Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-06-02 / 23. szám

1S6 1905 VI. Sonnois cambrai érsek : Sonnoist nem aggasztja az a kérdés, ki tudják-e fizetni majd a templombért, vagy se? Akármi történik, a misét mindenütt nyílik alkalom kiszolgáltatni. Pincében, fák alatt, piacon, réteken csak lesz helye a misének. Ez tehát ne aggaszszon bennünket, hanem igenis azon tépelődjünk, miből fog a papság megélni, ha az állami segítséget tovább nem fogja kapni. VII. Bricy meauxy püspök: Ha a kormány 100 frankért odaadná bérbe a meauxi székesegyházat, még akkor se kellene, pedig fáj azt a gyönyörű templomot nélkülöznöm, s ha egy centimet kellene csak bérbe fizetnem ezért a palotáért, én ugyan nem venném ki bérbe attól a kormánytól, a mely törvénytelen úton fosztott ki bennünket. A püspök úgy véli, ha a separatio megtörténik, a zsidók fogják az egyházat támogatni. Az én egyházmegyém területén gazdag zsidók laknak, például a Cahen, a d'Anvers, az Ephrussi, a Rothschild családok. Csak kérdezze meg ön a ferrieresi plébánost, a kinek földesura Rothschild — szenved-e valamiben hiányt ? Majd ő fel fogja önt világosítani, hogy az ő egyháza legalább is oly jó anyagi körülmények közt van, mint a párisi, s mindezt Rothschildnak köszönheti. A separatio megtörténtével a gazdag zsidókhoz fogunk fordulni és ők támogatni fogják a kifosztott és üldözött keresztyéneket VIII. Meunier evreuxi püspök: A separatio megtörténte az iparra végzetes lesz. Mindazok az iparosok, a kik egyházi szerek, ruhák, templomok előállításából, illetve építéséből élnek, kenyér nélkül maradnak. Tönkre fognak menni továbbá mindazok az iparosok és vállalkozók, a kiknek kenyerét idáig a külmissió adta meg. IX. Amette bayeuxi püspök: Ám, ha az államnak így tetszik, raboljon ki bennünket, csak aztán hagyjon bennünket békességben, szabadságban. A bethlehemi szegénységtől nem félünk, csak a szabadságot elnyerhessük. De félő, hogy az állam azután is békóban akar tartani. Ez esetben sohase lesz békesség, mert a katholikusok lelkiismerete nem tűri el az állam nyomását. Van még más félni való is. Az egyház a maga nagy szegénységében nem lesz képes mindarról gondoskodni, a mit ma teljesít. S ha beáll ez az eset, egész nagy területen nem lesz egyéb, csak pogányság, istentelenség 1 X. Bonnefoi aixi érsek: A vihar muló természetű. A nehéz napok elmúlnak, s az egyház a küzdelemből megerősödve fog kikerülni. XI. Bonfils mansi püspök: A Bonfilssel folytatott beszélgetés folyamán kitűnt az a mosolyt keltő panasz is, hogy Bonfils nemcsak a separatio törvényjavaslatért haragszik Combes-ra, hanem személyes jellegű oka is van. Egyszer egy ebéd alkalmával Combes nem kereste a püspök úr barátságát s vele csak kezet se fogott! 0, már mint a mansi püspök — a pápa szolgája s a mit az parancsol, annak vakon engedelmeskedik XII. Labouré rennesi bíboros érsek: Nyilatkozata csak másodszájból volt nyerhető, mert Labouré a francia hírlapírók elnevezése szerint „nagy hallgató." Labouréhoz nem is jutott az interview-voló, hanem csak egy hozzá közel álló úriembertől szivárgott ki abbeli véleménye, hogyha az állam szentségtörő kezekkel a templomhoz nyúl, vér fog folyni. XIII. Dubillard quimperi püspök: Dubillard úgy véli, hogy a templomok elvétele esetén a hívek buzgósága fogja pótolni a pénzbeli hiányokat. Az elvett templomokat bérbe nem fogjuk kivenni, hanem építünk fakápolnákat. Az ülésekért majd fizetnek a templombajárók. Nem botránkozás, ha valaki színházi helyért fizet s nem lesz botránkozás köve, ha a mise hallgatásáért, az ülőhelyért helypénzt szedünk. Mind e nyilatkozatból látható, hogy a római katholikus püspökök a templom kibérlés ellen erélyesen készülődnek. Olvasóink tájékozására még elmondjuk a következő adatokat is: Franciaországban ezidőszerint 1300 protestáns istentiszteleti helyiség van, továbbá e célra szolgál még 150 terem. A protestáns lelkészek száma 1200, ezeknek tetemes része református s csak kis része ág. hitvallású evangelikus. A francia német háborúig az ág. h. evangelikus hívek száma 260,000 volt, de Elsais elvétele után, ma már csak 60,000 ág. h. evang. francia alattvaló van. A 101 consistoriumra felosztott franciaországi ref. egyházegyetemben az állam 533 egyházközség lelkészi állásairól, összesen 638-ról gondoskodott idáig, még pedig úgy, hogy a párisi 12 református lelkész kapott egyenként évi 3000 frankot, 107 első osztályú városban lakó egyenként 2200 frankot 99 másod „ „ „ „ 2000 „ 420 harmad „ „ „ „ 1800 „ Páris után a következő helyeken van több református lelkész: Nimes-ben 7, Lyonban és Marseilleben 5—5, Besanconban és Montaubaiban 4—4. Ágostai hitvallású evang. lelkész Franciaországban kerekszám száz van. Úgy a református, mint az ágostai hitvallású ev. francia egyházakat igen közelről érinti az állami támogatás megvonása, míg a methodista és baptista missiók. a melyek az államtól semmi segélyt se kaptak, munkásságukban semmi változást se szenvednek. EGYHÁZI ÉLET. A bányakerület rendkívüli közgyűlése. A bányakerületet Zsilinszky Mihály felügyelő rendkívüli közgyűlésre hívta össze május 30-ára Budapestre. A megelőző napon értekezletet tartottak, a melyen a közgyűlés tárgyait előkészítették. 30-án reggel 9 órakor istentisztelet volt a deáktéri templomban, a melyen Scholtz Gusztáv ker. főjegyző imádkozott Isten áldásáért. Az után hamar megtelt a terem az egyházkerületi képviselőkkel. Ott láttuk az egyháziak közül Belohorszky Gábor, Csepregi György, Bachát Dániel, Török József, Petrovits Soma, Kramár Béla, Veres József, Morhács Márton, Abaffy Miklós, Svehla Gusztáv espereseket, Famler Gusztáv Adolf ker. gyámintézeti elnököt, Scholtz Gusztáv főjegyzőt, Szeberényi Lajost (Fóth), Horváth Sándort, Zvarinyi Jánost, Bakay Pétert, Stehlo Gerőt, Korent, Jezsovits Pált, Schrancz