Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1957. július 10.
tett, szükség szerint szakértői helyszíni szemlét tartatott. A bizottság munkáját sokszor nehezítette, hogy az illetékes lelkészektől nem kapta meg a kért felvilágosításokat. A jelentés tudomásul szolgál. 29. Az egyetemes közgyűlés tárgyalja Benczúr László előterjesztésében a kántorképzésről és gyermekmunkáról szóló jelentést. A jelentés megemlékezik a középfokú kántori tanfolyamoknak a Luther Márton Intézetben való megszűnéséről, majd a fóti Mandák Intézetnek a kántorképzés terén végzett szolgálatáról és áldozatkészségéről. Az Egyházegyetem tanácsa 1956. január 27-én egy kántorképesítő bizottságot létesített. Ez a bizottság elkészítette a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem kántori tanfolyamainak szervezeti és képesítő vizsgai szabályzatát, amit azonban az Egyházegyetem tanácsa még nem tárgyalt le. Kiváló egyházi muzsikusaink vezetésével és zeneileg képzett fiatal lelkészek közreműködésével 1956-ban megindultak a kántortovábbképző konferenciák. A fóti kántorképző tanfolyamok három hónaposak voltak. Az 1956-os tanfolyam résztvevői csak kéthónapos képzést kaptak, 1957 folyamán további kéthónapos képzésben részesülnek s ezután nyerhetnek segédkántori bizonyítványt. A Luther Márton Intézetben 1954-ben volt utoljára kántori tanfolyam, 1957 őszén újabb tanfolyam van tervbe véve. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi; ugyancsak jóváhagyólag veszi tudomásul az egyetemes kántorképesítő bizottság létesítését s örvend eddig végzett szép munkájának. Az egyetemes közgyűlés „A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem kántori tanfolyamainak szervezeti és képesítő vizsgái szabályzat”tervezetét az Egyházegyetem tanácsának tárgyalás, illetve szabályzatalkotás végett kiadja. Az egyetemes közgyűlés köszönetet mond a kántorképesítő bizottság zenész tagjainak, valamint ifj. Tóth-Szöllős Mihály, Dóka Zoltán, Gáncs Aladár, Marschalko Gyula, Trajtler Gábor és Kiss János lelkészeknek a kántortovábbképző konferenciák körül kifejtett odaadó munkájukért. 30. Az egyetemes közgyűlés tárgyalja az Egyházegyetem tanácsának jelentését a rehabilitációs ügyekről, Dr. Göttche Ervin egyetemes ügyész előterjesztésében. A jelentés szerint az egyetemes törvényszék teljes ülése 1956. október 8-án rehabilitálta D. Ordass Lajos püspököt, jelenleg az egyetemes törvényszék előtt van Zászkaliczy Pál, Buchalla Ödön és Glatz József rehabilitációs ügye. Az Egyházegyetem tanácsa 1956. december 11-i ülésén letárgyalta Túróczy Zoltán és Szabó József püspökök, D. Radvánszky Albert, Dr. Csengődy Lajos, Csákó Gyula, Menyhár István és Hernády Nándor rehabilitációs ügyét. Az Egyházegyetem tanácsa folyó évi július 9-én tartott ülésében határozatot hozott Molitorisz János, Dávis János, Prőhle Sándor, Groó Gyula, Kovács István (Csönge), Marcsek János, Rohály Mihály, Zay László, Horámusz Pál, Dr. Deák János, Dr. Kiss Jenő, Budaker Oszkár, Nagy Lajos (Gyúró), Dr. H. Gaudy László, Dr. Herényi István, Sréter Ferenc, Ocskay Frigyes, Dr. Ferdinánd István, Breuer Oszkár, Dr. Jánossy Lajos és
