Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-06-23 / 26. szám

1905 felmentését kéri 45 éven át hűséggel betöltött állásából. Az egyház az ő és Cserhalmi István tanítónak — a ki szintén ez évben tölti be tanítói működésének 40. évét — tiszteletére ünnepélyt készül rendezni. — A mosoni egyházmegye június 25-án Rajkán, a pozsonyvárosi július 6-án Pozsonyban tartja évi közgyűlését. — A nagyhonti egyházmegye július 5-én reggel 9 órakor tartja közgyűlését Selmecbányán a lycealis tanácsteremben. — A nógrádi egyházmegye közgyűlése július 12—13-án lesz Losoncon az állami tanítóképezde nagytermében. 12-én ülésezik az iskolai bizottság, számvevőszék, akkor lesz az esperességi közgyűlés a lelkészi értekezlet a gyámoldák és a gyámintézeti bizottság ülése. 13-án gyámintézeti istentisztelet után gyámintézeti közgyűlés és délután törvényszéki ülés. — A brassói magyar egyházmegye június 27-én Apácán tartja meg rendes közgyűlését; előző nap előértekezlet lesz, 27-én a gyámintézeti istentisztelet után, melyen Kiss Béla bácsfalusi lelkész prédikál, — lesz gyámintézeti s az esperességi közgyűlés. Zólyom júl. 24—25-én ül össze Besztercebányán. Első nap a papi értekezlet gyűlése. f Scliőnvizner János. A megboldogulttal szepesmegyei és hazai egyházunknak erős, megbízható oszlopa dölt ki június hó 16-án. 19-én nagy részvét mellett temettük. Nem csak hívei jelentek meg, hanem a környékbeli közönség, a XIII városi és a tátraaljai egyházmegye lelkészei is s ott volt a kerület püspöke, Zelenka Pál. A gyászolóház előtt a helybeli daloskör énekelt s Faix Mihály imádkozott, azután a számos koszorúval díszített koporsót a lelkészek és különféle testületek tagjai a templomba vitték. Székely Gyula tátraaljai főesperes épületes gyászbeszédet tartott, méltatván a halott érdemeit. Híveinek szeretete és ragaszkodása, legszebb bizonyítvány hű sáfárkodása mellett. A község megható éneke után a (Einen guten Kampf hab ich gekämpfet), a helybeli lelkész, Faix Mihály adta elő a boldogult életrajzát: Született Késmárkon 1825-ik évi ápril. 6-án. Szülővárosában végezte az elemi iskolákat és a gymnasiumot az 1841—1842. tanév kivételével, a melyet Rozsnyón töltött a magyar nyelv elsajátítása végett. Istenfélő arája kedvéért theologiai pályára lépett, a melyet szintén a késmárki lyceumban végzett el, 1846-ban jún. 20—21-én Jozéffy Pál superintendens előtt letette a candidaticumot és azonnal Jénába ment, hol Vare, Rückert és Schwartz tanárok előadásait hallgatta. Előbb Késmárkon volt segédtanár, 1850 óta izsákfalvi lelkész, 1858 óta iskolavizsgáló. 1867-ben Nagyszalókra választották meg, a hol 37 évig munkálkodott. 1878-ban Tátraalja alesperessé, 1890-ben főesperessé választotta. 1900 ban a vidék s az egyház lelkes tüntetése közben ünnepelte félszázados szolgálatát, mely alkalommal a király is kitüntette. Gyengélkedése miatt 1903-ban esperesi, 1904-ben lelkészi hivataláról is leköszönt. Áldással bocsátottuk révébe a kifáradt utast. Emléke tovább él közöttünk, mert megőrzik jótettei. Orosháza szavazata. Orosházi egyházunk képviselőtestülete június 17-én döntött a püspökválasztás dolgában. E szavazatnak különös súlyt és érdeket ad az a körülmény, hogy Orosházának az egyik püspökjelölt, Veres József a papja. A szavazatban^ benne foglaltatik a jelölt évtizedekre szóló működésének kritikája és méltánylása is. Az ítéletet azok mondják ki, a kik a jelöltet, tulajdonságait legalaposabban ismerik. A szavazás alkalmával Veres Józsefre 35, Petrovits Somára 27, Kovács Andorra 2, Bachát Dánielre 1 szavazat esett, tehát orosliáza 6 szavazata csekély szótöbbséggel Veresé lett. Jótékonyság. Gróf Zichy Nep. János, a divényi senioralis uradalom ez idő szerinti haszonélvezője a nógrád-szentpéteri evang. gyülekezetnek temploma javítására 150 koronát adományozott. Kitüntetés. 