Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1959. június 26.
lelkészeink és közgyűlési tagjaink előtt, a 10 épületből álló üdülő állapota és felszerelése igen szegényes. Minden gondunkat arra fordítottak, hogy az egyház birtokában lévő üdülő épületállagát a lehetőségekhez képest megóvjuk és karbantartsuk, hogy minél több testvérünk tudja pihenési idejét a hegyek között tölteni. Erre vonatkozóan örömmel jelenthetem, hogy az üdülővezető lelkész gondos és odaadó munkája eredményeképpen ez sikerült is. Az aránylag kevés központi segélyben részesült üdülőt valóban a szeretet és a munka tartja épségben és karban. A felszerelésre vonatkozólag terveinket és elképzeléseinket mindig az adott gazdasági helyzet határozza meg. Különlegesebb beruházásokra bizony nehezen telik. A két esztendő alatt mégis örvendetes javulás állt be. Ennek egyik magyarázata az, hogy a Lutheránus Világszövetségtől kapott segélyből az üdülő felszerelése kiegészült pokrócokkal, ágyhuzatokkal. Ezúton mondunk köszönetet az illetékeseknek a segélyért. Az üdülő gazdasági életében jelentős volt a két esztendőn keresztül juttatott élelmiszeradomány, amely egyrészt az élelmezési nívót tudta emelni, másrészt nem kis mértékben jelentős pénzmaradványhoz juttatta az üdülőt. Mivel üdülőnk a többi üdülőhöz hasonlóan önálló gazdasági egység, ezért a gazdálkodás módszere szerint az üdülő bevételéből a következő problémákat oldja és oldotta meg; az üdülővezető lelkész és állandó alkalmazottak javadalmát, valamint a személyzet fizetését, a továbbiakban pedig az üdülő karbantartásai, alakítási munkálatait végzi. Ha mindezeket szem előtt tartjuk, akkor kétségen kívül nagy feladatot vállalt egy olyan gazdasági test, amely jelenleg 20 szobával (de két évvel ezelőtt csak 16 szobával) és amely maximum 60 ággyal (múltban 54) és végeredményben két és fél hónapig tartó üdülési szezonban gazdálkodik. Figyelmet érdemel itt még az a számunkra igen jelentős tény, hogy az üdülési napok túlnyomó többségét lelkészek, hozzátartozók és egyházi dolgozók veszik igénybe. Ez a bevételi oldalon mutatkozik kisebb tételben, de ugyanakkor a kiadási oldal változatlan, mert hiszen a fent említett problémákat az üdülőnek évrőlévre és szezonról-szezonra meg kell oldania. Ha többre nem is, de üdülőink dolgozói az egyházvezetőségtől, valamint közgyűlésünk tagjaitól munkájukhoz ismételten arra számítanak, hogy erkölcsi támogatásban részesüljenek. 1957-ben az üdülőt Hegedüs Lajos lelkész vezeti 1958. május 8-ig. Ez időtől kezdve Harkányi László lelkész kapott megbízást az üdülő vezetésére. Mindkét szolgatárs munkáját odaadással végezte, ehelyütt is köszönetet mondunk fáradozásukért. 1958-ban üdülőnk a szomszédos KIOSz üdülővel történt megállapodás szerint a főépületben vízvezetékhez jutott és ugyanezen testülettől egy földrendezéses kérdés kapcsán üdülőnk 10.000 Ft-hoz jutott. 1958-ban az eddig állami néven volt üdülőépületeket és területet az egyház nevére íratták. A dolgozók munkája során a régebben használhatatlan helyiségekből új szobák létesültek. Röviden annyit tudok mondani, hogy a két esztendő alatt üdülőnk külső képe megnyugtató és bizalomgerjesztő. A vezetés egyháziassága pedig sok kedves emléket hagy fent üdülő vendégeinkben. 1957. évi zárszámadási tételek: 1. Bevétel 187.706,08 Ft 2. Kiadás 164.274,05 Ft Egyenleg: 23.432,03 Ft
