Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1959. június 26.
ponttal, 1958. július 2-án 13, 1958. szeptember 17-én 11, 1959. április 10-én 12 és 1959. június 16-án 9 tárgysorozati ponttal. A legutolsó ülésen nemcsak építkezési engedélyekkel foglalkozott a bizottság, hanem az Országos Műemléki Felügyelőség által ez év május 29ére összehívott értekezlet határozataival is. Ennek az értekezletnek fő pontjai a következők voltak: 1) Minden egyházban 3–5 tagból álló Egyházművészeti Tanácsot kell alakítani. 2) Az Egyházművészeti Tanács feladata egyrészt az egyházi műemlékek felkutatása és pontos nyilvántartása, másrészt összekötő kapocs az egyház és a Műemléki Felügyelőség között. 3) A műemlékek karbantartására a legnagyobb gondot kell fordítani. 4) A műemlékek helyreállítását szakemberek tervezzék és a helyreállítás ellenőrzését szakemberek végezzék. 5) Az állam pénzügyi támogatást nyújt és anyagot szolgáltat a műemlékek helyreállításához, azonban a karbantartás és karbahelyezés elsősorban a tulajdonos, illetve használó kötelessége. 6) A helyreállítási munkálatok előkészítése a következő: a műemlékkel rendelkező egyházközség a helyreállításra vonatkozólag készíttessen dokumentációt, folytasson megbeszélést a Műemléki Albizottságokkal, keressen kapcsolatot a megyei tanácsnál működő egyházügyi főelőadóval és az így véleményezett dokumentációs anyagot terjessze az illetékes püspöki hivatalhoz. A kisbizottság elhatározta, hogy az Egyházművészeti Tanácsként az egyházi építkezéseket jóváhagyó bizottság által kiküldött kisbizottság működjék, mert az Országos Műemléki Felügyelőség 1957. július 20-án kelt ilyen irányú megkeresésére még 1957. augusztus 7-ével ilyen irányú jelentést tett. Két javaslatot terjesztek tehát elő az Egyházegyetem közgyűléséhez. Az egyik az, hogy az egyetemes közgyűlés vegye tudomásul, hogy az egyházi építkezéseket jóváhagyó bizottság kisbizottságot alakított és azt felhatalmazta az építkezési engedélyek kiadására; második javaslatom pedig az, hogy az egyetemes közgyűlés delegálja ezt a kisbizottságot mint Egyházművészeti Tanácsot és annak funkcióit is bízza erre a kisbizottságra. Az egy tudomásul veszi, hogy az egyházi építkezéseket jóváhagyó bizottság a maga kebeléből szűkebb körű bizottságot, ún. kisbizottságot küldött ki, melynek tagjai: hivatalból az egyetemes felügyelő, az egyházkerületek püspökei, az egyetemes főtitkár, a püspöki titkárok, az egyetemes ügyész, a Gyülekezeti Segély országos lelkész-vezetője, továbbá, mint választott tagok: ifj. dr. Kotsis Iván és Gryllus Vilmos építészmérnökök, valamint Kuthy Sándor műtörténész. Az egyetemes közgyűlés felhatalmazza ezt a kisbizottságot, hogy mint Egyházművészeti Tanácsa működhessen és a Műemléki Felügyelőség felé mindazokat a teendőket elvégezze amelyek más egyházaknál az Egyházművészeti Tanács feladata. Az egyetemes közgyűlés felhívja az alkotmány- és jogügyi bizottságot, hogy az egyházi építkezéseket jóváhagyó bizottság részére szabályrendeletet dolgozzon ki, figyelembe véve az eddigi törvényelőkészítő munkálatokat. s) Jelentés a kántorképesítő bizottsági és gyermek munkáról 1) Benczúr László püspöki tanár előterjeszti jelentését a kántorképesítő bizottság munkájáról. A kántori szolgálat a lelkészi szolgálat mellett legjelentősebb
