Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1959. június 26.
amelyek 1956. október 1. óta történetek a püspöki és egyházkerületi felügyelői tisztségek tényleges gyakorlásban és kérje a hozzájárulás megadását. Az elnökség kérdésének törvényes tisztázása után az egyetemes felügyelő bejelentette, hogy Grünvalszky Károlynak az egyetemes főtitkári tisztségről való lemondását a maga részéről nem fogadta el. Grünvalszky Károly a lemondását visszavonta. A visszavonást az egyetemes tanács nem fogadta el és az egyetemes közgyűlés a tanács határozatát jóváhagyta. Ez ellen a határozat ellen Grünvalszky Károly panasszal élt, a panasz elbírálása és a főtitkári állásnak a panasziratban sérelmezett törvényellenes betöltésének eldöntése az egyetemes törvényszék hatáskörébe tartozik. Bejelentette végül az egyetemes felügyelő, hogy Veöreös Imre, akit az 1957. július 10-i közgyűlés főtitkárnak megválasztott, ezen tisztségét 1957. december 6-án az egyetemes közgyűlés rendelkezésére bocsátotta. Az egyetemes főtitkári állás további betöltésének szempontjából az Egyházegyetem tanácsa felhívta Veöreös Imrét a főtitkári hivatal átadására és Grünvalszky Károlyt az átvételre az egyetemes törvényszék döntéséig. Ugyanezen tanácsülés foglalkozott Groó Gyula panaszával is és megállapította, hogy a Sajtóosztály ügyvivő-lelkészének tisztségére történt kinevezése törvényszerű és számára a díjlevél kiadandó. Végül a tanácsülés kimondotta, hogy az egyetemes közgyűlés döntéséig nem az 1957. július 10-én megállapított szabályrendelet van érvényben az egyetemes egyházi iroda szervezetéről és működéséről, hanem az e tárgyban 1954. június 29-én megállapított ügyrend. Határozatot hozott az Egyházegyetem tanácsa a törvényesség helyreállítása érdekében és sürgősen összehívta az egyetemes alkotmány és jogügyi bizottságot; felhívta, hogy 60 napon belül tegyen előterjesztést a szükségesnek mutatkozó elvi határozatok, ügyrendek és szabályzatok tervezetének megszerkesztéséről, hogy a legközelebbi egyetemes tanácsülés a szükséges határozatokat meghozhassa. II. A második egyetemes tanácsülés 1958. október 29-én volt. Ennek a tanácsülésnek az első és legfontosabb pontja egy körlevél kibocsátása volt, amelyet a presbitérium a gyülekezetekhez intézett és amely a november 16-i országgyűlési képviselői és tanácstagválasztások előtt az állam és egyház viszonyát ismertette és teológiai alapon indokolta meg, hogy tisztább, becsületesebb, őszintébb emberi élet munkálásában fáradozunk és ebben keressük az egybefonódó kezeket. „Olyan feladata ez, amely kitágítja a templomfalakat s egész népünk szolgálatára hív.” A körlevél végső következtetése az volt, hogy aki evangélikusnak vallja magát, annak életében nincs és nem is lehet lelkiismereti összeütközés egyházunkhoz való tartozása és a szocialista hazához való tartozása között. A tanács ezután állást foglalt az Összeurópai Egyházi Konferenciával kapcsolatban és pedig helyeselte az Összeurópai Egyházi Konferencia összehívását a közös európai kérdések és feladatok tisztázása érdekében. Elhatározta, hogy az 1959. január 6-ra Nyborgba összehívott konferencián képviselteti magát és a magatartás tisztázása céljából tárgyalásokat fog folytatni ebben a kérdésben a debreceni egyházi békekonferencia egyes külföldi résztvevőivel is
