Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1951. november 9.
gyülekezeti munkások kiképzését hivatalosan is programjába vette az eddig különböző önkéntes kezdeményezéseket hivatalos mederbe terelte, a tanfolyam résztvevőitől egyházi hatóság előtt tett vizsgát kívánt. Tovább folyt a diakonisszák képzése. A Fébében 15, Győrött 5, Békéscsabán 2, összesen 22 jelölt vett részt a diakonissza tanfolyamokon. A gyermekmisszió a gyermek-bibliaköri vezetők kiképzése érdekében 12 tanfolyamot rendezett 460 résztvevővel. Az egyházi munkások rendszeres és szakszerű kiképzése a missziói intézetekben folyt. A Luther Márton Intézetben egész éven át folyt a kántorképzés munkája. Az első 10 hónapos tanfolyam még 1949. december elején indult 14 résztvevővel. Évközben haladók számára újabb tanfolyam indult 8 jelentkezővel. Szeptember közepén kezdődött a második 10 hónapos tanfolyam. A tanfolyam vezetője Peschkó Zoltán tanár, orgonaművész volt. Előadó Benczúr László és Weltler Jenő volt. A kántorképesítő bizottság összesen 3 ízben tartott vizsgát Kemény Lajos esperes, tanügyi bizottsági elnök elnöklete mellett. A három vizsgán összesen 14-en szereztek kántori oklevelet. Rendezett a Luther Márton Intézet két háromhetes gyülekezeti munkásképző tanfolyamot is 6–6, s tíznapos családgondozói tanfolyamot 30 résztvevővel. A tordasi gyülekezet 15 belmissziói munkása két ízben kereste fel az Intézetet kétnapos tanulmányi konferenciára. Négyhónapos missziói tanfolyamot rendezett a „Jó Pásztor” szolgálat a Luther Márton Intézetben. ezen a missziói tanfolyamon 15 személy vett részt, s a város misszió, szektamisszió, zsidómisszió területén végzett munkára nyert kiképzést. Vezetője Olt Vilmos lelkész volt. Az Evangélikus Misszió által fenntartott Podmaniczy Pál Missziói Intézet az 1950. év folyamán kedvezőbb elhelyezési lehetőséget talált. 1956. februárjában az intézet leánytagozata elfoglalta a norvég–izraeli misszió által felkínált budapesti, Gyarmat utcai épületet. Az intézet vezetésére Ferenczy Zoltán lelkész, Mátéffy Ilonka diakonissza testvér kapott megbízatást. A fiúk továbbra is Nagytarcsán folytatták munkájukat a régi keretek között. Július folyamán 11 növendék tett előbb írásbeli, majd szóbeli vizsgát. A nyár folyamán a növendékek gyakorlati munkában helyezkedtek el. Szeptember folyamán nyitotta meg az Intézet III. évfolyamát. Többen jelentkeztek felvételre, mivel azonban a kitűzött feltételeknek nem feleltek meg, egyiket sem vette fel az Intézet. Egy fiú növendék a teológiára távozott, egy lány egészségi okok miatt hagyta el az intézetet, így 9 növendék kezdte meg a tanulását; 5 fiú és 4 leány. Ebből 7 III. éves, 2 II. éves. A kiadások csökkentése céljából november hónapban a fiúk is bejöttek Budapestre. Az intézet gazdasági vezetését és a leányokkal való foglalkozást Kajos János lelkész felesége vállalta, aki családjával együtt az intézetbe költözött. A FÉBÉ 1949/50. évben kéthónapos belmissziói tanfolyamot tartott 18, 1950/51-ben pedig hathetes tanfolyamot 7 növendékkel. A fóti Mandák Evangélikus Belmissziói Otthonban két belmissziói munkás és kántorképző tanfolyam volt. A leány és asszonytanfolyam egyhónapos volt 14, a férfi tanfolyam kéthónapos 29 résztvevővel. A dunántúli kerületben a Gyenesdiásdi Missziói Intézetben két gyülekezeti munkásképző tanfolyam volt: egy öthetes leánytanfolyam 18, s egy négyhetes fiútanfolyam 15 résztvevővel. A répcelaki Missziói Intézetben két gyülekezeti munkásképző tanfolyam volt. Mindkettő leányok részére. Mindkettő 10 hetes volt, az elsőn 20, a másodikon 14 növendék tett vizsgát. A győri Missziói Intézetben egy kéthetes kántorképző tanfolyam volt 23 résztvevővel. 3. Evangelizációs munka Az egyházkerületek 1950. évi evangelizációs munkáját a következő kimutatás mutatja:
