Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-03-31 / 14. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 139 konferencia költségeinek részben való fedezésére. Műsor. 1. Rötscli J.: A 130. zsoltár. Énekli a theol. férfikar. Vezeti Payr Sándor theol. tanár úr. 2. Ima. Mondja Balikó Lajos II. évf. theol. hallgató. 3. Megnyitó szó. MondjaPoszvék Sándor theol. igazgató-tanár úr, a „Theol. Önképzőkör" elnöke. 4. a) Gluck W. Chr. : Hymnus, b) Hesselbarth R.: Én édes Megváltóm!... Vegyeskar. Vezeti Altdörfer Viktor úr. 5. Júdás. (Bibliai kép.) Irta s fel­olvassa Németh Gyula IV. évf. theol. hallgató. 6. Reviczky Gyula: Tartsatok bűnbánatot. Szavalja Görög Ernő III. évf. theol.„hallgató. 7. Vallásos dal. Énekli a tanító­képző-intézeti férfikar. Vezeti Bognár Károly úr. A M. P. I. T. pozsonyi köre által rendezett Pro­testáns Esték böjti cyclusának második estéje f. hó 25-én folyt le a theol. akadémia dísztermében nagy közönség­részvétele mellett. Ez alkalommal Raffay Sándor theol. akad. tanár tartott felolvasást „Pilátus"-ról. A felkutat­ható történeti tudósítások (Flavius Josephus, Philo) ada­taiból érdekes és mélyreható psychologiai jellemrajzát mutatta be Palestina procurátorának, kinek történelmi hírét a Jézus történetével való kapcsolódás őrizte meg. Egyéniségének önálló értéke nincs: érdekessége az erő­szakos, de nem erős, a szeszélyes, kíméletlen, de mégis gyenge jellemlypusnak. A felolvasás után Albert József, lyc. tanár olvasta fel két hosszabb, hangulatos költemé­nyét. (A cipó. A magyar Parnassus.) Az ismert tollú költő iránt a közönség szívesen fejezte ki rokonszenvét. Az estét — mint rendesen — a theol. énekkar 2 chorál­éneke egészítette ki. Rév Komárom, március 25-én tartotta rendes számadó közgyűlését, mely szerint az egyház 1904. évi bevétele 8587.74 kor., kiadása 8558.64; maradvány 29 kor. 10 f, vagyona 42,296.86; terhe 40,253-01; rendel­kezési vagyon 2043-85 korona. 1905-ik év költségelő­irányzata : 8548.66 kor. szükséglet, 7015.46 kor. fedezet, melyben 1533 kor. személyes járandóság van- Az 1731 kor. 20 fii. hiányt a közgyűlés 3%-° s kivetéssel fedezi. Nagy megütközést keltett a lelkészi jelentés ama pontja, a mely szerint az ácsi ev. ref. egyház ottani ev. híveinkre is kivetette a ref. egyházi adót, holott több mint száz esztendős gyakorlat szerint az ottani ev. hívek a komá­romiakkal teljesen egyenlő mértékben járultak egyhá­zunk terheinek hordozásához. Az országos egyezség határozottan kikötvén, hogy rendelkezései csakis ott lépnek életbe, a hol csak az eddigi gyakorlattal nem ellenkeznek, az egyház egyhangúlag állást foglal az ácsi ev. ref. egyház ezen túlkapása ellen, a sérelemről jelen­tést tesz az esperességnek és a püspöki hivatalnak s jogorvoslatot keres az illetékes ref. hatóságnál is. Egyéb \ fontos ügyek elintézése akkorra maradt, a mikor az egy­háznak most megjelenésben akadályozott felügyelője is részt vehet a közgyűlésen ! Zsilinszky Mihályt vallás- és közoktatásügyi állam­titkárt, a bányai egyházkerület érdemes felügyelőjét tíz­éves jubileuma és val. b. t. tanácsossá történt kinevezése alkalmával az egész országból valláskülönbség nélkül elhalmozták üdvözlő levelekkel és sürgönyökkel, melyek­nek száma az ezret jóval meghaladja, sőt még a kül­földön élő magyarok közül is nagy számmal keresték őt fel. Evangelikus egyházunknak és a többi hazai felekezeteknek püspökei s^egyéb functionáriusai, lelké­szek és világiak, magánosok és egyházközségek, inté­zetek és vármegyék igaz örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy egyházunknak magas rangra emelkedett önzetlen munkását biztosítsák ragaszkodásukról és nagyra­becsülésükről. Ép eme lelkes ünneplés időszakába esik Veres Józsefnek újabb támadása; ám, hogy ellenséges érzületével s fellépésével mennyire magánosan áll, leg­szebben bizonyítja az, hogy saját gyülekezete, az oros­házi gyülekezet f. évi március hó 21-én tartott képviselő­testületi gyűlésén egyértelműen határozta el Zsilinszkynek üdvözlését s erről őt az alább közölt jzkvi kivonattal és meleghangú üdvözlőirattal értesítette. Ki MII at az orosházi ág. hitv. evang. egyházközség képviselőtestületének 1905. évi március hó 21-én tartott gyűlése jegyzőkönvvéböl. 