Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1950. szeptember 29.
evangélikus lelkészi karunknak szinte minden tagja megjelent. Ezenkívül tartottunk egy ankétot két gimnáziumunk tanári kara részére is. Célom az ankétok tartásával az volt, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezet szoríthassak egyházunk minden lelkészével s megtaláljam velük a személyes kapcsolat megteremtésének a lehetőségeit. Ezentúl az ankétek előadásait, megbeszéléseit úgy állítottam össze, hogy elvi alapvetést és gyakorlati útmutatást szerettünk volna nyújtani azokban az égető kérdésekben, amelyekben a mindnyájunknak annyira szükségünk van az Isten akarata szerint való eligazodásra. Az ankétek megbeszéléseit magam vezettem, azokon előadást tartottak a püspöki kar tagjai is, valamint legszűkebb munkatársi köröm tagjai. Ezeknek az összejöveteleknek a jelentőségét nem vagyok hívatva elbírálni. Hiszem, hogy szándékunkat megáldotta Isten és gyarló fáradozásunkat az ő irgalmas ítélete alá helyezhetem. Örülök, hogyha egyebet nem is, de alkalmat nyújthattam lelkészi karunk tagjainak találkozására, mert erre nagy szükség van; beszélgetnünk kell egymással, ki kell cserélnünk gondjainkat és gondolatainkat, meg kell hallgatnunk egymást, és együtt kell elcsendesednünk Isten színe előtt, hogy az Ő igéjéből vehessünk erőt, tanítást és vigasztalást. Jelentésem végére érkezve hálát adok Istennek azért, hogy mindeddig kegyelmesen hordozott, óvott s vezetett bennünket. Miénk arcunk pirulása, övé a dicséret és a dicsőség. Tőle kérünk erőt, bölcsességet és békességet további munkánkhoz. Kérem az egyetemes közgyűlést, hogy felügyelői jelentésemet vegye tudomásul. Az egyetemes közgyűlés Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő jelentését köszönettel tudomásul veszi, az abban felsorolt intézkedéseket jóváhagyja és határozatilag kimondja, hogy a jelentés teljes terjedelmében vétessék fel az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvébe. 4. Turóczy Zoltán püspök, egyházi elnök beterjeszti az egyház lelki munkájáról szóló jelentését, a summázás ideje címen. Az egyetemes közgyűlés az egyházi elnök jelentését köszönettel tudomásul veszi és elhatározza annak az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvébe teljes terjedelemmel való felvételét. 5. (G. Gy.) Az egyetemes közgyűlés tárgyalja a Luther szoborról szóló jelentést. Az egyetemes főtitkár nemrég helyszíni szemlét tartott a kőfaragónál és megállapította, hogy a szobormű elkészült része megnyugtató elhelyezésben várják az időt, amikor a műalkotás befejezhető és egyházunk népe régi vágyának megfelelően felállítható lesz. Az egyetemes közgyűlés a jelentést megnyugvással veszi tudomásul.