0 Felsége a király dr. Moravcsik Ernő Emil budapesti tudomány egyetemi nyilvános rendes tanárnak, az orvosi tudomány és szakoktatás körül szerzett érdemei, valamint a közigazgatás és különösen a véderő, nevezetesen pedig a honvédség érdekében tett sikeres és önzetlen szolgálatai elismeréséül, a magyar királyi [udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta. Egyházi közgyűlések naptára. Jún. 26. mosoni egyházmegye, Rajkán. Jún. 27. bácsi egyházmegye, Újvidéken. Jún 27. brassói magyar egyházmegye, Apácán. Jún. 29. győri egyházmege, Téthen. Július 5. nagyhonti egyházmegye, Selmecbányán. Július 6. pozsonyvárosi egyházmegye, Pozsonyban. Július 11. dunántúli lelkész-egylet, Kőszegen. Júl. 12—13. dunántúli kerület, Kőszegen. Júl. 12—13. nógrádi egyházmegye, Losoncon. Júl. 18—21. tiszakerület, Miskolcon. Júl. 24—25. zólyomi egyházmegye, Besztercebányán. Aug. 23—25. dunáninneni kerület, Pozsonyban. Nyilatkozat. A napokban egyházunk egy tekintélyes vezérférfia, egyházmegyei felügyelő — meginterpellált: „Miért nem nyilatkoztatom Petrovics és Laukó barátaim példájára én is, ki, hogy a bányakerületi püspöki állásra nem reflectálok?" Mástól kellett tehát megtudnom, hogy én „reüectálok." Mert addig igazán „nem" reliectáltam. Most sem teszem. Bachát barátommal szemben épen nem és, mert erősen hiszem, hogy a bányakerületi 433,000 lélek közt 221,000 lélekszámmal, 165 községben 94-ben tót nyelven beszélő hívek oly püspökkel kell, hogy bírjanak, ki őket anyanyelvükön üdvözölje, vezesse! Én — sajnos — tótul nem tudok! Azért: „Éljen Bachát Dániel, bányakerül, püspök!" Budapest, 1905. jún. 17. Scholtz Gusztáv, lelkész, egyházker. jegyző. Értesítés. Fölhívom és fölkérem mindazokat az érettségit tett evang. ifjakat, a kik az eperjesi ev. theol. akadémiába a jövő tanévre beiratkozni s az internátusi és konviktusi kedvezményekben részesülni szándékoznak, eredeti érettségi és szegénységi bizonyitványnyal ellátott kérvényeiket augusztus hó 15-éig hozzám Dobsinára (Gömör vra.) küldjék be. Eperjesen, 1905. június 12 én. Dr. Szlávik Mátyás, ev. theol. akad. dékán. Szerkesztői üzenetek. Értesítjük olvasóinkat, hogy ha valami ügyük van a minisztériumnál vagy más hatóságnál, megkeresésökre szívesen utána járunk, tájékozódunk s ha szükséges, meg is sürgetjük — pusztán esetleges kész kiadásainkat számítjuk föl. A szerkesztő minden héten megfordul Budapesten, a segédszerkesztő pedig állandóan a fővárosban lakik. Reméljük, hogy ezen ajánlkozásunkkal is közelebb jutottunk egyházunk s közönségünk rokonszenvéhez. Lapunk olvasóit, főkép a lelkész, tanár és tanítói urakat tisztelettel kérjük, hogy az egyházukban előforduló eseményekről, gyűlésekről stb. bennünket értesíteni szíveskedjenek. Költségüket megtérítjük s fáradságukat is díjazzuk. Fontos hírekről idő rövidsége esetén táviratot is szivesen veszünk. A közleményt a szedés könnyítése végett a papírlapnak csak egyik oldalára kell irni. A cikkeket is díjazzuk s éppen ezért szigorú mértékkel mérünk. HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIK. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.