Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1961. november 10.
egyházak segítsége utáni áhítozás formájában. Mindezeken túl nem mellékes, hanem nagyon is fontos feltétele egyházi munkánknak a vezetésben megnyilatkozó stabilitás, állandóság. Egyházunk vezetői akár a gyülekezetekben, akár a magasabb egyházi szervekben nagy tapasztalattal bíró, hosszabb időn át egyházi szolgálatot végző személyiségek. Nemcsak a lelkészi vezetés terén van ez így. Egyházunk világi vezetőivel kapcsolatban is a stabilitásnak ezt a jelét kell örömmel megállapítanunk. Csak egyetlen kimagasló jelenséget hangsúlyozza ki ez alkalommal. A Déli Egyházkerület felügyelői tisztét több mint 10 éves Darvas József tölti be a protestantizmus haladó hagyományainak öntudatos megtestesüléseképpen. Abban, hogy magyarországi evangélikus egyházunk az épülő szocializmusban megtalálta helyét s hogy a sokszor tapasztalt kezdeti meg nem értés ellenére is rendületlenül haladt a jó úton, abban Darvas Józsefnek döntő szerepe van. A jubileum alkalmából hadd mondjak neki egész egyházunk nevében hálás köszönetet fáradozásaiért! 10. A megüresedett tisztségek betöltése Tárgysorozatunkban szerepel a megüresedett tisztségek betöltése. Tudvalevőleg az elmúlt esztendőben hatéves ciklus járt le s az időközben történt választások érvénye is lejárt e ciklus végén. Ezért, kezdve az egyetemes presbitériumon, az összes egyetemes bizottságokat most újra kell választanunk. Be kell töltenünk az egyetemes főtitkár évek óta üresedésben lévő tisztét is, melyet megelégedésünkre helyettesi minőségben Harkányi László látott és lát el. Üresedésben van a Sajtó osztály ügyvivő-lelkészi állása is. Ezzel kapcsolatban azonban az az álláspontunk, hogy a korábbi tapasztalatoknak megfelelően s a takarékosság mindenütt gyakorolt és bevált elvég szem előtt tartva, a Sajtóosztályt át kell szervezni, szabályzatát át kell dolgozni s ezért a Sajtóosztály ügyvivő-lelkészi állását most nem kell betölteni. A jelöléseket nagy körültekintéssel eszközöltük attól a szemponttól vezéreltetve, hogy a most esedékes tisztújítással továbbra is biztosítsuk egyházunk kiegyensúlyozott jó munkáját és a vezetésbe nagyobb mértékben vonjuk be vidéki testvéreinket is. 11. Államunkhoz való viszonyunk A lelkészi, esperesi és püspöki jelentések mindig foglalkozni szoktak egyházunknak államunkhoz való viszonyával. Meg kell állapítanunk, hogy ez a viszony az elmúlt két évben jó és zavartalan volt. Ezért Az Állami Egyházügyi Hivatalnak, illetve dolgozóinak nagyon hálásak vagyunk. Mi magunk is törekedtünk egyházi részről a jó viszony előmozdításán és fenntartásán. Örömmel tudatosítjuk, hogy az ilyen ősi intézményben, mint amilyen az egyház, mi is tehetünk valamit népünk szebb jövőjéért, a szocializmusnak szóban és tettekben való támogatásával, a béke érdekében és hogy ezt a szolgálatunkat államunk jó néven veszi. Köszönjük az Állami Egyházügyi Hivatal dolgozóinak segítségét. 12. A többi vallásfelekezetekhez való viszonyunk A püspöki jelentések külön szoktak foglalkozni egyházunknak a többi felekezetekhez való viszonyával. Örömmel jelentem, hogy a református testvéregyházzal kapcsolatunk összeforrottabb és testvériesebb, mint bármikor volt. Ebben kétségtelenül nagy része van a közös szolgálatunknak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában, mely a magyarországi protestáns egyházakat tömöríti közös feladatok megoldására. Hadd fejezzem ki azt az óhajomat, hogy hazánk egész területén legyen a protestáns testvériség egyre jobban elmélyülő valóság, ott is, ahol ez még nem lenne így. Különösképpen is ne nehezítsük meg a jó viszonyt a klerikális katolicizmus egyik legveszedelmesebb protestánsellenes fegyverének,