22-ik p. Elnökség indítványára kimondja a közgyűlés, hogy nagyméltóságú Zsilinszky Mihályt, egyházkerületünk érdemes fel­ügyelőjét azon alkalomból, hogy a király őt államtitkárságának tízéves jubileuma alkalmával érdemeinek elismeréseid valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki, az orosházi egyházközség képviselőtestülete az egyházközség nevében üdvözli s az üdvözlő irat megszerkesztésével az elnökséget bízza meg. A jegyzőkönyvből kiírta és kiadta Orosházán, 1905. március hó 23-án. Fürst János, egyházi jegyző, A kivonat hiteléül: Oros­háza, 1905. március 24-én. Bulla Sándor, egyházfelügyelő. Kovács Andor, ev. ig, lelkész. (P. H.) Nagyméltóságú Államtitkár Úr! Kegyelmes Urunk! Államtitkári munkásságának tízéves jubileuma alkalmából az orosházi ág. hitv. ev. egyházközségnek f. évi március hó 21-én tartott képviselőtestületi közgyűlésén alulírott elnökség azon indít­ványt tette, hogy Nagyméltóságodat egyházközségünk nevében, édes hazánk érdekében fáradhatatlanul, ritka buzgalommal és láng­lelkesedéssel teljesített munkásságának kiemelkedő pontján, nemzeti közoktatásügyünknek kimagasló bölcsességgel történt fejlesztéseért, hazán kulturális előhaladása érdekében minden irányban kifejtett vezető s irányító kiváló tevékenységeért, hazafias érdemeiért el­ismeréssel és tiszteletteljes liódolottal üdvözöljük. Előterjesztettük ez indítványt a legmélyebb tisztelet, a leg­őszintébb szeretet és ragaszkodás érzetétől indíttatva és áthatva Nagyméltóságod iránt, kinek nagy lelke magas állásában is szün­telenül buzog, lángol evangelikus anyaszentegyházunk magasztos érdekeiért s kinek Istent félő, vallását szerető nemes szive melegen érez ós magasan dobog hitfelekezetünk javáért, üdveért. A mai sivár, a legnemesebb és legszentebb intézmények iránt is közönyös világban jól esik nekünk Nagyméltóságodban a nagy ősök példáira emlékeztető, hithűséget, buzgóságot, vallás és egyházszeretetet tisztelnünk. Nagyméltóságodban mi nemcsak hitbuzgó, egyházunk érde­keiért lelkesedő, önfeláldozóan hü hitrokont, hanem bányai egyház­kerületünk bölcs ós szeretett vezérét s Luther-társaságunk fárad­hatatlan elnökét is bírjuk. Többszörös okunk van hát arra, hogy midőn Nagyméltóságod államférfiúi működését király és nemzet elismeréssel koronázza, mi is az üdvözlök soraiba álljunk s hit­testvéri szívből fakadó tiszteletünk és szeretetünk virágaiból font szerény koszorúnkat letegyük Nagyméltóságod elé, az igaz érdemet jutalmazó babérkoszorúk közé. Közgyűlésünk indítványunkat egyliangillag lelkesedéssel hatá­rozattá emelte. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot, a midőn tisztelettel mellékelve megküldeni bátorkodunk, kérjük Nagyméltó­ságodat : tisztelet és hódolatteljes üdvözlésünket méltóztassék kegyesen fogadni. Buzgó imában esedezünk Istenhez, hogy Nagyméltóságodat hazánk, egyházunk javára, kulturális közintézményeink felvirágoz­tatására teljes erőben és egészségben nagyon sokáig éltesse! Kiváló tisztelettel és hazafias üdvözlettel vagyunk Orosházán, 1905. március 24-én az ev. egyház nevében s képviseletében Nagyméltóságú Államtitkár Űr alázatos szolgái: Bulla Sándor s. k., egyházfelügyelő. Kovács Andor s. k., lelkész. A teljesség kedvéért idézzük még Békés vármegye közönségének f. évi február hó 28-án tartott rendkívüli közgyűléséből 4141—IV/1905. sz. alatt küldött, hasonló meleghangú üdvözlő iratából ezeket a szavakat: „mert abból az általános elismerésből, a melylyel Nagyméltóságod közéleti munkásságának és az ezek során elért sikereknek az egész ország nézetkülönbség nélkül adózik, egy fénysugár e vármegyére, mint szülő­földjére szintén esik! Az egyetemes énekügyi bizottság dallamvizsgáló albizottsága márc. 28-án Budapesten Gyurátz Ferenc elnöklete mellett gyűlést tartott. Megjelent Gaál Mihály, Kapi Gyula és Paulik János. Benka Gyula gyakori betegeskedésére hivatkozva, lemondott a bizottsági tag-

Next

/
Thumbnails
Contents