Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-04-21 / 17. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 171 találom meg . . . Nemesült diákéletet élünk itt; mely míg egészen lecsiszolta annak külső érdességeit és nyerseségét, mégis híven megőrizte az ember és emberiség magasabb érdekei iránt érdeklődő, mindeneket átható érzéknek és nyílt, tekintetnélküli bizalmasságnak szép magvát. E mellett a különböző theol. véleményekkel szemben a legszigorúbb türelmességet gyakoroljuk, feltéve, hogy ezek a vallásosság közös alapjában egyesülnek".

1 Különösen szobatársáról nyilatkozik elragadtatással : „Mint a paradicsomban, úgy élek Wiesmannal s nincs az egész intézetben egyetlenegy sem, kivel ne élnék úgy, mintha együtt nőttem volna fel vele . . . Nagy várakozásaimat a tapasztalat sok tekintetben még felül is múlja.

2 Nem is változik meg később sem e nézete. Tényleg jó a mi seminariumunk levegője; újra észlelem azt most, midőn egyideig azon kívül szívtam más levegőt.

3 Az együttélés, társalgás s így a sokoldalú érdeklődés és jellemszerű kialakulás életét méltányolja Rothe még akkor is, midőn lelke az egy studiumban való elmélyedés után vágyódik 4 s nehéz szívvel búcsúzik a seminariumi meghitt baráti élettől.

5 Párton felül álló, tág látkörű egyén tapasztalatainak közlése alapján kívántam a wittenbergi seminarium szellemét bemutatni; s már most örömmel állíthatom, hogy a seminarium jelenlegi vezetőjének, dr. Reineckenek szavai teljesen egyeznek Rothe nézeteivel. „A seminarium intenciója, hogy egyrészt a lelkészek tudományos színvonalát emelje, másrészt pedig a theoretikai és gyakorlati képzés közti űrt áthidalja. Kell, hogy a gyakorlati ténykedés tudományos háttérről emelkedjék le. E tudományos háttér természetesen nem lehet egy. Épp a Protestantismus kívánja az egyéni meggyőződés elismerését." E szavaknak annál nagyobb a jelentősége, mivel tényleg a director, illetőleg directorium teljes önállósággal yezeti a seminariumot. A seminarium kezdetben ugyanis a kultusministerium közvetlen felügyelete alatt állott; 1850 óta a főegyházi tanács (Oberkirchenrath) főfelügyelete alá került. Amaz, valamint ez is a tényleges vezetést a Wittenbergben maradt három egyetemi tanár és ezek utódaiból álló directoriumnak adta át. Ezen tanárok egyike, mint ephorus, a seminariumban lakik s gyakorolja is a felügyeletet. A főegyházi tanács jogköre tényleg csak az ösztöndíjak megszavazására s a tagoknak felvevésére szorítkozik, s e tekintetben figyelnek a kis eonsistoriumok ajánlataira. Sohasem tapasztalta a jelenlegi ephorus a Németországban nem jó hírnévnek örvendő főegyházi tanácsnak túlkapásait. Ez Oberkirchenrath nein intoleráns, hanem a hitben gyöngékre való tekintetből óvatos (nicht intolerant, sondern ängstlich). Ezzel függhet össze, hogy a wittenbergi seminarium nemcsak kimondhatja, de követelheti is ez elvet: „lehetőleg szabad theoretikai alakulás s ezen alapuló szabad discussio". S valamint theoretikai irányban a szabadság elve uralkodik: úgy a fegyelem dolgában sem találkozunk a törvényszerűség rideg elvével. A „törvények" is csak a jövendő hivatás eszményét, mint elérendő célt állítják 1 L. u. o. 195. 1. Eme követelményt a „törvények" 1. §-a a következőkép fejezi ki: „Szívvel, szájjal vallja a belépő az evang. egyház és kegyes őseink értelmében Jézus Krisztust egyedüli urának és megváltójának; vezettesse magát a szentlélek által, mint az erő, a szeretet, fegyelem szelleme által, s célként tartsa szem előtt, hogy keltse fel s képezze ki tehetségeit az ige szolgálatára és a keresztyén lelkipásztorkodásra". * U. o. I. 196. 1. 3 U. o. I. 243. 1. 4 U. o. I. 167. 1. 5 U. o. I. 177, 1. a belépő elé,

1 s ez eszmény megzavartatása esetében a törvények az evangélium szellemében való fokozatos eljárást kívánják.

