Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1959. június 26.
2) Az egyetemes közgyűlés az Egyházegyetem tanácsa 1957. december 23-i ülésének II.2. jegyzőkönyvi pontjában foglalt határozatát megerősíti és megállapítja, hogy D. Dr. Vető Lajos tekintendő hivatalára idősebb püspöknek és így az egyetemes közgyűlés egyházi elnökének. 3) Az egyetemes közgyűlés az Egyházegyetem tanácsa 1957. december 23-i ülésének II.2/a. jegyzőkönyvi pontjában foglalt határozatát megerősíti és tudomásul veszi, hogy Veöreös Imre, akit az 1957. július 10-i egyetemes közgyűlés főtitkárnak megválasztott, ezen tisztségét 1957. december 6-i levelében az egyetemes közgyűlés rendelkezésére bocsátotta és ezt lemondásnak minősíti. 4) Az egyetemes közgyűlés az 1959. április 7-i egyetemes tanácsülés 3.d. jegyzőkönyvi pontjában foglalt elvi határozatát a maga részéről is tudomásul veszi és kimondja: Az Egyházegyetem közgyűlése az egyetemes felügyelő egyházkormányzói jogkörének csorbítatlanul hagyása mellett felhatalmazza a két püspököt, hogy az egyes osztályok és intézmények feletti közvetlen felügyeleti munkát egymás között megosszák és az egyes osztályok és intézmények felett a közvetlen irányítást gyakorolják. 5) Az egyetemes közgyűlés az 1959. április 7-i tanácsülés 3.d. jegyzőkönyvi pontjában foglalt elvi határozatát a maga részéről is tudomásul veszi és meghozza a következő határozatot: Az Egyházegyetem közgyűlése elvi jelentőségű döntéssel kimondja, hogy az egyetemes főtitkárnak munkáját főhivatásként, más beosztás vagy állás kizárásával kell végeznie és az egyetemes egyházi iroda működéséről rendelkező szabályrendeletet ilyen értelemben módosítani rendeli. 6) Az egyetemes közgyűlés az Egyházegyetem tanácsának 1957–58. és az 1959. évi működéséről szóló jelentését tudomásul veszi. b) Dr. Göttche Ervin egyetemes ügyész beterjeszti jelentését az egyetemes egyházi iroda működéséről. A legutóbbi egyetemes közgyűlés óta az egyetemes iroda elintézett 1957-ben 478, 1958-ban 870 és 1959-ben 360, tehát összesen 1708 ügyet. Ez azonban korántsem mutatja a teljes anyagot, csak a törzsszámokat, mert van olyan szám is, amelynek 350 alszáma van, úgy hogy 3000-re tehető azoknak az ügyeknek a száma, melyeket az egyetemes iroda elintézett a legutolsó közgyűlés óta. Az adminisztráció nemcsak az egyetemes iroda közvetlen ügyintézése, hanem felöleli az összes bizottságok ügyintézését és azoknak az egyetemes intézményeknek az ügyintézését is, amelyek irodával nem rendelkeznek. Ezekben a számokban és ügyintézésekben nincs benne a Központi Alap ügyintézése, amely a maga országos és azután egyházmegyénkénti szervezésével, kérdőíveinek kibocsátásával, azoknak megválaszolásával úgyszólván ugyanannyit tesz ki, mint maga az egyetemes iroda ügykezelése. Az egyetemes irodát a legutolsó egyetemes tanácsülés újra átszervezte és erős mértékben leépítette. Ez összefügg az egyetemes főtitkár hatáskörének megszűkítésével, mert az egyetemes főtitkár irányító szerepe megszűnt. Az egyetemes felügyelő közvetlen kormányzása mellett az irányítást a Budapesten székelő két püspök vette a kezébe és így nincs szükség nagyobb adminisztrációra sem, amennyiben gyakorlatilag nem bővül valamilyen tárgykörrel az Egyházegyetem feladatköre.
