Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-08-04 / 32. szám

317 EVANGELlliUS ŐRÁLLÓ 1905 felemelni kényszerültek. Különben is ilyfajta mensa gymnasiatikát kezd már itt-ott az állam is állítani. Tanuljunk a pápásoktól uraim ! Ott a leendő anyák által a családban ápolják és tartják fenn az éber valláserkölcsi életet, akár a zsidók. Sőt a férfiakat is megtéríttetik általuk. Tessék csak megnézni a statisztikát. Leányiskola kellene minékünk ily olcsó konviktussal, mert a mostaniak, 400 frtos évi költséggel, nem nékünk 700—800 frtos egyházi szolgáknak, csak araknak valók! És miért épen Bonyhádon? Mert jubilál? Elég szép ünnep lészen az, ha modern épületben tartandja. Vagy, mert az aláírások még a jogutódokra nézve is kötelezőleg történtek? De nincsenek befizetve és igy mégis csak az egyházmegye volna a jövő költségek fedezésére kötelezve ! Vagy sok helyettes tanárral, mert ez olcsóbb ? De vájjon megengedhető-e ez ? Elég egy megye számára, könnyen hozzáférhető központban, egy főgymnasium. Minden megye lassanként hozzájut ily intézethez s akkor mi lészen majd a sok főgyninnsiummal'? Miért tehát még is Bonyhádnak? Megmondom. — Egy részt mert volt és van lelkes tanári kara, a kikre büszkék vagyunk, kiknek ideális lelkesültségét, mindenkor elismerjük, meg is köszönjük, meg is háláljuk. Hiszen lelkesültség és szenvedély nélkül nagy dolgok egyáltalán nem történhetnének, de viszont suggeráló erejök sok nélkülözhető, szükségtelen, sőt romlásba döntő dolgoknak is a szülőanyjuk. Másrészt mert főképen Bonyhádnak s közvetlen szomszédságának érdeke, egy jövelmezőbb fő, mint egy al• gymnasium. De hát akkor ismét nem értem, hogy hozzá-járulását miért szavazta meg csak 40 évre s nem azon segészidőre,a míg a főgymnasium egyáltalán kebelében lesz. Egy szóval. „Amicus mihi Plato, amicus Aristoteles, sed maxima amica Veritas." Dicséretet érdemel a lelkes gymii. igazgatónak és Bonyhád község evang. lelkészének törekvése, buzgalma, lelkesültsége, az algvmn. nagy és kis bizottságának készsége, jóakarata: ámde semmikép sem fog ártani úgy egyházunk mostani sanyarú helyzete, mint az államkormányzat kifejezett jövendőbeli szándékai tekintetéből, egy kis kerékkötő. Várjunk még egy kissé jobb időkre ! Elég nehéz nékünk megtartanunk, a mink van,fegyházunk híveit, valláserkölcsi drága autónomiánkat (Apóst. III. 11.) ... ch. . .. r. (Befejező cikk köv.) KÜLFÖLDI KRÓNIKA. A német trónörökös házasságáról s az ez alkalommal kifejtett fényről és pompáról sokat olvastunk úgy a hazai, mint a külföldi napi és képes szépirodalmi lapokban; ezúttal a „Der alte Glaube" c. ev. luth. hetilapnak Ceciliáról, az ifjú trónörökösnőről adott jellemzése kelti fel figyelmünket. E jellemzés felette kedvező s úgy tünteti fel a magas méltóságra hivatott ifjú nőt, mint a ki e méltóságnak nemcsak a kiváltságaival, hanem a kötelességeivel is teljesen tisztában van s a kit vallásos mély kedélye, komoly megfontoló judiciuma s kiváló lelki és szívbeli műveltsége a reá váró felelősségteljes szerepre a legbizalomkeltőbb mértékben képesítenek. Schmidt H. cannesi lelkész, ki éveken keresztül lelki atyja volt, ez irányban a következőleg nyilatkozik: „A mi vallásos fejlődését nézi, e tekintetben úgy kitűnő instructora Ehrich, most ludwigslusti lelkész, mint a kiváló egyházi szónok s schwerini udvari főpap, Adolf, alaposan kioktatták őt a Luther kátéjából, utóbbi confirmálta is meg 1903-ban, a schwerini vártemplomban. Cannesban magas műveltségű vicárinsok oktatták. Csupán a confirmációt megelőző két legutóbbi