Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1959. június 26.
elkészítése szükséges. Ezek után a tanácsa a Gyülekezeti Segély felosztását intézte el felső fokon, megállapította az Egyházegyetem költségvetését az 1959. évben, a Lelkésznevelő Intézet költségvetését, az Egyetemes Nyugdíjosztály költségelőirányzatát, majd határozati javaslatot fogadott el az egyházi ügyészi cím használatáról és képviseleti jogkörről, mely határozat a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának megerősítése után lép életbe. A beérkezett ügyek közül a tanács mellőzte Szabó Vilmos pusztavámi lelkész rehabilitációs eljárásának elrendelését és felhívta az egyházmegyéket, hogy 1959. évi költségelőirányzatukat 1959. január 31-ig terjesszék elő. Személyi ügyekben a tanács az 1953. évi V. tc. 55. §.-át kiegészítette azzal az értelmezéssel, hogy a püspök helyettese hivatalból az egyházkerületi lelkészi főjegyző. Ha azonban az egyházkerületi lelkészi főjegyzőnek, mint püspök helyettesnek a helyettesét a püspöki székhelyen illetékes esperest választják meg egyházkerületi lelkészi főjegyzőnek, ez esetben az ő helyettese az egyházkerület rangidős esperese. A tanács végül megbízta id. Benczúr László lemondott egyetemes számvevőszéki tag helyébe Predmerszky Gusztávot az egyetemes közgyűlés választásáig a számvevőszéki tagság ellátásával. IV. Az 1959. évi április 7-i tanácsülésen D. Dr. Vető Lajos püspök részletes áttekintést adott egyházunk helyzetéről úgy a nagyvilágban, mint hazánk területén. Bejelentette, hogy egyik fő tárgysorozati pont lesz az egyetemes iroda és az egyetemes osztályok területén levő problémák megoldása. Ezután Káldy Zoltán püspök beszámolt a Lutheránus Világszövetség képviselőivel Bécsben folytatott tárgyalásokról és részletesen megindokolta az egyetemes iroda ügyrendjének átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Bejelentette, hogy amióta a két püspök Budapesten székel, gyakorlatban az az örvendetes változás állott elő, hogy a közvetlenség elve érvényesülhetett és a két püspöknek az irányítása úgyszólván természetessé vált. Ezt tartja szükségesnek legalizálni a jövőre vonatkozólag. Az Egyházegyetem tanácsa elvi jelentőségű döntést hozott és az egyetemes felügyelő egyházkormányzói jogkörének csorbítatlanul hagyása mellett felhatalmazta a két püspököt, hogy az egyetemes osztályok és intézmények feletti közvetlen felügyeleti munkát egymás között megosszák és az egyetemes osztályok és intézmények feletti közvetlen irányítást gyakorolják. Ugyancsak elvi jelentőségű döntést hozott a tanács és kimondotta, hogy az egyetemes főtitkárnak munkáját főhivatásként, más beosztás vagy állás kizárásával kell végeznie és az egyetemes egyházi iroda működéséről rendelkező szabályrendeletet ilyen értelemben módosítani rendelte. Ezek után elfogadta a tanács az új szabályrendeletet az egyetemes egyházi iroda működéséről, melyet részletesen még ez a közgyűlés le fog tárgyalni. A tanács megállapította, hogy Grünvalszky Károlynak az egyetemes főtitkári magasabb nyugdíjigénye fennáll és a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj-kiegészítésre ezen a címen jogosult. A tanács a Központi alapi előkészítő munkálatokra való megbízást olyan értelemben értelmezi, hogy azt nem személyes megbízásnak tekinti, hanem a mindenkori egyetemes főtitkár számára adottnak. A személyi változások tárgyában a tanács felhatalmazta a közgyűlési