2 Természetes, hogy mint minden háznak, úgy az Augusteumnak is megvan a maga házirendje s így, mint minden életpálya: úgy ez is az ezzel járó kötelességek teljesítését megköveteli.

3 Ilyen szellem fogadja a belépőt. A belépő egy bebútorozott nappali, dolgozó- és egy hálószobát kap. Négy szobának két-két lakója van. A többi szoba csak eyy lakós. Az ephorus a lakótárs megválasztását az érdekeltekre bizza. Mindenki évi 900 márka (520—530 frt) ösztöndíjban részesül, a mely összegért tartozik élelmezéséről is gondoskodni. Az élelmezést illetőleg kiki egészen szabadon intézkedik. Majd kivétel nélkül otthon szobájukban reggeliznek. Ebédre mindnyájan a városban egy jó és olcsó restaurációban találkoznak. A vacsorát többnyire otthon és pedig kettennégyen együtt egy szobában költik el. A napirend a következő. Nyáron reggel 6 órakor, télen 7 órakor kelnek fel. Félórára rá közös ima, melyben való részvételre az egyest nem a külső törvény, hanem saját lelkiismerete kötelezi (1. a törv. 7. §-át). Régebben a házirend szigorúan megszabta az esti órát, a mikor is mindenki köteles volt otthon lenni. A jelenlegi igazgató (ephorus), e szabályzatot elejtette. Mindenkinek van kapukulcsa. S e szabadsággal a candidatusok nem élnek vissza. Maguk is természetesnek tartják, hogy kiki esti 10 órakor otthon legyen, s hogyha az éjjelt nem otthon töltené, ezt az ephorusnak megokolva bejelentse. Dr. Reinecke ambíciója, hogy a lelkészjelöltek ő benne ne a felügyelőt, hanem az ifjúság barátját lássák. 14 év óta vezeti ő a seminariumot s mindeddig nem volt egyetlenegy fegyelmi ügye sem. A lelkészjelöltek a nap bármely órájában felkereshetik ephorusokat. Az internátus ily alakja még az internátus ellenségét is kibékíti. A mi már most a végzendő munkát illeti: az hármas. A candidatusok ugyanis előadásokat hallgatnak, gyakorlatokat végeznek és vegyes megbeszélésekben vesznek részt. (Unterhaltungen). Az igazgatón kívül közreműködnek, mint rendes tanárok, még egy seminariumi theol. tanár és egy helyben működő superintendes. I. Az előadások heti 6 órát foglalnak le. Az egyházi élet történetére esik heti 2 óra ; a gyakorlati exegesisre 3 óra és a prédikáció történetére heti 1 óra. Igen természetes, hogy a tantárgyak előadása egészen a gyakorlati érdeket szolgálja, a mennyiben még az egyházi élet történeténél is a súly az istentisztelet (liturgia, katechesis), az iskolaügy ismertetésén fekszik. II. Ezen teljesen gyakorlati előadások az egyetemieknek kiegészítő s acroamatikus alakban folynak: 1 L. a törvények 2. §. „A seminarium tagja önként mondjon le mindenről, a mi ama céllal (1. 1. §.) össze nem fér s a mi a keresztyén ós evangéliumi szokás szerint hivatásához, mint a nyáj hivatott őréhez és mintaképéhez nem méltó. 2 L. törvények 11. § „Elváratik, hogy a közösségnek jó szelleme meg nem engedi, hogy az általános testvérszeretet botrányai és zavarai lábra kapjanak, hanem Mt. 18, 15—17 kimondott elvek alapján azokat képes lesz legyőzni. Ha ez nem sikerülne : úgy a seminarium lelkipásztora, a ki rendszerint az ephorus, azon lesz, hogy az ügyet elintézze, feltéve, hogy az ügy elibe került. Ha ez néki nem sikerülne, úgy további intézkedés végett átadja az ügyet a directoriumnak. 12. §. „Elvárjuk továbbá, hogy közösségünkben a Krisztusi szeretet uralkodik mindenek fölött, s megadja mindenkinek az őt megillető tiszteletet, még az alacsonyabb állásúaknak is, a szegényeknek és szolgálóknak". a L. törvények 8. §. „Pontosságot és megbízhatóságot mutassanak mindenben, a mi a ház és az élet rendjéhez tartozik s ne kövessenek el önkényes mulasztásokat a köteles teendőkben".