Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1961. november 10.
Jó munkát kívánva egyetemes közgyűlésünknek, szeretettel kérem tájékoztatóm szíves tudomásulvételét. Az egyetemes közgyűlés a tájékoztatót köszönettel veszi tudomásul és elhatározza az egyházi sajtóban való közzétételt. 4. Jelentés az Egyházegyetem Tanácsának 1959–1960–61. évi működéséről Harkányi László egyetemes főtitkárhelyettes előterjeszti jelentését az Egyházegyetem Tanácsának 1959–1960–1961. évi működéséről. Ha valaki belelapoz az előző egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvébe s megkeresi a tanácsülésekről szóló jelentést, meg kell állapítania, hogy nagy különbség van az akkori jelentés és az alábbi beszámoló között. Az előző jelentés szerint a tanácsülések az ellenforradalom okozta zűrzavar után a rendes kerékvágásba jutással foglalkoztak, míg azok a tanácsülések, amelyekről jelentésemet készítettem, a kiegyensúlyozott egyházi élet képét mutatják. És azért, hogy egyházunk visszatérhetett a normális kerékvágásba, elsősorban Istennek legyen hála. Az 1959-ben tartott egyetemes közgyűlés óta az Egyházegyetem Tanácsa három ülést tartott. I. Az első ülés 1959. december hó 17-én volt. Az ülésen az akkor még beteg D. Dr. Vető Lajos püspök, egyházi elnök helyett Káldy Zoltán püspök tartott tájékoztatót az egyházi életről. Megállapította, hogy egyházunk túljutott az ellenforradalom okozta nehézségeken, s mind elvileg, mind gyakorlatilag rendeződtek egyházunk ügyei. Hálával emlékezett meg az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőiről, akik bizalommal tekintenek egyházunk munkájára. Káldy Zoltán püspök tájékoztatójában megemlítette a Központi Alap munkájának megindulását, az egyetemes iroda átszervezését. Kitért az esperes- és lelkészválasztásokra, a lelkészszentelésre, az épületek karbantartására, a hívek áldozatkészségére és a sajtómunkára. Ezután szólt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának újjáalakulásáról, majd a jövő feladatairól. Megemlítette új egyházi törvénykönyv összeállításának a szükségét, a Központi Alap munkájának felülvizsgálatát, a kisebb gyülekezetek összevonásának gondolatát, az egyházi épületek felmérésének szükségességét, a szabadságok, a fizetésrendezés és a napidíjak ügyét. Káldy Zoltán püspök javaslatára a Tanács határozatot hozott az egyházi épületek felméréséről, a rehabilitációk lezárásáról, a szabadságoknál a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek alkalmazásáról, a jutalmakról és a napidíjaknak a mindenkori állami napidíjak összegében való megállapításáról. Úgyszintén Káldy Zoltán püspök számolt be a külföldi utakról s így a kínai, a szovjetunióbeli, a görögországi, rhodoszi és a lengyelországi útról. Beszámolójában megemlítette a finnországi evangélikus egyházzal való kapcsolat felvételének reményét. Péter Lajos egyetemes pénztáros az Egyházegyetem anyagi helyzetéről, Dr. Pálfy Miklós professzor, illetve Dr. Ottlyk Ernő dékán a Teológiai Akadémiával kapcsolatban a dékánválasztásról, az Akadémia Szervezeti és Működési Szabályzata egy pontjának megváltoztatásáról és a lektori megbízatásokról, Koren Emil esperes a Gyülekezeti Segély elosztásáról terjesztette be jelentését, majd Harkányi László egyetemes főtitkárhelyettes a Központi Alap működését ismertette. Halász Béla esperes az egyetemes számvevőszék munkájáról tett jelentést, Péter Lajos egyetemes pénztáros a Lutheránus Világszövetség
