Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1959. június 26.
Ezután Dr. Pálfy Miklós teológiai akadémiai dékán ismertette a tanáccsal a Prágai Keresztyén Békekonferencia előkészítő munkálatait és javaslatára a tanács a Prágai Keresztyén Békekonferencia előkészítő bizottságához üzenetet intézett. Testvéri üdvözletét küldte az előkészítő bizottság tagjainak, megköszönte eddig végzett értékes munkájukat, szolgálatukat és hűségüket az una sancta ecclesia Urához és kérte, tartsák szem előtt a mi üzenetünket is, mely szerint a tömegpusztító fegyverek visszájára fordítják az állam, a politika, a katonaság és az egész világi felsőbbség isteni rendeltetését a világban. A lemondás az atomfegyverről nem erkölcsi felelőtlenség, hanem minden etika végső mértéke: Istent magát, mint a teremtés Urát veszi komolyan. Aktivizálni kell a keresztyén közvéleményt az emberi életet fenyegető veszedelem elhárítására és a hidegháború feszültség megszüntetésére. Az üzenet helyesli a Hirosima-napnak, mint aktív bűnbánat napjának megtartását minden augusztus 6-án, harcol az egyházi világszervezetekben is teret nyert hidegháború ellen és megállapítja, hogy az emberiség és benne a keresztyénség új világkorszakba lépett. Ebben az új világkorszakban a keresztyén egyházak új feladatok előtt állanak és főként a keresztyén erkölcstan új megfogalmazására kényszerülnek. Reméli az üzenet, hogy az Összeurópai Egyházi Konferencia meg fogja találni az európai protestáns keresztyénség érdekeit szolgáló helyes utat a kezdeti ingadozások és rossz befolyások után. Ebben az esetben nagy segítség lesz majd a Prágai Keresztyén Békekonferencia céljainak kimunkálása szempontjából. Ez a tanácsülés megállapította egyházunk képviseletét a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában éspedig az 1954. évi egyetemes közgyűlés kiküldése alapján. A tagok a következők: Grünvalszky Károly, Mekis Ádám, Mihályfi Ernő, Dr. Ottlyk Ernő, Dr. Pálfy Miklós, D. Dr. Vető Lajos és tagokul megválasztotta Káldy Zoltánt, Dr. Fekete Zoltánt, Dr. Nagy Gyulát, Darvas Józsefet, Koren Emilt és Szabó Lajost. Az Országos Béketanács Evangélikus Egyházi Bizottsága is tett jelentést a tanácsülés előtt, mely szerint egyházunk békeszolgálatának szervezete egyrészt biztosítja ennek a szolgálatnak hivatalos egyházi jellegét, másrészt lehetővé teszi az országos mozgalommal való jó együttműködést. Az egyházi békeszolgálat céljai a következők: a) a békeszolgálat teológiai alapjainak tisztázása, b) a magyar evangélikus lelkészek megnyerése ennek a szolgálatnak őszinte végzésére, c) a gyülekezetek tagjait a békeszolgálat számára megnyerő lelkészi munka, d) általános és konkrét ügyekben való határozathozatal, e) az Országos Béketanács és a Béke Világtanács munkájának elősegítése. A Béketanács bizottságának jelentése felsorolja a konferenciákat, békeünnepélyeket, körleveleket és megállapítja, hogy ez a munka eredményes volt, mert a teológiai alap tisztázása a békeszolgálat tekintetében megtörtént. Ma már nincs olyan lelkész, aki a békeszolgálatot nem tekintené a lelkészi munka komoly részének. Az egyházmegyei békebizottságok is megalakultak és kapcsolatokat teremtettünk külföldi egyházak békeszolgálatával is. A magyar békedelegáció tagja volt D. Dr. Vető Lajos püspök is a stockholmi világkonferencián, a magyar békekongresszuson nyolc lelkész képviselte egyházunk békeszolgálatát és D. Dr. Vető Lajos tagja az Országos Béketanács elnökségének, az ügyvezető-lelkész pedig az Országos Béketanácsnak.
