantismus inkább a műveltek vallása. A r.-kath. klérus e miatt, a hol csak lehet, akadályokat gördít a vegyes házasságok elé, bárha nincs módjában azokat megakadályozni, eltiltásuktól meg óvatosan tartózkodik. Vájjon nálunk milyen a számarány e tekintetben ? Félő, hogy nem ily kedvező: sőt tudjuk, hogy nálunk a vegyes házasságok a legveszedelmesebb vezetőcsatornák a r.-katholicismus felé. Hogyan kelljen a bajon segíteni? Tudtunkkal ezen egyetlen út van csak — s ez: erős evangélikus öntudatot nevelni ifjúságunk, különösen pedig leányaink szivébe. A mi híveinket nem tartja meg, nem köti le sem gyóntatószék, sem egyházi fegyelem : csak egyetlen, tisztán szellemi hatalom, a szív meggyőződése. De ez alapon aztán az evangelikus egyházát semmiféle hatalom a világon nem dönti meg. EGYHÁZI ÉLET. Az egyetemes felügyelő gyásza. Egyetemes egyházunk felügyelőjét: báró Prónay Dezsőt és családját gyász érte. Anyósa, tótprónai és blatnicai özv. báró Prónay Istvánné szül. nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Anna úrnő folyó évi január hó 6-án, áldásos életének 86. évében, végelgyengülés következtében elhúnyt. Temetése folyó hó 8-án a pestmegyei Pécelen történt. A megboldogult matrónát családjának és ismerőseinek áldása kisérte a sirba. Egyetemes felügyelőnk családi gyászában megilletődött szívvel veszünk részt. Emberkéz nyújtotta vigasznál hathatósabb vigasztalást ad az életnek és enyhítésnek Ura. Zólyom a pogány missióért. Magyarhoni evang. egyházunk a legújabb ideig alig vetett ügyet a pogány missióra. Istápolására csak elvétve mutatkozott itt-ott némi áldozatkészség. Igaz, hogy a mi egyházunk a belső missió dolgában is meglehetősen hátra van még s első sorban ez kívánja s foglalja le anyagi erőnket, de azért nem szabad ridegen megtagadnunk azt a kötelességet sem, a melylyel az evangéliumot idegen népek közt terjesztő intézeteknek tartozunk. Scholcz Ödön ágfalvi testvérünk buzgósága következtében az egyházi közvélemény mindinkább felkarolja a pogánytérités áldott czélját; a hitbuzgalom is évről-évre meghozza már áldozatát a legtöbb gyülekezetben. Szép példát szolgáltat rá a zólyomi egyházmegye, a melynek áldozatkészsége különben az egyházi jótékonyság minden ágában tündöklik. Zólyom egyházai 1901-ben 91 korona 96 fillért, 1902-ben 102 korona 96 fillért, 1903-ban 117 korona 47 fillért, 1904-ben 133 kor. 45 fill, gyűjtöttek erre a célra. Adjon az Úr más vidékeken is hasonló szép eredményt! (F. G.) Egy gyülekezet boldog karácsonya. Hódmezővásárhelyi egyházunk nehéz viszonyok közé jutott a múlt években. A törvényhatóság közigazgatási bizottsága, a bányakerület, a csanád-csongrádi egyházmegye új iskola építését kívánta, mert a régi terem alacsony, sötét és szellőztetése is nagy bajjal jár. A gyülekezetben kész volt a lélek, de szegénysége miatt nem merte az építkezést elhatározni. Attól tartott, hogy nem bírja terhét. Az isteni gondviselés azonban itt is megtalálta a segítés útját. Karácsony harmadik napján ugyanis egy jótékonyságáról városszerte ismert úri asszony, Mayerfy Józsefné szül. Ollik Emília, az egyházközség felügyelőjének tiszteletreméltó neje, felkereste a lelkészt lakásán és kijelentette, hogy férjével együtt a nehéz viszonyokkal küzdő gyülekezetnek új, célszerű s minden tekintetben megfelelő iskolát, háromszobás tanítói lakást (mellékhelyiségekkel), egy tágas, iskolai célokra és felolvasások tartására is alkalmas tanácstermet és harangozói lakást építtet s az építést már a tavaszszal megkezdik. A nemeslelkű házasfelek frigyét gyermekekkel nem áldotta meg az ég s hogy a szívökben égő szeretet meddő ne maradjon, a gyülekezetnek száz és száz iskolásgyermekét fogadták szeretetökbe. Boldog a föld, mely ilyen szíveket terem s boldog a gyülekezet, a mely ilyen élő tagokból áll! Vajha, a kegyelemnek atyja támasztana a példájuk nyomán hasonló jótevőket és szerezne sok küzködő egyházunknak egy-egy ily szép karácsonyt! Halálozások. Három lelkésztestvérünk elhúnytát jelentjük. A szúlyói articularis gyülekezet (Trencsénm.) elaggott pásztora, Krizsán János, élete 84. évében költözött el sorainkból rövid szenvedés után. Január 2-án temették. — Bartholomaeidesz Gyulában, Kálnó nyugalmazott lelkészében, felvidéki ároni családainknak igazi patriarchiája dőlt ki dec. 30-án Losoncon. Elhúnytával a Svehla, Frenyó, Dobronyovszky, Zatyko, Szlancsik és Henriczy papi házak borultak mély gyászba. A boldogult 77 évig élt s ebből 53-at a lelkészi rögös pályán. Hűségét, munkásságát a hatalmas nógrádi egyházmegye az alesperesi tiszttel jutalmazta meg. Január 2-án a kálnói temetőben helyezték nyugalomra. — Dianiska Albert kisszebeni lelkészt január 7-én, deli 12 órakor hosszas szenvedés után szólította el az Úr szőllejének munkásai közül. Január 9-én temették. 63 éves volt s özvegye meg egy fia, valamint a köztiszteletben álló Dianiska-család gyászolja. — Bereczky Antal kis-dörgicsei tanító (Zalamegye) is elhúnyt félszázados lankadatlan nevelői munka után a budapesti Bethesda-kórházban. A régi rectorok egyik érdekes alakja volt, a kinek munkássága nem ért véget tanterme ajtajánál. A zalai egyházmegye törvényszéki bíróvá, a tanító-egylet alelnökévé választotta a hű munkást. — Áldás hamvukon! A pesti (leáktéri magyar egyház új lelkészi állást szervezett, a melyre a pályázatot is kihirdette. Az új lelkész a városligeti fasorban a gymnasium mellé épült új templomban fogja az istentiszteletet tartani s hivatali köre az V., VI., VII. kerületnek a nagy kör-úton kívül eső részeire s a X. kerületre (Kőbánya) terjed ki. Javadalma lakáson s a szokásos palást-díjakon kívül 4000 korona törzsfizetésben s ötszörös egyenként 800