Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1961. november 10.
illusztrált, kitűnő előadásának volt egy olyan mondata, melyet mindnyájunknak meg kell szívlelnük s amely így hangzott: Az ellenség saját szívünkben van, először itt kell győznünk! A két említett felszólaló Bartha Tibor református püspök és James Endicott kanadai methodista lelkész volt. Bartha püspök azt jelentette ki, hogy a mi protestáns egyházaink a nagy döntés idején a béke, az élet, a szocializmus, a haladás az emberiség mellé állottak s ez a döntés az egyházi békebizottságok munkáján keresztül kell hogy realizálódjék. Endicött azt hangsúlyozta, hogy a leszerelést valami nagy erkölcsi fordulatnak kell megelőznie. Mindenkinek rá kell döbbennie, hogy a fegyverkezés és a háború kollektív bűn! Mind olyan gondolatok ezek, melyeket egyházi békeszolgálatunk területén felhasználhatunk. 4. Az 1961. év legnagyobb egyházi eseménye a békeszolgálat területén a Prágai Keresztyén Békekonferencia volt. Bár ennek előkészítésében bizottságunk nem vett részt hivatalosan, hiszen ez a mi bizottságunk keretein messze túlemelkedő közegyházi esemény volt, mégis meg kell említenem jelentésemben legalább annyit, hogy ennek a konferenciának teológiai és történelmi eredményeit minden lelkésznek és minden lelkészi munkaközösségnek szem előtt kell tartania. A béke ügye nem egyes elszigetelt egyházak ügye, hanem az egész keresztyénségé. Olyan reménységgel tekintünk az Egyházak Világtanácsa Új-Delhiben tartandó III. Világgyűlése elé, hogy ennek a megállapításnak az igazsága ott is nyilvánvalóvá válik. 5. Végül legyen szabad beszámolnom arról a munkáról, melyet mint bizottságunk ügyvezetője végeztem az elmúlt két esztendő során. Gyűlést nem tartottunk s így adminisztratív feladataim nem voltak, de tisztemből eredőleg feladatomnak éreztem, hogy lelkészi munkaközösségekben, presbitériumokban, gyülekezetek előtt, bibliaórákon és szeretetvendégségeken előadásokat tartsak a békeszolgálat kérdéseiről. Nyolc gyülekezetben, négy munkaközösségben és a teológiai hallgatók előtt 16 alkalommal tartottam előadást. Kérem jelentésem elfogadását. Az egyetemes közgyűlés a jelentés jóváhagyólag tudomásul veszi. k) Jelentés a Központi Alapról Harkányi László egyetemes főtitkár jelentést tesz a Központi Alapról. 1. A Központi Alap 1959–1960. évi munkájának értékelése A Központi Alap munkáját lényegében az 1958. december hó 9-én tartott egyetemes tanácsülés szabta meg. Ez a tanácsülés azt a célt tűzte ki a Központi Alap működése elé, hogy a lelkészek és önálló hitoktatók fizetését – ahol erre szükség van – évi 20.000 Ft-ra egészítse ki. Az elmúlt két év alatt azonban kiderült, hogy ez a cél csak részben valósulhatott meg, mivel nem a lelkész valóságos jövedelmével számolt, hanem egy fiktív összeggel, ami – jó gyülekezeti tehervállalás esetén – a lelkész fizetése lett volna. Ez problémát okozott a lelkészek segélyezése terén. Ugyanígy sok helyen nagy gondot okozott a gyülekezeteknek a Központi Alap járulékbefizetésének teljesítése is. Az egyes egyházmegyék között igazságtalannak látszott a különböző járulékkulcs, de egyes egyházmegyékben lényeges különbség volt a gyülekezetek teherbírása terén. A Központi Alap elég magas összegű biztonsági alaptőkét igyekezett biztosítani munkájának zavartalan végzése érdekében, ez az összeg azonban nem gyűlt össze. Ezért vált szükségessé a Központi Alap munkájának 1961. január hó 1-i hatállyal történt átszervezése.