télen járt be hetenkint egyszer a paplakra, a hol, ugyancsak Luther kátéjának a vezérfonala mellett, együt megbeszélgettük az élet fontos feladait és kérdéseit. Előadásaimat mindig a legéberebb figyelemmel hallgatta s az írásból nagy értelemmel és lelkesedéssel olvasott részleteket. Göthe szavait, hogy „minél inkább növekszik valaki a valódi műveltségben, annál szorgalmasabb olvasója lesz a bibliának" teljes lélekkel magáévá tette. Tudja, hogy az igazi kegyesség mindig arra néz, a ki tekintetével titkon vigyázza lépteinket s látja szívünk legrejtettebb gondolatait is. Jézus szent személyisége mély és erős benyomással volt szivére: látni, hogy magas állásában is — bensőleg hű követője Urának. Jól tudja, hogy nemcsak a szeretetnek, hanem az uralkodásnak is lényege — a szolgálat, Magas hivatásába azzal az erős bizonyossággal lépett, hogy — a hű szeretet diadalmaskodik. Bárha egyházának hű élő tagja, ki Luther életének s a reformációnak történetét nemcsak jól ismeri, hanem vérévé is fogadta: azért egyáltalán nem elfogult. Elég alkalma volt egyéb felekezetek régi s modern korbeli nemes alakjaival is megismerkedhetni s nagyon jól megtudja becsülni az igazi keresztyénséget s emberszeretetet., bármely formában is nyilatkozzék meg az. Szeret mélyen elgondolkozni s a dolgok velejére hatolni, egyben praktikus természet is, a ki, bizonyos, hogy fejjel, szívvel és kézzel egyaránt fog majd magas állásában korunk sociális bajainak és feladatainak a megoldásához ..." A magunk részéről a milyen örömmel olvastuk e rokonszenves szavakat, oly őszintén kívánjuk, hogy azokat egykor az ifjú fejedelemnő mind valóra váltsa. Vajha megértenék már odafenn a trónoknál is, hogy az igazi uralkodói képesítést nem az ú. n. „Gottesgnadenthum" hanem a keresztyén erkölcsben való elmélyedettség képezi s hogy az igazi uralkodásnak lényege, épúgy, mint az igazi szeretetnek: tudj felebarátaidnak szolgálni . . . Mint minden sociális kérdésnek, úgy az uralkodás művészetének is nyitja, titka egy szóban van s ez: Krisztus. A németországi Gusztáv Adolf-egylet központi vezetősége nevében D. Pank elnök és D. Härtung jegyző f. év. május 30-áról keltezve kiadták az összes íoegyletekhez intézett meghívót, a melyben jelentik, hogy a nevezett egylet a m. évi heidelbergi nagygyűlés határozata értelmében ezidei 58-ik nagygyűlését Brombergben fogja tartani és pedig a poseni főegylettel való megállapodás értelmében szeptember hó 19., 20. és 21. napjain. Ez okból felhívja azon jogosított képviselőket, a kik valamely döntést igénylő javaslattal óhajtanak fellépni, hogy ezt a napirendre való beillesztés végett júl. 15-ig a központi választmánynyal közöljék; azokat pedig, a kik a nagygyűlésen előadást óhajtanak tartani, felhívja, hogy annak tárgyát szept. l-ig adják a központ tudtára. Á meghívó ezenkívül 11 pontban különféle hasznos utasításokat tartalmaz, a melyek a nagygyűlés sima és biztos előkészítését szolgálják. Gondunk lesz rá, hogy annak idején kimerítő tudósításban közöljük a brombergi tárgyalások eredményét. A francia parlament tehát megszavazta az egyház és az állam teljes elválasztását célzó törvényt. Most még csak a senátus van hátra, mely ezt állítólag szeptember hóban veszi tárgyalás alá s ha az is megszavazza, e két nagy intézmény viszonyában beáll tényleg is az óriási fordulat. Az ultramontanismussal párosult nacionalismus nagy erőmegfeszítéssel dolgozik a törvényjavaslat megakasztásán s sokat vár attól, ha a senatus azt el nem fogadná, úgy okoskodván, hogy „qui habet tempus, habet